Az új Ptk. kógens szabálya 50 évben határozta meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximális időtartamát. Méltán merül fel a kérdés, hogy a határozott és legfeljebb 50 éves időtartam előírása jogpolitikailag indokolt-e? Az alábbiakban ehhez a dilemmához szeretnék néhány gondolatot fűzni. 
Bejegyzések "kötelmi jog" cimkével
Sándor István: Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához
Az új Ptk. kógens szabálya 50 évben határozta meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximális időtartamát. Méltán merül fel a kérdés, hogy a határozott és legfeljebb 50 éves időtartam előírása jogpolitikailag indokolt-e? Az alábbiakban ehhez a dilemmához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Darázs Lénárd: A hipotetikus szerződési akarat
Vékás Lajos nemzetközi mércével mérve is impozáns szakmai munkásságának egyik meghatározó vonulata a magánjog fogalmi lételemét alkotó privát autonómia érvényre juttatásának és féltő megóvásának szándéka. A verseny és a vállalkozás szabadságának biztosításával egyidejűleg az európai magánjogfejlődést meghatározó, döntően a 19. században megszületett magánjogi kódexek által a centrumba állított privát autonómia folyamatos korlátozásnak esik ugyanis áldozatul a modern jogrendszerekben.Molnár Hella: Az ajándékozási szerződés és a végintézkedésen alapuló öröklés
Az ajándékozási szerződés legszembetűnőbb megjelenése az öröklési jogban a halál esetére szóló ajándékozás. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös nemeként fogható fel, melynek kifejezése azonban az öröklési joghoz tartozik. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös fajtája, ahol a felek a juttatás hatályosságát attól teszik függővé, hogy az ajándékozót a megajándékozott túléli. Nem halál esetére szóló ajándékozás az olyan megállapodás, amelyben a felek a szerzés időpontját az ajándékozó haláláig elhalasztották, de nem kötötték ki feltételül azt, hogy a megajándékozott túlélje az...Gárdos Péter: A kölcsönszerződés felmondással történő megszűnése
I.
Az egyik legmeghatározóbb élményem azzal a tíz évvel kapcsolatban, mialatt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésén dolgozhattam, hogy Vékás Lajos milyen magától értetődő módon képes évtizedes evidenciákat megkérdőjelezni – csupán példaként említve az érvénytelenségi jogkövetkezmények rendszerének vagy a kártérítési felelősség alapjainak újragondolását.Papp Tekla: Atipikus szerződések (könyvrészlet)
bben a bejegyzésben egy részletet találnak Papp Tekla: Atipikus szerződések című könyvéből. A részlet a könyv B) részének II. fejezete, melynek címe: A bírói gyakorlat és az atipikus szerződések.Gárdos István: A vagyontárgy és a vagyon fogalma a Ptk.-ban (GJ, 2018/11., 3-10. o.)
A Ptk. szabályozásának tárgyát jelentős részben a vagyoni viszonyok képezik. Nem véletlen ezért, hogy a kódexben nagy számban fordul elő a vagyon kifejezés, magában is és összetételekben is. E szóösszetételek közül kiemelkedő jelentőségű a vagyontárgy, amelynek tartalmát a törvény értelmező rendelkezéssel meg is határozza. Hasonló meghatározása a vagyon fogalmának nincs (eltekintve a bizalmi vagyonkezelés keretében adott definíciótól, amire később kitérünk), pedig ezt indokolná a vagyon kifejezés gyakori előfordulása mellett az, hogy e meghatározás segítene a két fogalom tartalmának tisztázásában, egymástól való elhatárolásában.Vékás Lajos: A diszpozitív szabályozás elve és az elv kérdőjelei a gyakorlatban* (MJ 2018/7–8., 385-391. o.)
