Vékás Lajos: A magánjog kihívásai – Történeti visszapillantás és mérleg (MJ, 2023/7-8., 389-399. o.)

Harmathy Attila tudományos életművében vezérfonalként húzódik végig egy téma: az állam szerepe a gazdaságban és a magánjogi viszonyokban. Ez az a kérdéskör, amelyben meg tudta ragadni a magánjogi viszonyokat érintő szabályozás elmúlt száz évben végbement fontos változásait. Legutolsó, halála előtt megjelent angol nyelvű dolgozata is ezt a gondolatkört taglalta.
A családi jog “forró témáiról”, amelyek a kreditpontos rendezvény napirendjét is adják (Brüsszel IIb rendelet, házassági vagyonjogi perek, a szülői felügyelet új szabályai, váltott gondoskodás, a családjogi perek etikai problémái) Gerő Tamás beszélget Grád András ügyvéddel, pszichológussal, t. egyetemi tanárral, a konferencia egyik moderátorával.
Tovább
A Családi Jog folyóirat idén 11. alkalommal tartja meg konferenciáját. Az idei témák: küszöbön a Brüsszel IIb rendelet, a Kúria legújabb iránymutatásai a házassági vagyonjogi perekben, a szülői felügyelet aktuális kérdései, gyakorlati problémák a váltott gondoskodás terén, tárgyalótermi etika a családjogi vitákban. Az esemény egyik szervezőjével beszélgettünk.
Tovább
A tanulmány tárgyát a tagsággal rendelkező jogi személy (ilyenek: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, vízitársulat) tagjának kizárása képezi, a tagkizárás jogpolitikai, jogdogmatikai kérdéseivel, a tagkizárást tiltó szabályokkal, a tagkizárás esetcsoportjaival és jogkövetkezményével, valamint polgári anyagi jogi normatív szabályozással foglalkozik.
Tovább
A Covid–19 járvány kapcsán bevezetett korlátozások, kijárási tilalmak és a fertőzésveszély miatt a gazdasági társaságok legfőbb szervei nem tudtak személyes jelenlét mellett ülést tartani és a legfontosabb, illetve halaszthatatlan döntéseket meghozni. Szükség volt olyan megoldásokra, amelyek áthidalják ezt a helyzetet.
Tovább
Az adásban szó lesz az első devizahiteles perekről, hogy mik voltak a bíráskodás fő fordulatai az elmúlt évtizedben és tanultunk-e valamit jogászként és adósként a devizahitelezésből. Az adást még az Európai Bíróság szeptember elejei, a forintosítási törvény árfolyamrésre vonatkozó szabályozását jóváhagyó döntése előtt rögzítettük, így arról nem esik benne szó.…
Tovább
A Családi Jog folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként már az első ilyen jellegű rendezvény szervezésében, megvalósításában részt vehettem. Meglehetősen hamar kikristályosodott az a szerkezet, amelyre a konferenciák azóta is épülnek: délelőtt előadásokat hallgathatnak a jelenlévő kollégák, délután pedig kerekasztalok keretében vitatunk meg néhány családjogi kérdést. Az előadások közül vannak olyanok, amelyek a…
Tovább
Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és…
Tovább
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások…
Tovább
Ez a tanulmány a szerző Szerződésen kívüli kötelmek – Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények című, a HVG-ORAC-nál 2020-ban megjelent könyvének átdolgozott részlete.A kár- és kockázattelepítés jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen a polgári jog meghatározó részét képező vagyoni jogszabályok legfontosabb funkciója a kár- és kockázattelepítés. Különösen igaz ez a megállapítás…
Tovább
Úgy vélem, nagyon sikeresek voltak az eddigi konferenciák.  A Családi Jog folyóiratot a HVG-ORAC Kiadó lassan tizenhét éve indította el, mint egyetlen országos, családjogra szakosodott szaklapot. A folyóirat indításának egyik célja az volt, hogy a megjelenő tudományos publikációkkal, a joggyakorlatot bemutató tanulmányokkal segítsük a jogalkalmazókat az aktuális problémáik megoldásában, ugyanakkor…
Tovább