I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok által szabályozandó kérdések szabályozása vonatkozásában, hogy azok egyenlő mértékben törekedjenek az Európai Unió jogához való közeledésre, a jogharmonizációra. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során
Kategória: Polgári Jogi Kodifikáció
A. Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról, a Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el “az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését,
Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi
(Szerző: Robin Paul Malloy) Rubin Paul Malloy (Syracuse University, New York) közelmúltban megjelent könyvében kísérletet tesz a jog gazdasági elemzése (law and economics) tradicionális elméletének meghaladására egy általa jog és piacgazdaságnak (law and market economy) nevezett megközelítési mód bevezetésével. Malloy elméletét – amely tulajdonképpen a jog klasszikus gazdasági elemzésének módosított
Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a
Vékás Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK, 2001/3., 3-14. o.)
(Vitaindító tézisek az új Ptk. koncepciójához. – I. rész*) A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK I. A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok 1. Egységes szerződési jog Az új Ptk. alapvetően egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi (üzleti) forgalom és a – nem fogyasztói minőségben szerződő – magánszemélyek
(II. rész) 3. Az értékpapírjog kodifikációja az Amerikai és svájci jogrendszerben 3.1. A vizsgálódás módszertanához Ha az értékpapírok törvényi szabályozása iránt érdeklődve egy pillantást vetünk a világ jogrendszereire, a nehezen átlátható jogszabály-halmazból két nemzet jogalkotása emelkedik ki: az amerikai és a svájci. E két állam törvényalkotása érdemel a legtöbb figyelmet,
A polgári jog alapvető jogintézményeivel foglalkozó “Hungarian-British Joint Academic and Research Programme” újabb találkozóját* tartotta 2001. március 24-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékáni tanácstermében. A tanácskozáson angol részről részt vett Professor Hugh Beale (University of Warwick, az angol kodifikációs előmunkálatokat végző Law Commission tagja), Professor Andrew Burrows (University
Amint előző számunkban jeleztük, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság az elmúlt hónapokban a Munkacsoportok által elkészített, a leendő Ptk, nagyobb egységeinek koncepcióját vitatta meg. A részkoncepciók lényegében lefedik azokat a területeket, amelyek a kódex anyagát fogják képezni. Ennek megfelelően a részkoncepciókból lehet majd kialakítani a törvénykönyv teljes koncepcióját – esetleg
I. rész 1. Bevezetés 1.1. Előkérdések Az új Polgári Törvénykönyv megalkotását előirányzó 1061/1999. (V. 28.) Korm. sz. határozat alapján a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság számára Vékás Lajos tézisszemen foglalta össze a polgári jog átfogó reformjának alapkérdéseit.1 A határozat célkitűzéseinek megfelelően egy a szociális piacgazdaság modelljére épülő, széles bázisú, monista szerkezetű,
1. 2001. január 18-án ülést tartott a Tulajdonjogi munkacsoport, melyen Kisfaludi András: “A társasági jog helye a jogrendszerben” című tanulmányát vitatta meg. Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport elnöke, Komáromi Gábor, Kisfaludi András (a főbizottság titkára), továbbá Kampis György, Török Gábor, Zsohár András, Pettendi Zsuzsanna, Balásházy Mária, Vörös
1. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. december 12-én 10 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Kiss Ferenc vezető jogtanácsos, Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Zavodnyik József az Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsosa
E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtized jelentős társadalmi és gazdasági átalakulása folytán Magyarországon, a vagyoni viszonyokban bekövetkezett változások mennyiben teszik szükségessé a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatát: indokolt-e a mai házassági vagyonközösségi rendszer mellett – esetleg választhatóan – más vagyonjogi rendszer (vagyonelkülönítés, szerzeményi közösség) szabályainak törvénybe foglalása,
Új szakasz kezdődött a Kodifikációs Szerkesztőbizottság munkájában. Eddig jobbára a készülő Polgári Törvénykönyv határvonalainak kijelölése volt napirenden, s a Bizottság elhatárolási kérdésekben foglalt állást. Közben pedig a munkacsoportokban folyt a kijelölt területek szabályozási koncepciójának előkészítését szolgáló alapozó munka. A kodifikációs tanulmányok megvitatásával a munkacsoportok kijelölték azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekben
(észrevételek és javaslatok a polgári jogi kodifikációhoz) 1. A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság részére a közelmúltban két előkészítő tanulmány is készült az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak a Ptk.-hoz fűződő viszonyáról. E tanulmányok – amelyek komoly erőfeszítéseket tükröznek és alkalmasnak látszanak arra, hogy a szellemi tulajdon és a Ptk. kapcsolatát