Az elbirtoklás nem csupán tulajdonszerzési mód, hanem egy olyan jogintézmény, amely által korlátolt dologi jog, telki szolgalmi jog is létrejöhet, sőt meg is szűnhet. Ez a tanulmány az elbirtoklással mint tulajdonszerzési móddal foglalkozik, a 2013. évi V. törvény azon rendelkezéseivel, amelyek eltértek az 1959. évi IV. törvény szabályaihoz képest. Először…
Tovább
A cikk azokat a helyzeteket veszi sorra, amikor az állam e tisztán magánjogi jogterületen a jogalkotói szerepkörön túllépve beavatkozik a szerzői jogba akár jogosultként, akár a felhasználás engedélyezési jogának a gyakorlását befolyásoló állami hatáskörök megállapítása útján. Ez az állami tevékenység részben uniós szabályokon alapul, és jelentős részben van valós indoka.…
Tovább
A tanulmány a 18. és 19. század fordulóján fogant klasszikus polgári magánjog fejlődéstörténetének néhány fontosabb állomását tekinti át. Azokat a gazdasági és társadalmi fejleményeket és ideológiai támadásokat helyezi vizsgálódásainak középpontjába, amelyek kihívást jelentettek a klasszikus magánjoggal szemben, és elvi jellegű változtatásokat eredményeztek szabályrendszerében. Ezek a fordulatok adott esetben végleges beavatkozást…
Tovább
Az alkalmazott, azon belül a jogalkotói jogösszehasonlítás egyik legtöbbet elemzett kérdésköre a jog­átültetés, jogátvétel (legal transplant). Az egyes jogintézmények, szabályok, elvek átültethetőségével kapcsolatos álláspontok ismertetését követően öt tézisben összefoglaljuk a tudomány és technika állását, miszerint: (1) egy létező jelenségről van szó; (2) melynek eredményessége függ a jogintézmény szociokulturális beágyazottságától; továbbá…
Tovább
A tanulmány középpontjában az a probléma áll, hogy a szülőknek a különélésük idejére a gyermeket érintően kötött megállapodásai bírósági megváltoztatásához nagyon szigorú feltételeknek kell teljesülniük, és a Ptk. szabályain túl a bírósági jogalkalmazói gyakorlat is megszorítóan értelmezi ezeket a feltételeket. Ha a szülők a gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,…
Tovább
Napjaink polgári jogi irodalmában kiemelt szerepet kap a kockázat fogalma. Megjelenik a jogpolitikai vitákban (például egyes szabályozási megoldások céljaként) és konkrét törvényszövegekben is. A tanulmány célja annak áttekintése, hogy mit is érthetünk ezekben a szövegekben kockázat kifejezés alatt, szinonimája-e ennek a veszély vagy a biztonság hiánya.
Tovább
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Európai Családjogi Bizottság által kidolgozott Családjogi Elvek miként jelennek meg a Ptk. hatálybalépését követően meghozott ítéletekben, elsősorban a Kúria gyakorlatában, melyek a házassági vagyonjog alkalmazásának főbb vonalai az eltelt idestova tíz évben.
Tovább
Harmathy Attila tudományos életművében vezérfonalként húzódik végig egy téma: az állam szerepe a gazdaságban és a magánjogi viszonyokban. Ez az a kérdéskör, amelyben meg tudta ragadni a magánjogi viszonyokat érintő szabályozás elmúlt száz évben végbement fontos változásait. Legutolsó, halála előtt megjelent angol nyelvű dolgozata is ezt a gondolatkört taglalta.
Tovább
Magyarország az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét (Convention on the Rights of Persons with Disabilities, CRPD) az elsőként aláíró országok között ratifikálta. A CRPD az első olyan kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kifejezetten a fogyatékossággal foglalkozik.
Tovább