Kiemelt cikk Szakcikkek

Gárdos Péter: A megtérítési igény megújult szabályozása a Ptk.-ban (GJ, 2024/1-2., 3-7. o.)

A Ptk. 2023-as módosítása érintette a harmadik személy általi teljesítés szabályait. A tanulmány a Ptk. 6:57. §-ának újra szabályozását járja körül.
Mi történik egy házasságban, ha elmúlik a szerelem? Amikor a sérelmek egyre halmozódnak és egyik - vagy mindkét - fél azt mondja: elég! Hogyan kezelhető a jog eszközeivel az érzelmek áradása? Melyik helyzetben milyen szakember tud segíteni? Kihez forduljunk: válóperes ügyvédhez vagy mediátorhoz? Mi lehet az eredménye egy mediációs folyamatnak?…
Tovább
A Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-től hatályos rendelkezéseivel korrigálta a Ptk. szövegét és lényeges változást eredményezett a szabályozásban, egyrészt megszüntette az üzletrész felosztásával kapcsolatos taggyűlési hozzájárulás szükségességét, valamint kifejezetten megengedi, hogy egy tagnak akár több üzletrésze is lehessen.
Tovább
A Ptk. családjogot szabályozó Negyedik Könyvének a 2021. novemberi módosítása ugyan csak két paragrafust egészített ki egy-egy mondattal és egyetlen új paragrafust iktatott be újként, mégis olyan változásokat léptetett hatályba, amelyek jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Tovább
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Schultz Márton: A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása című könyvéből. A részlet a könyv VIII. fejezetének („A vagyoni érdek megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”) 2. („Az általános személyiségi jog megsértéséből eredő jogkövetkezmények”) és 3. alfejezetéből („Immateriális sérelmek”) származik.
Tovább
A családi jog “forró témáiról”, amelyek a kreditpontos rendezvény napirendjét is adják (Brüsszel IIb rendelet, házassági vagyonjogi perek, a szülői felügyelet új szabályai, váltott gondoskodás, a családjogi perek etikai problémái) Gerő Tamás beszélget Grád András ügyvéddel, pszichológussal, t. egyetemi tanárral, a konferencia egyik moderátorával.
Tovább
A Családi Jog folyóirat idén 11. alkalommal tartja meg konferenciáját. Az idei témák: küszöbön a Brüsszel IIb rendelet, a Kúria legújabb iránymutatásai a házassági vagyonjogi perekben, a szülői felügyelet aktuális kérdései, gyakorlati problémák a váltott gondoskodás terén, tárgyalótermi etika a családjogi vitákban. Az esemény egyik szervezőjével beszélgettünk.
Tovább
A tanulmány tárgyát a tagsággal rendelkező jogi személy (ilyenek: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, vízitársulat) tagjának kizárása képezi, a tagkizárás jogpolitikai, jogdogmatikai kérdéseivel, a tagkizárást tiltó szabályokkal, a tagkizárás esetcsoportjaival és jogkövetkezményével, valamint polgári anyagi jogi normatív szabályozással foglalkozik.
Tovább
A Covid–19 járvány kapcsán bevezetett korlátozások, kijárási tilalmak és a fertőzésveszély miatt a gazdasági társaságok legfőbb szervei nem tudtak személyes jelenlét mellett ülést tartani és a legfontosabb, illetve halaszthatatlan döntéseket meghozni. Szükség volt olyan megoldásokra, amelyek áthidalják ezt a helyzetet.
Tovább
Az adásban szó lesz az első devizahiteles perekről, hogy mik voltak a bíráskodás fő fordulatai az elmúlt évtizedben és tanultunk-e valamit jogászként és adósként a devizahitelezésből. Az adást még az Európai Bíróság szeptember elejei, a forintosítási törvény árfolyamrésre vonatkozó szabályozását jóváhagyó döntése előtt rögzítettük, így arról nem esik benne szó.…
Tovább
A Családi Jog folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként már az első ilyen jellegű rendezvény szervezésében, megvalósításában részt vehettem. Meglehetősen hamar kikristályosodott az a szerkezet, amelyre a konferenciák azóta is épülnek: délelőtt előadásokat hallgathatnak a jelenlévő kollégák, délután pedig kerekasztalok keretében vitatunk meg néhány családjogi kérdést. Az előadások közül vannak olyanok, amelyek a…
Tovább
Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és…
Tovább
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások…
Tovább