A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új magyar polgári törvénykönyv alapvető elvi kérdéseinek megvitatására és ennek révén a kodifikáció segítésére létrehozott Nemzetközi Tanácsadó Bizottság második előkészítő ülését* tartotta 2000. szeptember 9-én, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácstermében. A tanácskozáson a Bizottság külföldi tagjaként részt vett Prof. Dr.

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. BEVEZETÉS Jelen tanulmány célja annak felmérése, hogy van-e egyáltalán, és ha igen melyek azok a kapcsolódó területek, amelyeket az új Ptk. dologi jogi-tulajdon jogi részének kodifkációja során figyelembe kell venni a csődjog témaköréből. Első megközelítésre a választék nem tűnik túl nagynak, hiszen a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának kari vitájára került sor 2002. május 29-én, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácstermében. A tanácskozás a kari tudományos élet, és a Kar tanszékei képviselőinek részvételével folyt, a vitaindítót Vékás Lajos egyetemi tanár, akadémikus, a Polgári Jogi Kodifikációs

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. (I. rész) “Az európai jogalkotás és a nemzetközi modelltörvények hatása a nemzeti törvényhozásra” volt a címe annak, az Igazságügyi Minisztérium, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke, és a Hamburgi Max-Planck-Institut für Ausländisches und Internationales Privatrecht által közösen rendezett Magyar-Német Civiljogi Konferenciának, amely 2002. május

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés A jogtörténetben a kezdetektől, az antik jogoktól ismert annak a gazdasági szükségletnek különböző jogi konstrukciókban történő szabályozása, amikor egyes – akár magán-, akár jogi – személy(ek) vagyonuk kezelését, hasznosítását nem tudják vagy nem kívánják személyesen megvalósítani. Ennek megvalósítása alapvetően két főbb szabályozási

Tovább