A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Európai Családjogi Bizottság által kidolgozott Családjogi Elvek miként jelennek meg a Ptk. hatálybalépését követően meghozott ítéletekben, elsősorban a Kúria gyakorlatában, melyek a házassági vagyonjog alkalmazásának főbb vonalai az eltelt idestova tíz évben.
Tovább
Kategória: Szakcikkek
A jogalkotó 2023. június 24-i hatállyal módosította a Polgári Törvénykönyv azon szabályát, amely meghatározza, hogy engedményezés esetén mely jogok szállnak át az engedményesre. Az új rendelkezések számos problémához vezetnek.
Tovább
Nyírőné Kiss Ildikó: A gondnoksági perek joggyakorlat-elemzésének tanulságai (CSJ, 2023/3., 1-7. o.)
A 2013. évi Ptk. új rendelkezései, majd a 2016. évi új Pp. hatálybalépése a bíróságokat a gondnoksági perekben - ideértve a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésre, annak felülvizsgálatára, módosítására és megszüntetésére irányuló pereket - új kihívások elé állította és állítja.
Tovább
A jelen tanulmány a szerződési jog egyik alapelvére, a szerződési szabadság elvére koncentrálva közelíti meg a szerződéskötés két fontos kérdését: az általános szerződési feltételekkel kötött szerződést és az online platformokon előforduló úgynevezett sötét mintázatok problémakörét.
Tovább
Vékás Lajos: A magánjog kihívásai – Történeti visszapillantás és mérleg (MJ, 2023/7-8., 389-399. o.)
Harmathy Attila tudományos életművében vezérfonalként húzódik végig egy téma: az állam szerepe a gazdaságban és a magánjogi viszonyokban. Ez az a kérdéskör, amelyben meg tudta ragadni a magánjogi viszonyokat érintő szabályozás elmúlt száz évben végbement fontos változásait. Legutolsó, halála előtt megjelent angol nyelvű dolgozata is ezt a gondolatkört taglalta.
Tovább
A tanulmány a jogi személy együttes képviseletére és cégjegyzésére vonatkozó törvényi szabályozást elemzi teljes körűen. Az írás utolsó pontja a kötelező együttes képviseleti (cégjegyzési) jog átruházásáról szóló 1/2021. Polgári Jogegységi Határozat kritikai elemzését tartalmazza.
Tovább
Magyarország az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét (Convention on the Rights of Persons with Disabilities, CRPD) az elsőként aláíró országok között ratifikálta. A CRPD az első olyan kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kifejezetten a fogyatékossággal foglalkozik.
Tovább
A tanulmány áttekinti, hogy miért volt szükséges a jogalkalmazásnak értelmeznie a 2022. november 10-én hatályba lépett 454/2022. (XI. 9.) Kormányrendelet átmeneti időszakra a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb évi huszonöt százalékos mértékben érvényesíthetőségét kimondó rendelkezését, és hogy ezzel kapcsolatban milyen megoldási javaslatok merültek fel.
Tovább
Jelen cikk a 2021. évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentés alapján készült, ami a hatodik ilyen munkája a Hintalovon Alapítványnak és a közreműködő szakembereknek. A megállapítások struktúrája az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2020-ban kiadott, Magyarországnak szóló Záró Észrevételek felépítését követi. Módszertanilag pedig a 2021. évben megjelent vagy a 2021-re vonatkozó statisztikai adatok,…
Tovább
A jóhiszeműség és tisztesség követelménye nem egyszerű polgári jogi alapelv: kiemelkedik közülük, első az egyenlők között. A tanulmány számos példával igyekszik bizonyítani, hogy a kötelem tartalmának megfelelő magatartás, szolgáltatás csak a jóhiszeműség és tisztesség elvével összhangban képzelhető el.
Tovább
A Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-től hatályos rendelkezéseivel korrigálta a Ptk. szövegét és lényeges változást eredményezett a szabályozásban, egyrészt megszüntette az üzletrész felosztásával kapcsolatos taggyűlési hozzájárulás szükségességét, valamint kifejezetten megengedi, hogy egy tagnak akár több üzletrésze is lehessen.
Tovább
A Ptk. családjogot szabályozó Negyedik Könyvének a 2021. novemberi módosítása ugyan csak két paragrafust egészített ki egy-egy mondattal és egyetlen új paragrafust iktatott be újként, mégis olyan változásokat léptetett hatályba, amelyek jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Tovább
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Schultz Márton: A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása című könyvéből. A részlet a könyv VIII. fejezetének („A vagyoni érdek megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”) 2. („Az általános személyiségi jog megsértéséből eredő jogkövetkezmények”) és 3. alfejezetéből („Immateriális sérelmek”) származik.
Tovább
A tanulmány tárgyát a tagsággal rendelkező jogi személy (ilyenek: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, vízitársulat) tagjának kizárása képezi, a tagkizárás jogpolitikai, jogdogmatikai kérdéseivel, a tagkizárást tiltó szabályokkal, a tagkizárás esetcsoportjaival és jogkövetkezményével, valamint polgári anyagi jogi normatív szabályozással foglalkozik.
Tovább
A Covid–19 járvány kapcsán bevezetett korlátozások, kijárási tilalmak és a fertőzésveszély miatt a gazdasági társaságok legfőbb szervei nem tudtak személyes jelenlét mellett ülést tartani és a legfontosabb, illetve halaszthatatlan döntéseket meghozni. Szükség volt olyan megoldásokra, amelyek áthidalják ezt a helyzetet.
Tovább