Magyarország 1990-ben, négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági kísérletei után ismét a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson alapuló társadalom létrehozásának útjára lépett. Ez az alapvető politikai fordulat egybevágott a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban elfogadott és megvalósított társadalomképpel. Ez a társadalmi modell a polgárok magánautonómiájának messzemenő elfogadását teszi szükségessé. Magától értetődő, hogy a magántulajdonos polgárok egymás közötti jogviszonyainak kódexe, az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is a szociális piacgazdaság megvalósítását tekintette alapvető feladatának, összhangban a Magyarországon 1990 óta követett társadalompolitikai célkitűzésekkel...Tőkey Balázs: A kárveszély és a szerződési jog – különös tekintettel az egyes szerződéstípusokra vonatkozó kárveszély-átszállási szabályokra (MJ 2018/5., 257-265. o.)
A magánjogi szabályozással kapcsolatban az egyik alapvető elvárás az, hogy az alapján világos legyen, hogy az egyes kockázatokat a felek közül ki viseli, és hogy a kockázatok elosztása a felek között méltányos és észszerű legyen. Tanulmányunkban elsősorban azt fogjuk vizsgálni, hogy e követelményeknek mennyiben tesz eleget a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az egyes szerződéstípusok esetében a kárveszély átszállására vonatkozó szabályozása.Verebics János: A szállítási szerződésről – egykor és most (GJ, 2018/5., 16-21. o.)
A 2013. évi V. törvénnyel elfogadott új Polgári Törvénykönyv 6:231–6:232. §-ai az adásvételi szerződés két új altípusát vezették be jogunkba: a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételét és a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést. Ahogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás kiemelte, a Javaslat a régi Ptk.-nak szállítási szerződésekre vonatkozó egyéb szabályait nem vette át, s nem kívánta önálló szerződéstípusként szabályozni a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést sem, új név alatt foglalta össze viszont mindama kérdéseket, az adásvételi szerződés eme két speciális altípusának...Darázs Lénárd: Kárveszélyviselés és érvénytelen szerződés (MJ, 2017/10., 622-631. o.)
A jelen tanulmányban[ a polgári jogi kárveszélyviselés két, egymással szoros szimbiózisban álló, összetett aspektusával foglalkozunk.
Az érvénytelenség jelentéseként és elsődleges jogkövetkezményeként mondja ki a Ptk. 6:108. § (1) bekezdése, hogy az érvénytelen szerződésből nem származhatnak joghatások, vagyis az érvénytelen szerződésre nem lehet jogosultságot alapítani és az érvénytelen szerződés teljesítését sem lehet követelni. Ugyanakkor az érvénytelen szerződés (eszerint tiltott) teljesítése következményét az érvényes szerződés teljesítésével látszólag azonos módon rendezi a jogszabály, amikor a 6:109. § azt tartalmazza, hogy „az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély...Bodzási Balázs: A gazdasági jogot érintő főbb jogszabályváltozások 2016–17-ben
Az elmúlt egy év jogszabályi változásai a gazdasági jogot sem hagyták érintetlenül. A jogalkalmazó-jogkereső közönség ezt részben érthető kritikával szemléli, hiszen ezen a területen (is) indokolt lenne az állandóság, a jogszabályi környezet rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota. Másrészről azonban épp a jogalkalmazók részéről érkező visszajelzések alapján került sor a módosítások jelentős részére. Nehéz egyensúlyt teremteni eközött a két jogos igény között.Tájékoztató az Új Ptk. Jogegységi Csoportok 2017. február 17-én tartott tanácskozásáról (KD, 2017/4., 558-560. o.)
A Kúria elnökének kezdeményezésére az új Ptk. bírói gyakorlatának alakulását figyelemmel kísérő jogegységi csoportok az ország bíráiból a szervezeti keretektől függetlenül kialakított, önkéntes, kizárólag szakmai érdeklődésen alapuló szakmai közösségek. A jogegységi csoportok 2016-ban kezdték meg munkájukat, amelyet az erre a célra kialakított online felületen végeznek. A jogegységi csoportok ez évi tanácskozására 2017. február 17-én került sor a Kúrián, amely alkalommal a csoportok tagjai az eddig megszerzett tapasztalataikat személyesen is megosztották egymással. 