Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! / az Ügyvéd Podcast 126. adása

2025. január 15-től hatályos az új Ptk.-módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvénnyel összefüggésben, amely több helyen összhangba hozza a Ptk. rendelkezéseit az új törvénnyel. Meddig marad fenn a papíralapú és elektronikus eljárások párhuzamos működése? Hogy kell e-aláírást kérni az ügyfelektől? Hogyan változnak a ranghelyszabályok és a bejegyzés elvei? Az adás választ ad…

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bizonyos alapelvi szintű tételek nemcsak arra lehetnek jók, hogy kitöltik a jogalkotás által esetleg lefedetlenül hagyott területeket, vagy segítik tételes jogi szabályok helyes értelmezését, hanem a jogalkotás számára is iránytűként szolgálhatnak. Ennek megfelelően a polgári jog átfogó kodifikációja alkalmat teremthet arra, hogy megvizsgáljuk a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi novella) lényeges átalakításon ment keresztül. A két zálogjogi novella – alapvetően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelbiztosítéki modelltörvénye (EBRD

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím A tulajdonjog megszerzése I. Fejezet Tulajdonszerzés átruházással 4:45. § [Az átruházás] (1) Az ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a dolog birtokának átruházása szükséges. (2) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A megjegyzések indoka Az új Ptk. javaslata2 a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövege,3 valamint az ehhez készített észrevételek és tanulmányok nyomán átdolgozott, a “normaszöveg kidolgozásának vezérfonalául szolgáló szabályozási Tematika”4 alapján készült el. Sem Bobrovszky hozzászólása, sem Boytha reflexiói nem nyúlnak vissza a szellemi

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Rejtélyek, fortélyok és tisztázandó aggályok A know-how világszerte fokozódó iparjogvédelmi jelentősége egyre sürgetőbben igényli kristályosodó fogalmának, a titokvédelem összetett körében való megkülönböztetésének és a rá vonatkozó jogosultságoknak szabatos tisztázását és a polgári jog rendszerébe tagolását. Az innováció és a technológia átadás gazdasági növekedésben játszott egyre

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2:120. § [Magántitokhoz való jog] (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a magántitok, különösen az üzleti titok, a levéltitok, a hivatásbeli titok, és a távközlési titok oltalmára. (2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése, felhasználása, illetéktelen személlyel való közlése vagy

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Előzmények A Ptk. tulajdonjogi szabályai jelentős mértékben építenek a II. világháború előtti magánjogi törvénytervezetek és bírói gyakorlat eredményeire. A hatályos szabályozás a magyar magánjogi kodifikációs kísérletek eredményeit tekintve szerves fejlődés eredménye. A Ptk. tulajdonjogi szabályai jól illeszkednek abba a folyamatba, amely a Ptk. 1900-as

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2:120. § [Magántitokhoz való jog] (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a magántitok, különösen az üzleti titok, a levéltitok, a hivatásbeli titok és a távközlési titok oltalmára. (2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése, felhasználása, illetéktelen személlyel való közlése vagy

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a polgári jog két alapvető elve és szabályozási sarokpontja, a szerződési szabadság, továbbá a tulajdonjog által biztosított rendelkezési szabadság között olyan kollízió keletkezik, amely alig tűnik feloldhatónak. A tulajdon által biztosított rendelkezési jog, továbbá az ezzel szorosan összefüggő másik

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A magyar jog egyik viszonylag ritkán felbukkanó, ám felbukkanásával általában annál nagyobb zavart okozó fogalma az absztrakció. A zavar okai többrétűek. A szó többféle jelentésváltozata önmagában sem könnyíti meg a dolgunkat, és ehhez csak hozzájárul az, hogy az eltérő ügyleti típusok esetében eltérő jellegzetességekkel

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A házastársi közös lakás használatára, az azzal való rendelkezésre, végül a lakáshasználat rendezésére speciális szabályok kidolgozását az teszi szükségessé, hogy ez a lakás az, ami az esetek többségében a család számára az otthont jelenti, s mint ilyen, a családi élet, a gyermekek felnevelésének színtere.

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Együttműködés az északi jogkör országai között I. Az északi jogkör, az Északi Együttműködés és a családjog II. A házasságon kívüli partnerkapcsolatok szabályozásának rendszere III. A házasságon kívüli informális élettársi kapcsolat szabályozása IV. A regisztrált partnerkapcsolat V. Áttekintés – ideológiai háttér – összevetés Ha a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A Koncepció Családjogi Könyvének előkészítése során az egyik legvitatottabb kérdés az élettárs számára családjogi jogcímen biztosítandó jogoknak az erősítése, bővítése volt – kimondva, kimondatlanul azzal az indokkal, hogy az ilyen jogok erősítése a család, a házasság intézményének a további gyengítéséhez vezet. Az elmúlt

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az Európai Bizottság 2001 júliusában közzétett közleményében1 konzultációt kezdeményezett a nemzeti szerződési jogi szabályozások eltéréseiből, valamint a közösségi jog belső zavaraiból adódó belső piaci problémák európai szintű kezelése érdekében. A közösségi jogalkotás eredményeként számos szerződési jogi vonatkozású – elsősorban fogyasztóvédelmi indíttatású – irányelv2 született,

Tovább