Szeibert Orsolya: Az állam szerepe a családjogban – különös tekintettel a szülők gyermeket érintő megállapodásai létrehozására és azok bírósági megváltoztatására

A tanulmány középpontjában az a probléma áll, hogy a szülőknek a különélésük idejére a gyermeket érintően kötött megállapodásai bírósági megváltoztatásához nagyon szigorú feltételeknek kell teljesülniük, és a Ptk. szabályain túl a bírósági jogalkalmazói gyakorlat is megszorítóan értelmezi ezeket a feltételeket. Ha a szülők a gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,…

Mit jelent az Európai Unió Bíróságának C-630/2023 számú ítélete a magyar adósok és hitelezők számára? Vajon hogyan befolyásolja az ítélet a hazai banki és bírói gyakorlatot? Mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyamkockázat között? Vajon újranyithatók a devizahiteles perek? Lehetséges a perújítás az uniós ítélet alapján? Nyugodhatott az elévülés?

Tovább
Ma már a gyerekek legalább fele élettársi viszonyból születik, de kérdés, hogy pontosan hogyan definiálható ez a kapcsolat. A mostani Ptk. szerint az élettársi viszonyban nincs közös gazdálkodás jogcím. Az új jogcím, vita esetén a vagyonszaporulat megosztása. Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai bíró üzenete az élettársi közösségben élőknek: „Vegyék kézbe a…
Tovább
2025. január 15-től hatályos az új Ptk.-módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvénnyel összefüggésben, amely több helyen összhangba hozza a Ptk. rendelkezéseit az új törvénnyel. Meddig marad fenn a papíralapú és elektronikus eljárások párhuzamos működése? Hogy kell e-aláírást kérni az ügyfelektől? Hogyan változnak a ranghelyszabályok és a bejegyzés elvei? Az adás választ ad…
Tovább
Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen…
Tovább
Napjaink polgári jogi irodalmában kiemelt szerepet kap a kockázat fogalma. Megjelenik a jogpolitikai vitákban (például egyes szabályozási megoldások céljaként) és konkrét törvényszövegekben is. A tanulmány célja annak áttekintése, hogy mit is érthetünk ezekben a szövegekben kockázat kifejezés alatt, szinonimája-e ennek a veszély vagy a biztonság hiánya.
Tovább
A magyar gazdasági jog egyesszámú alakja, aki még Eörsi Gyulát is meggyőzte a gazdasági jogi szemlélet helyességéről. Jogászként egész oktatói karrierjét a közgazdasági felsőoktatásban töltötte. A Gt. kodifikátoraként munkájával megalapozta a rendszerváltást. Emellett a magyar jogi sinológia megalapítója is volt… Ezer feletti a publikációinak a száma. Az oktató, aki korát megelőzően standupolt…
Tovább
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Európai Családjogi Bizottság által kidolgozott Családjogi Elvek miként jelennek meg a Ptk. hatálybalépését követően meghozott ítéletekben, elsősorban a Kúria gyakorlatában, melyek a házassági vagyonjog alkalmazásának főbb vonalai az eltelt idestova tíz évben.
Tovább
Harmathy Attila tudományos életművében vezérfonalként húzódik végig egy téma: az állam szerepe a gazdaságban és a magánjogi viszonyokban. Ez az a kérdéskör, amelyben meg tudta ragadni a magánjogi viszonyokat érintő szabályozás elmúlt száz évben végbement fontos változásait. Legutolsó, halála előtt megjelent angol nyelvű dolgozata is ezt a gondolatkört taglalta.
Tovább
Kajó Cecília és Gaál János több mint tíz éve dolgoznak a birtokvédelem területén. E rengeteg tapasztalat összefoglalásaként született meg a Birtokvédelmi kézikönyv, amely 360 fokban járja körül a témakörben felmerülő kérdéseket. A könyvet ügyvédek és laikusok egyaránt forgathatják, ha támpontot keresnek a jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatban.
Tovább