Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is alkalmazták ezt az intézményt.
Gárdos Péter: Gondolatok a szerződésátruházásról az Alkotmánybíróság határozata nyomán
6:208. § [A szerződésátruházás joghatásai]
(1) A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. (…)
Cikkeink
Gárdos Péter: Gondolatok a szerződésátruházásról az Alkotmánybíróság határozata nyomán¹ (MJ, 2021/7-8., 427-444. o.)
Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is alkalmazták ezt az intézményt.Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és összegzi ezeket a célkitűzéseket, s részletesen foglalkozik azokkal a törvényalkotói lépésekkel, amelyek indokolatlanul hamar, ugyanakkor helyenként átfogóan módosították a Ptk. több rendelkezését. A Ptk. új szabályait tárgyaló jogirodalom összefoglalása mellett a tanulmány nagy...Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások is az 1958-ban elfogadott Polgári Törvénykönyvéhez hasonlították. Alappal, hiszen ezt úgy a szabályozás terjedelme – a gazdasági társaságokra vonatkozó teljes joganyag egy törvénykönyvben való összefoglalása –, mint jellege – a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezésinek...Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
Ez a tanulmány a szerző Szerződésen kívüli kötelmek – Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények című, a HVG-ORAC-nál 2020-ban megjelent könyvének átdolgozott részlete.A kár- és kockázattelepítés jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a polgári jog meghatározó részét képező vagyoni jogszabályok legfontosabb funkciója a kár- és kockázattelepítés. Különösen igaz ez a megállapítás a kötelmi jogra. Ez abból adódik, hogy az egyes vagyonjogi jogviszonyok és azokban történő változások következtében folyamatosan változik az egyes magánjogi jogalanyok vagyoni helyzete. Ezek a változások értelemszerűen a vagyon csökkenésével is járhatnak....
Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Veress Emőd: A szindikátusi szerződés című könyvéből. A részlet a könyv V. fejezetéből [„A szindikátusi szerződés tartalma (joghatásai)”] származik.Kövesné Kósa Zsuzsanna: Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából
Kilencedik alkalommal tartottuk meg a Mindennapi családjog konferenciánkat. Egy előadásrészlet látható itt egy olyan ítéletről, amely szeptemberben BH-ként is megjelent.Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége című könyvéből. A részlet a könyv III. fejezetének („A fuvarozó felelőssége az egyes fuvarozási módozatokban”) elejéről származik („Bevezetés”).„Hivatásrendek találkozása” – interjú dr. Katonáné dr. Pehr Erikával, a Családi Jog szerkesztőbizottságának egyik alapító tagjával, a folyóirat közelgő, immáron kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája kapcsán
Úgy vélem, nagyon sikeresek voltak az eddigi konferenciák. A Családi Jog folyóiratot a HVG-ORAC Kiadó lassan tizenhét éve indította el, mint egyetlen országos, családjogra szakosodott szaklapot. A folyóirat indításának egyik célja az volt, hogy a megjelenő tudományos publikációkkal, a joggyakorlatot bemutató tanulmányokkal segítsük a jogalkalmazókat az aktuális problémáik megoldásában, ugyanakkor azt is éreztük, hogy szükség van olyan fórumra is, ahol a gyakorló jogászok őszinte légkörben beszélgethetnek, vitatkozhatnak a szélesen értelmezett hazai családjog mindennapi kérdéseiről. Ez a fórum a „Mindennapi Családjog” főcímet viselő, immáron hagyománnyá...Hernádi Eleonóra – Kegye Adél – Gárdos Péter – Sahin-Tóth Balázs: A gyöngyöspatai szegregációs per jogi krónikája
A Kúria 2020. május 12-i ítéletében helybenhagyta a Debreceni Törvényszék ítéletét, amely közel 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte Gyöngyöspata Város Önkormányzatát, a Nekcsei Demeter Általános Iskolát és a Hatvani Tankerületi Központot 63 roma gyerek szegregált oktatásával okozott személyiségi jogsértés miatt. A jelen tanulmány szerzői a felperes gyerekek és az őket támogató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt képviselő ügyvédek. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a gyöngyöspatai per milyen általános, a konkrét peren túlmutató jogi kérdéseket vet fel, így például, hogy...Sándor István: Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához
Az új Ptk. kógens szabálya 50 évben határozta meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximális időtartamát. Méltán merül fel a kérdés, hogy a határozott és legfeljebb 50 éves időtartam előírása jogpolitikailag indokolt-e? Az alábbiakban ehhez a dilemmához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Sólyom László: A második rész problémája
Az irodalom- és zeneértő Vékás Lajost köszöntöm születésnapján.
1960-ban, az érettségi évében olvastam először a teljes Don Quijotét. Jól emlékszem a könyvre is, az Európa Kiadó zöld vászonkötésű világirodalmi klasszikusok sorozatából, amely sok hű barátot adott nekem azokban az években. S amint belehelyezkedtem a szerző stílusába, az áradó szöveg biztosan magával hordott, és gyönyörűség volt az olvasás. Ám „az eszmei mondanivaló” nem foglalkoztatott. Nem gondolkodtam el az elmés nemes lovag eszelősségén és bölcsességén, nem a komikum és mulatságosság különbségén; éppoly kevéssé foglalkoztattak a betétnovellák olasz...Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok (CH, 2020/4., 1-2. o.)
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését.
A koronavírus-járvány, a veszélyhelyzet kapcsán életbe lépett kijárási korlátozások, a csoportosulások tilalma, az egyre nagyobb méreteket öltő megbetegedések réme, a veszélyeztetett korosztályok helyzete olyan nehézségeket szül, melyek közepette nincs törvényes mód arra, hogy a cégek (és más jogi személyek) legfőbb, döntéshozó szervei szabályosan működjenek. Hasonló a helyzet a testületi szervekkel is, a legtöbb cég szervezeti...
