Visszavonulót fújnak-e a kormánypártok a választási regisztrációhoz hasonlóan az új Ptk. esetében is, amit karácsony előtt kereszténydemokrata szellemben igazítottak át? – ez a legfőbb kérdés az új magánjogi kódex februárban esedékes végszavazása előtt.
Tovább
Kategória: Szakcikkek
Az új Polgári Törvénykönyvet már eddig is rendkívül sokféle aspektusból vizsgáltuk. Most azonban ügyvédi, jogalkalmazói szemszögből is megismerkedhetünk – a teljesség igénye nélkül – az új jogszabály egyes fontosabb rendelkezéseivel.
Tovább
Vékás Lajos professzornak déjà vu érzése támadt a polgári törvénykönyv tervezetének célegyenesében, amikor a társutas kormánypárt egyes képviselőinek szabad ötletelésére újabb és újabb megoldásokkal varrják át és foltozgatják a szakmai többség megnyugvására kialakított tervezetet (Tervezet). A Tervezet nyilván nem tökéletes, lehetne csiszolni, és nyilván több szempontból is lehet bírálni. Ez…
Tovább
A jelen honlapot működtető kiadó vezetője megkérdezte a minap, hogy nem szeretnék-e néhány gondolattal hozzájárulni az élettársi viszony jogi szabályozását érintő cikkekhez, tekintve, hogy ebben a témában – lévén kutatási területem – meglehetősen sokat publikáltam. Az alábbi néhány, csak röviden érintett gondolattal teszek e felkérésnek eleget, nem ismételve a korábban…
Tovább
Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2],…
Tovább
1. Kiinduló pont: a 2006. évi ún. harmadik Gt. konstrukciója Magyarország 2004-ben úgy vált az Európai Unió tagállamává, hogy mindeközben az 1995 és 2005 közötti évtizedben az Európai Unió társasági joga rendkívül sokat fejlődött. Az 1997. évi CXLIV. törvény az ún. második Gt. felülvizsgálatára tehát egyrészt jogharmonizációs okokból, másrészt a
A címben megjelölt témakör az új Ptk. „Kötelmi Jog” címet viselő Hatodik Könyvének 1–214. §-ait foglalja magában, vagyis önmagában olyan nagy terjedelmű anyagrész, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy a jelen előadás időbeli keretében a változások teljes körű ismertetésére törekedhessek. Ezért csak a legfontosabb változások tézisszerű ismertetésére vállalkozhatok. Mielőtt azonban az…
Tovább
Magyarországon a lízinget a jelenleg hatályos Ptk. nem tipizálja, ezért ún. atipikus szerződésnek minősül. Az operatív lízinget a magyar jogszabályok egyáltalán nem definiálják. Ezzel szemben a pénzügyi lízing fogalmi körülírása három jogforrásban jelenik meg a magyar jogrendszerben: a Hpt.-ben (1996. évi CXII. törvény), a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény)
Az 1989-es rendszerváltozással együtt járó gazdasági átalakulás igen mélyen áthatotta a tulajdoni viszonyok valamennyi területét. A kétszintű bankrendszertől az állami vállalatok előbb gazdasági társaságokká történő átalakulásáig és az ezzel párhuzamosan megindított privatizációjukig az új piacgazdasági rendszer magánjoga feltételezte a Polgári Törvénykönyvben található tulajdonjogi szabályok felülvizsgálatát, adott esetben az új körülményekhez
A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott tervezetét a Kormány 2012. július 12-i ülésén elfogadta, és ugyanezen a napon az Országgyűlés elé terjesztette „T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről” címmel. Az új polgári jogi kódexről az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdődik meg a politikai
* KOLLÉGIUMVEZETŐ, LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (BUDAPEST) I. Azt hiszem valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy az az esemény, amelyen most jelen vagyunk nem egyszerűen egy jogi szakkönyv szokványos bemutatója, hanem a hazai civilisztikai tudományos élet, sőt az egész hazai jogi közélet kimagasló jelentőségű eseménye. Az esemény súlyát maga a mű adja, amelynek
A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó javaslatát (a továbbiakban: Javaslat).1 Ez a tanulmány a Javaslat konstruktív bírálatát tűzi ki célul, abban a reményben, hogy a kritikai észrevételek még a jelen stádiumban is pozitív hatást gyakorolhatnak az elfogadásra kerülő törvényre.2 I. Koncepcionális deficit A
*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére.
1. Bevezetés A gazdasági jog kifejezést a magyar irodalomban kétféle értelemben használják. Az egyik irányzat a gazdasági jogot keresztülfekvő, másodlagos jogágként totális értelemben fogja fel, ide értve egyfelől a gazdasági alkotmányjogot, a gazdasági közigazgatás jogát, a közpénzügyek jogát a közjog területéről, másfelől a gazdasági társaságok jogát, a cégjogot, valamint a
A globalizálódó piacon szinte közhelynek számít, hogy az elmúlt időkben a dinamikus, nemzetközi piaci folyamatokat egyfajta „szervezeti innováció” kíséri. A globális piacokon a hagyományos nagyvállalati formák felett úgy tűnik, eljárt az idő, az „egy vállalat egy gazdálkodási egység” modellje mára inkább a kis- és középvállalati szférát jellemzi. A szervezeti innovációs