A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és összegzi ezeket a célkitűzéseket, s részletesen foglalkozik azokkal a törvényalkotói lépésekkel, amelyek indokolatlanul hamar, ugyanakkor helyenként átfogóan módosították a Ptk. több rendelkezését. A Ptk. új szabályait tárgyaló jogirodalom összefoglalása mellett a tanulmány nagy...
Szakcikkek
Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és összegzi ezeket a célkitűzéseket, s részletesen foglalkozik azokkal a törvényalkotói lépésekkel, amelyek indokolatlanul hamar, ugyanakkor helyenként átfogóan módosították a Ptk. több rendelkezését. A Ptk. új szabályait tárgyaló jogirodalom összefoglalása mellett a tanulmány nagy...Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások is az 1958-ban elfogadott Polgári Törvénykönyvéhez hasonlították. Alappal, hiszen ezt úgy a szabályozás terjedelme – a gazdasági társaságokra vonatkozó teljes joganyag egy törvénykönyvben való összefoglalása –, mint jellege – a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezésinek...Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
Ez a tanulmány a szerző Szerződésen kívüli kötelmek – Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények című, a HVG-ORAC-nál 2020-ban megjelent könyvének átdolgozott részlete.A kár- és kockázattelepítés jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a polgári jog meghatározó részét képező vagyoni jogszabályok legfontosabb funkciója a kár- és kockázattelepítés. Különösen igaz ez a megállapítás a kötelmi jogra. Ez abból adódik, hogy az egyes vagyonjogi jogviszonyok és azokban történő változások következtében folyamatosan változik az egyes magánjogi jogalanyok vagyoni helyzete. Ezek a változások értelemszerűen a vagyon csökkenésével is járhatnak....
Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Veress Emőd: A szindikátusi szerződés című könyvéből. A részlet a könyv V. fejezetéből [„A szindikátusi szerződés tartalma (joghatásai)”] származik.Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége című könyvéből. A részlet a könyv III. fejezetének („A fuvarozó felelőssége az egyes fuvarozási módozatokban”) elejéről származik („Bevezetés”).Hernádi Eleonóra – Kegye Adél – Gárdos Péter – Sahin-Tóth Balázs: A gyöngyöspatai szegregációs per jogi krónikája
A Kúria 2020. május 12-i ítéletében helybenhagyta a Debreceni Törvényszék ítéletét, amely közel 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte Gyöngyöspata Város Önkormányzatát, a Nekcsei Demeter Általános Iskolát és a Hatvani Tankerületi Központot 63 roma gyerek szegregált oktatásával okozott személyiségi jogsértés miatt. A jelen tanulmány szerzői a felperes gyerekek és az őket támogató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt képviselő ügyvédek. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a gyöngyöspatai per milyen általános, a konkrét peren túlmutató jogi kérdéseket vet fel, így például, hogy...Sándor István: Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához
Az új Ptk. kógens szabálya 50 évben határozta meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximális időtartamát. Méltán merül fel a kérdés, hogy a határozott és legfeljebb 50 éves időtartam előírása jogpolitikailag indokolt-e? Az alábbiakban ehhez a dilemmához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Sólyom László: A második rész problémája
Az irodalom- és zeneértő Vékás Lajost köszöntöm születésnapján.
1960-ban, az érettségi évében olvastam először a teljes Don Quijotét. Jól emlékszem a könyvre is, az Európa Kiadó zöld vászonkötésű világirodalmi klasszikusok sorozatából, amely sok hű barátot adott nekem azokban az években. S amint belehelyezkedtem a szerző stílusába, az áradó szöveg biztosan magával hordott, és gyönyörűség volt az olvasás. Ám „az eszmei mondanivaló” nem foglalkoztatott. Nem gondolkodtam el az elmés nemes lovag eszelősségén és bölcsességén, nem a komikum és mulatságosság különbségén; éppoly kevéssé foglalkoztattak a betétnovellák olasz...Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok (CH, 2020/4., 1-2. o.)
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését.
A koronavírus-járvány, a veszélyhelyzet kapcsán életbe lépett kijárási korlátozások, a csoportosulások tilalma, az egyre nagyobb méreteket öltő megbetegedések réme, a veszélyeztetett korosztályok helyzete olyan nehézségeket szül, melyek közepette nincs törvényes mód arra, hogy a cégek (és más jogi személyek) legfőbb, döntéshozó szervei szabályosan működjenek. Hasonló a helyzet a testületi szervekkel is, a legtöbb cég szervezeti...Király Miklós: A Bécsi Vételi Egyezmény és a Bitcoin
Vékás Lajos életművének egyik kiemelkedően fontos területe a szerződési jog. 1977-ben jelent meg „A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai” c. monográfiája, négy évtizeddel később, 2016-ban, a szerződési jog általános részéről írott tankönyve. Az Ünnepelt mindig különös figyelmet szentelt a szerződési jog egységesítésének, így a Bécsi Vételi Egyezménynek is, ahogy arról számos könyve, tanulmánya tanúskodik. A köszöntő írás is ehhez a témakörhöz kíván kapcsolódni, a kriptopénzek sajátos jelensége oldaláról közelítve.A Gazdaság és Jog búcsúzik alapító főszerkesztőjétől, Sárközy Tamástól
Vannak emberek, akik az életkoruk által meghatározottak, de vannak olyanok is – jóval kevesebben – akik számára az idő valójában csupán az egyik dimenzió; számukra nincs jelentősége az időmúlásnak, hacsak annyiban nem, hogy „használják” az időt. Arra, hogy bejárhassák azt az utat, amit a maguk számára kijelöltek. Sárközy Tamás minden kétséget kizáróan az utóbbiak közé tartozott. Nem években, élményekben mérte az időt, izgalmas, kihívásokkal teli, sikeres életet élt. Sokaknak adatott meg közülünk, hogy hosszabb-rövidebb ideig útitársai lehettünk, és bizony azt reméltük, még sokáig így...Darázs Lénárd: A hipotetikus szerződési akarat
Vékás Lajos nemzetközi mércével mérve is impozáns szakmai munkásságának egyik meghatározó vonulata a magánjog fogalmi lételemét alkotó privát autonómia érvényre juttatásának és féltő megóvásának szándéka. A verseny és a vállalkozás szabadságának biztosításával egyidejűleg az európai magánjogfejlődést meghatározó, döntően a 19. században megszületett magánjogi kódexek által a centrumba állított privát autonómia folyamatos korlátozásnak esik ugyanis áldozatul a modern jogrendszerekben.
