A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Cikkeink

Devizahiteles perek / Ügyvéd Podcast 3. adás

Az adásban szól lesz az első devizahiteles perekről, hogy mik voltak a bíráskodás fő fordulatai az elmúlt évtizedben és tanultunk-e valamit jogászként és adósként a devizahitelezésből. Az adást még az Európai Bíróság szeptember elejei, a forintosítási törvény árfolyamrésre vonatkozó szabályozását jóváhagyó döntése előtt rögzítettük, így arról nem esik benne szó. Méhes Dávid vendégei Sziklai János és Dantesz Péter ügyvédek.

„Fókuszban a gyermek” – interjú Dr. Szeibert Orsolyával, a Családi Jog szerkesztőbizottságának tagjával a folyóirat közelgő, tízedik alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája kapcsán

A Családi Jog folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként már az első ilyen jellegű rendezvény szervezésében, megvalósításában részt vehettem. Meglehetősen hamar kikristályosodott az a szerkezet, amelyre a konferenciák azóta is épülnek: délelőtt előadásokat hallgathatnak a jelenlévő kollégák, délután pedig kerekasztalok keretében vitatunk meg néhány családjogi kérdést. Az előadások közül vannak olyanok, amelyek a hallgatóság látókörének szélesítését célozzák, de mindig a hazai változásokra, fejleményekre koncentrálva. A kerekasztalok témái minden évben a leginkább aktuális és megoldásra váró kérdésekre fókuszálnak, amelyek a családjoggal foglalkozó (szinte) valamennyi hivatásrendet érinthetik.

Segítség, válnak tőlem! / Ügyvéd Podcast 1. adás

Az adásban szó lesz a kiskorú gyermekek érdekeiről a válás során, mik az eldöntendő ügyek egy bontóperben és azon kívül, hogyan hatott a járványhelyzet a házasságokra és mi a teendő, ha külföldi házastárs, vagy külföldi közös lakóhely van a válásban.

Gárdos Péter: Gondolatok a szerződésátruházásról az Alkotmánybíróság határozata nyomán¹ (MJ, 2021/7-8., 427-444. o.)

Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is alkalmazták ezt az intézményt.

Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és összegzi ezeket a célkitűzéseket, s részletesen foglalkozik azokkal a törvényalkotói lépésekkel, amelyek indokolatlanul hamar, ugyanakkor helyenként átfogóan módosították a Ptk. több rendelkezését. A Ptk. új szabályait tárgyaló jogirodalom összefoglalása mellett a tanulmány nagy...

Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)

Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások is az 1958-ban elfogadott Polgári Törvénykönyvéhez hasonlították. Alappal, hiszen ezt úgy a szabályozás terjedelme – a gazdasági társaságokra vonatkozó teljes joganyag egy törvénykönyvben való összefoglalása –, mint jellege – a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezésinek...

Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)

Ez a tanulmány a szerző Szerződésen kívüli kötelmek – Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények című, a HVG-ORAC-nál 2020-ban megjelent könyvének átdolgozott részlete.
A kár- és kockázattelepítés jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a polgári jog meghatározó részét képező vagyoni jogszabályok legfontosabb funkciója a kár- és kockázattelepítés. Különösen igaz ez a megállapítás a kötelmi jogra. Ez abból adódik, hogy az egyes vagyonjogi jogviszonyok és azokban történő változások következtében folyamatosan változik az egyes magánjogi jog­alanyok vagyoni helyzete. Ezek a változások értelemszerűen a vagyon csökkenésével is járhatnak....

Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)

Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Veress Emőd: A szindikátusi szerződés című könyvéből. A részlet a könyv V. fejezetéből [„A szindikátusi szerződés tartalma (joghatásai)”] származik.

Kövesné Kósa Zsuzsanna: Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából

Kilencedik alkalommal tartottuk meg a Mindennapi családjog konferenciánkat. Egy előadásrészlet látható itt egy olyan ítéletről, amely szeptemberben BH-ként is megjelent.

Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége (könyvrészlet)

Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége című könyvéből. A részlet a könyv III. fejezetének („A fuvarozó felelőssége az egyes fuvarozási módozatokban”) elejéről származik („Bevezetés”).

„Hivatásrendek találkozása” – interjú dr. Katonáné dr. Pehr Erikával, a Családi Jog szerkesztőbizottságának egyik alapító tagjával, a folyóirat közelgő, immáron kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája kapcsán

Úgy vélem, nagyon sikeresek voltak az eddigi konferenciák.  A Családi Jog folyóiratot a HVG-ORAC Kiadó lassan tizenhét éve indította el, mint egyetlen országos, családjogra szakosodott szaklapot. A folyóirat indításának egyik célja az volt, hogy a megjelenő tudományos publikációkkal, a joggyakorlatot bemutató tanulmányokkal segítsük a jogalkalmazókat az aktuális problémáik megoldásában, ugyanakkor azt is éreztük, hogy szükség van olyan fórumra is, ahol a gyakorló jogászok őszinte légkörben beszélgethetnek, vitatkozhatnak a szélesen értelmezett hazai családjog mindennapi kérdéseiről. Ez a fórum a „Mindennapi Családjog” főcímet viselő, immáron hagyománnyá...

Hernádi Eleonóra – Kegye Adél – Gárdos Péter – Sahin-Tóth Balázs: A gyöngyöspatai szegregációs per jogi krónikája

A Kúria 2020. május 12-i ítéletében helybenhagyta a Debreceni Törvényszék ítéletét, amely közel 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte Gyöngyöspata Város Önkormányzatát, a Nekcsei Demeter Általános Iskolát és a Hatvani Tankerületi Központot 63 roma gyerek szegregált oktatásával okozott személyiségi jogsértés miatt. A jelen tanulmány szerzői a felperes gyerekek és az őket támogató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt képviselő ügyvédek. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a gyöngyöspatai per milyen általános, a konkrét peren túlmutató jogi kérdéseket vet fel, így például, hogy...