A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Európai Családjogi Bizottság által kidolgozott Családjogi Elvek miként jelennek meg a Ptk. hatálybalépését követően meghozott ítéletekben, elsősorban a Kúria gyakorlatában, melyek a házassági vagyonjog alkalmazásának főbb vonalai az eltelt idestova tíz évben.
Tovább
Harmathy Attila tudományos életművében vezérfonalként húzódik végig egy téma: az állam szerepe a gazdaságban és a magánjogi viszonyokban. Ez az a kérdéskör, amelyben meg tudta ragadni a magánjogi viszonyokat érintő szabályozás elmúlt száz évben végbement fontos változásait. Legutolsó, halála előtt megjelent angol nyelvű dolgozata is ezt a gondolatkört taglalta.
Tovább
Magyarország az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét (Convention on the Rights of Persons with Disabilities, CRPD) az elsőként aláíró országok között ratifikálta. A CRPD az első olyan kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kifejezetten a fogyatékossággal foglalkozik.
Tovább
A tanulmány áttekinti, hogy miért volt szükséges a jogalkalmazásnak értelmeznie a 2022. november 10-én hatályba lépett 454/2022. (XI. 9.) Kormányrendelet átmeneti időszakra a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb évi huszonöt százalékos mértékben érvényesíthetőségét kimondó rendelkezését, és hogy ezzel kapcsolatban milyen megoldási javaslatok merültek fel.
Tovább
Jelen cikk a 2021. évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentés alapján készült, ami a hatodik ilyen munkája a Hintalovon Alapítványnak és a közreműködő szakembereknek. A megállapítások struktúrája az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2020-ban kiadott, Magyarországnak szóló Záró Észrevételek felépítését követi. Módszertanilag pedig a 2021. évben megjelent vagy a 2021-re vonatkozó statisztikai adatok,…
Tovább
A jóhiszeműség és tisztesség követelménye nem egyszerű polgári jogi alapelv: kiemelkedik közülük, első az egyenlők között. A tanulmány számos példával igyekszik bizonyítani, hogy a kötelem tartalmának megfelelő magatartás, szolgáltatás csak a jóhiszeműség és tisztesség elvével összhangban képzelhető el.
Tovább
A Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-től hatályos rendelkezéseivel korrigálta a Ptk. szövegét és lényeges változást eredményezett a szabályozásban, egyrészt megszüntette az üzletrész felosztásával kapcsolatos taggyűlési hozzájárulás szükségességét, valamint kifejezetten megengedi, hogy egy tagnak akár több üzletrésze is lehessen.
Tovább
A Ptk. családjogot szabályozó Negyedik Könyvének a 2021. novemberi módosítása ugyan csak két paragrafust egészített ki egy-egy mondattal és egyetlen új paragrafust iktatott be újként, mégis olyan változásokat léptetett hatályba, amelyek jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Tovább
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Schultz Márton: A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása című könyvéből. A részlet a könyv VIII. fejezetének („A vagyoni érdek megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”) 2. („Az általános személyiségi jog megsértéséből eredő jogkövetkezmények”) és 3. alfejezetéből („Immateriális sérelmek”) származik.
Tovább
A tanulmány tárgyát a tagsággal rendelkező jogi személy (ilyenek: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, vízitársulat) tagjának kizárása képezi, a tagkizárás jogpolitikai, jogdogmatikai kérdéseivel, a tagkizárást tiltó szabályokkal, a tagkizárás esetcsoportjaival és jogkövetkezményével, valamint polgári anyagi jogi normatív szabályozással foglalkozik.
Tovább
A Covid–19 járvány kapcsán bevezetett korlátozások, kijárási tilalmak és a fertőzésveszély miatt a gazdasági társaságok legfőbb szervei nem tudtak személyes jelenlét mellett ülést tartani és a legfontosabb, illetve halaszthatatlan döntéseket meghozni. Szükség volt olyan megoldásokra, amelyek áthidalják ezt a helyzetet.
Tovább