Vékás Lajos életművének egyik kiemelkedően fontos területe a szerződési jog. 1977-ben jelent meg „A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai” c. monográfiája, négy évtizeddel később, 2016-ban, a szerződési jog általános részéről írott tankönyve. Az Ünnepelt mindig különös figyelmet szentelt a szerződési jog egységesítésének, így a Bécsi Vételi Egyezménynek is, ahogy arról számos könyve, tanulmánya tanúskodik. A köszöntő írás is ehhez a témakörhöz kíván kapcsolódni, a kriptopénzek sajátos jelensége oldaláról közelítve.
Király Miklós: A Bécsi Vételi Egyezmény és a Bitcoin
Mindenképpen érdekes kérdés, hogyan illeszthető az egységes, kodifikált nemzetközi adásvételi jog rendszerébe egy globális használatra szánt, de nem szabályozott valuta? Nagyszerű találkozásról van szó vagy sokkal inkább egy furcsa pár nehézkes kapcsolatáról?
Cikkeink
Király Miklós: A Bécsi Vételi Egyezmény és a Bitcoin
Vékás Lajos életművének egyik kiemelkedően fontos területe a szerződési jog. 1977-ben jelent meg „A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai” c. monográfiája, négy évtizeddel később, 2016-ban, a szerződési jog általános részéről írott tankönyve. Az Ünnepelt mindig különös figyelmet szentelt a szerződési jog egységesítésének, így a Bécsi Vételi Egyezménynek is, ahogy arról számos könyve, tanulmánya tanúskodik. A köszöntő írás is ehhez a témakörhöz kíván kapcsolódni, a kriptopénzek sajátos jelensége oldaláról közelítve.A Gazdaság és Jog búcsúzik alapító főszerkesztőjétől, Sárközy Tamástól
Vannak emberek, akik az életkoruk által meghatározottak, de vannak olyanok is – jóval kevesebben – akik számára az idő valójában csupán az egyik dimenzió; számukra nincs jelentősége az időmúlásnak, hacsak annyiban nem, hogy „használják” az időt. Arra, hogy bejárhassák azt az utat, amit a maguk számára kijelöltek. Sárközy Tamás minden kétséget kizáróan az utóbbiak közé tartozott. Nem években, élményekben mérte az időt, izgalmas, kihívásokkal teli, sikeres életet élt. Sokaknak adatott meg közülünk, hogy hosszabb-rövidebb ideig útitársai lehettünk, és bizony azt reméltük, még sokáig így...Darázs Lénárd: A hipotetikus szerződési akarat
Vékás Lajos nemzetközi mércével mérve is impozáns szakmai munkásságának egyik meghatározó vonulata a magánjog fogalmi lételemét alkotó privát autonómia érvényre juttatásának és féltő megóvásának szándéka. A verseny és a vállalkozás szabadságának biztosításával egyidejűleg az európai magánjogfejlődést meghatározó, döntően a 19. században megszületett magánjogi kódexek által a centrumba állított privát autonómia folyamatos korlátozásnak esik ugyanis áldozatul a modern jogrendszerekben.Harmathy Attila: A polgári jog a változó jogrendszerben
Napjaink polgári joga nem azonos azzal, amit hatvan évvel ezelőtt tanultunk. A Polgári Törvénykönyv mai szabályainak kialakításában Vékás Lajosnak meghatározó szerepe volt, tehát a változásoknak tudatában van. Ennek ellenére számára is elgondolkoztatható lehet az alábbi néhány példa.Molnár Hella: Az ajándékozási szerződés és a végintézkedésen alapuló öröklés
Az ajándékozási szerződés legszembetűnőbb megjelenése az öröklési jogban a halál esetére szóló ajándékozás. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös nemeként fogható fel, melynek kifejezése azonban az öröklési joghoz tartozik. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös fajtája, ahol a felek a juttatás hatályosságát attól teszik függővé, hogy az ajándékozót a megajándékozott túléli. Nem halál esetére szóló ajándékozás az olyan megállapodás, amelyben a felek a szerzés időpontját az ajándékozó haláláig elhalasztották, de nem kötötték ki feltételül azt, hogy a megajándékozott túlélje az...Csécsy György: A know-how hazai jogvédelmének változásai
A technikai fejlődés következtében a fejlett, de a viszonylagos fejlettségi szintet elérő országok is hatalmas ismeretanyag birtokába jutottak. Ez az ismeretanyag a kutatás, fejlesztés, valamint az ott elért eredmények gyakorlati megvalósítása következtében állandóan növekszik. A felhalmozódott ismeretek meghatározott része szabadalmaztatás vagy más oltalmi formák következtében jut nyilvánosságra, az oltalom megszerzésére irányuló eljárás rendje szinte minden ország jogrendszerében megfelelő szabályozottságot mutat.Gárdos Péter: A kölcsönszerződés felmondással történő megszűnése
I.
Az egyik legmeghatározóbb élményem azzal a tíz évvel kapcsolatban, mialatt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésén dolgozhattam, hogy Vékás Lajos milyen magától értetődő módon képes évtizedes evidenciákat megkérdőjelezni – csupán példaként említve az érvénytelenségi jogkövetkezmények rendszerének vagy a kártérítési felelősség alapjainak újragondolását.Fuglinszky Ádám: A non-cumul mint legal irritant?
Az új Polgári Törvénykönyv a kártérítési felelősség kapcsán több jelentős újítást hozott, amelyeket más jogrendszerből átültetett megoldásnak, angol terminológia szerint legal transplantnak lehet nevezni. Ezek egyike a párhuzamos igényérvényesítési tilalom, azaz a non-cumul.Papp Tekla: Atipikus szerződések (könyvrészlet)
bben a bejegyzésben egy részletet találnak Papp Tekla: Atipikus szerződések című könyvéből. A részlet a könyv B) részének II. fejezete, melynek címe: A bírói gyakorlat és az atipikus szerződések.Fuglinszky Réka: A szomszédjogi generálklauzula (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Fuglinszky Réka: A szomszédjogi generálklauzula (A Ptk. 5:23. § összehasonlító és gyakorlati elemzése) című könyvéből. A részlet a könyvnek „A károkozó személye” részéből származik, annak első alpontja: „Tulajdonos vagy károkozó?”.Benke József: Bevezetés a magyar magánjog általános elveibe (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Benke József: Bevezetés a magyar magánjog általános elveibe c. könyvéből. A részlet a könyv ötödik tartalmi részéből származik, amelynek címe: A magánjog vezéreszméi.Fuglinszky Ádám: Az előreláthatósági klauzula értelmezésének újabb dilemmái (GJ, 2019/7-8., 1-7. o.)
A 2013-as Polgári Törvénykönyv (Ptk.) több jelentős újítást vezetett be a kontraktuális kártérítési felelősség kapcsán, ezek egyike a kártérítés mértékét korlátozó ún. előreláthatósági klauzula, a Bécsi Vételi Egyezmény 74. cikke alapján. A bírói gyakorlat és a szakirodalom megkezdte e jogintézmények értelmezését, tartalommal való kitöltését. Az alábbi rövid írásban a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében rögzített előreláthatósági klauzula értelmezésével kapcsolatos három dilemmát veszünk sorra.