A Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-től hatályos rendelkezéseivel korrigálta a Ptk. szövegét és lényeges változást eredményezett a szabályozásban, egyrészt megszüntette az üzletrész felosztásával kapcsolatos taggyűlési hozzájárulás szükségességét, valamint kifejezetten megengedi, hogy egy tagnak akár több üzletrésze is lehessen.
Tovább
A Ptk. családjogot szabályozó Negyedik Könyvének a 2021. novemberi módosítása ugyan csak két paragrafust egészített ki egy-egy mondattal és egyetlen új paragrafust iktatott be újként, mégis olyan változásokat léptetett hatályba, amelyek jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Tovább
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Schultz Márton: A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása című könyvéből. A részlet a könyv VIII. fejezetének („A vagyoni érdek megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”) 2. („Az általános személyiségi jog megsértéséből eredő jogkövetkezmények”) és 3. alfejezetéből („Immateriális sérelmek”) származik.
Tovább
A tanulmány tárgyát a tagsággal rendelkező jogi személy (ilyenek: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, vízitársulat) tagjának kizárása képezi, a tagkizárás jogpolitikai, jogdogmatikai kérdéseivel, a tagkizárást tiltó szabályokkal, a tagkizárás esetcsoportjaival és jogkövetkezményével, valamint polgári anyagi jogi normatív szabályozással foglalkozik.
Tovább
A Covid–19 járvány kapcsán bevezetett korlátozások, kijárási tilalmak és a fertőzésveszély miatt a gazdasági társaságok legfőbb szervei nem tudtak személyes jelenlét mellett ülést tartani és a legfontosabb, illetve halaszthatatlan döntéseket meghozni. Szükség volt olyan megoldásokra, amelyek áthidalják ezt a helyzetet.
Tovább
Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és…
Tovább
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások…
Tovább
Ez a tanulmány a szerző Szerződésen kívüli kötelmek – Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények című, a HVG-ORAC-nál 2020-ban megjelent könyvének átdolgozott részlete.A kár- és kockázattelepítés jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a polgári jog meghatározó részét képező vagyoni jogszabályok legfontosabb funkciója a kár- és kockázattelepítés. Különösen igaz ez a megállapítás…
Tovább
A Kúria 2020. május 12-i ítéletében helybenhagyta a Debreceni Törvényszék ítéletét, amely közel 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte Gyöngyöspata Város Önkormányzatát, a Nekcsei Demeter Általános Iskolát és a Hatvani Tankerületi Központot 63 roma gyerek szegregált oktatásával okozott személyiségi jogsértés miatt. A jelen tanulmány szerzői a felperes gyerekek…
Tovább
Az irodalom- és zeneértő Vékás Lajost köszöntöm születésnapján. 1960-ban, az érettségi évében olvastam először a teljes Don Quijotét. Jól emlékszem a könyvre is, az Európa Kiadó zöld vászonkötésű világirodalmi klasszikusok sorozatából, amely sok hű barátot adott nekem azokban az években. S amint belehelyezkedtem a szerző stílusába, az áradó szöveg biztosan…
Tovább
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését. A koronavírus-járvány, a veszélyhelyzet kapcsán életbe lépett kijárási korlátozások, a csoportosulások tilalma, az egyre nagyobb méreteket öltő megbetegedések réme, a…
Tovább