Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a
(II. rész) 3. Az értékpapírjog kodifikációja az Amerikai és svájci jogrendszerben 3.1. A vizsgálódás módszertanához Ha az értékpapírok törvényi szabályozása iránt érdeklődve egy pillantást vetünk a világ jogrendszereire, a nehezen átlátható jogszabály-halmazból két nemzet jogalkotása emelkedik ki: az amerikai és a svájci. E két állam törvényalkotása érdemel a legtöbb figyelmet,
I. rész 1. Bevezetés 1.1. Előkérdések Az új Polgári Törvénykönyv megalkotását előirányzó 1061/1999. (V. 28.) Korm. sz. határozat alapján a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság számára Vékás Lajos tézisszemen foglalta össze a polgári jog átfogó reformjának alapkérdéseit.1 A határozat célkitűzéseinek megfelelően egy a szociális piacgazdaság modelljére épülő, széles bázisú, monista szerkezetű,
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezető, a saját részvény kettős természete, megszerzésének előnyei és veszélyei 1. Amikor a XIX. század végén, XX. század elején a részvénytársaságok felfedezték a saját részvények megszerzésében rejlő lehetőségeket, senki nem tudta, mekkora vitákat fog kiváltani ez a problémakör a gazdasági életben és a
A szövetkezeti joganyag felülvizsgálatára megújítására nincs sürgető kényszer. Sem a gazdasági kamarák, sem a szövetkezeti érdekképviseleti szervek nem kezdeményeztek változást. A 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről többéves vitára és jogalkalmazási problémára tett pontot, amikor kiiktatta a külső üzletrész tulajdonosokat, és bevezette a befektető tag és részjegy intézményét. A kényszermegoldás
Magyarországon 1988-ban jött létre az első olyan törvény, amely átfogóan szabályozta a társasági jog egészét (1988. évi VI. törvény, a továbbiakban: Gt./88.). Mint ismeretes, az 1988-tól eltelt 23 év alatt további két alkalommal került sor a társasági jog egészét átfogó, teljes körű kodifikációra (1997. évi CXLIV. törvény, a továbbiakban: Gt./97.
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A tőkepiaci értékpapírok közvetett “tulajdonlásának” rendszere. A huszadik század második felében, a tőkepiaci értékpapírok (investment securities, valeurs mobilières, Effekten,1 titoli di massa, valores), mindenekelőtt a részvények és a kötvények forgalmának tömegessé válásával e papírok fizikai mozgatás révén történő kereskedelme nehézkessé, költségessé és kockázatossá
A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004 áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport (Istvánovics Éva, Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter). A munkacsoport megbízást kapott arra, hogy 2004. szeptember 30-ig
