Az új Ptk. kógens szabálya 50 évben határozta meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximális időtartamát. Méltán merül fel a kérdés, hogy a határozott és legfeljebb 50 éves időtartam előírása jogpolitikailag indokolt-e? Az alábbiakban ehhez a dilemmához szeretnék néhány gondolatot fűzni. 
Cikkeink
Sándor István: Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához
Az új Ptk. kógens szabálya 50 évben határozta meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximális időtartamát. Méltán merül fel a kérdés, hogy a határozott és legfeljebb 50 éves időtartam előírása jogpolitikailag indokolt-e? Az alábbiakban ehhez a dilemmához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Sólyom László: A második rész problémája
Az irodalom- és zeneértő Vékás Lajost köszöntöm születésnapján.
1960-ban, az érettségi évében olvastam először a teljes Don Quijotét. Jól emlékszem a könyvre is, az Európa Kiadó zöld vászonkötésű világirodalmi klasszikusok sorozatából, amely sok hű barátot adott nekem azokban az években. S amint belehelyezkedtem a szerző stílusába, az áradó szöveg biztosan magával hordott, és gyönyörűség volt az olvasás. Ám „az eszmei mondanivaló” nem foglalkoztatott. Nem gondolkodtam el az elmés nemes lovag eszelősségén és bölcsességén, nem a komikum és mulatságosság különbségén; éppoly kevéssé foglalkoztattak a betétnovellák olasz...Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok (CH, 2020/4., 1-2. o.)
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését.
A koronavírus-járvány, a veszélyhelyzet kapcsán életbe lépett kijárási korlátozások, a csoportosulások tilalma, az egyre nagyobb méreteket öltő megbetegedések réme, a veszélyeztetett korosztályok helyzete olyan nehézségeket szül, melyek közepette nincs törvényes mód arra, hogy a cégek (és más jogi személyek) legfőbb, döntéshozó szervei szabályosan működjenek. Hasonló a helyzet a testületi szervekkel is, a legtöbb cég szervezeti...Király Miklós: A Bécsi Vételi Egyezmény és a Bitcoin
Vékás Lajos életművének egyik kiemelkedően fontos területe a szerződési jog. 1977-ben jelent meg „A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai” c. monográfiája, négy évtizeddel később, 2016-ban, a szerződési jog általános részéről írott tankönyve. Az Ünnepelt mindig különös figyelmet szentelt a szerződési jog egységesítésének, így a Bécsi Vételi Egyezménynek is, ahogy arról számos könyve, tanulmánya tanúskodik. A köszöntő írás is ehhez a témakörhöz kíván kapcsolódni, a kriptopénzek sajátos jelensége oldaláról közelítve.A Gazdaság és Jog búcsúzik alapító főszerkesztőjétől, Sárközy Tamástól
Vannak emberek, akik az életkoruk által meghatározottak, de vannak olyanok is – jóval kevesebben – akik számára az idő valójában csupán az egyik dimenzió; számukra nincs jelentősége az időmúlásnak, hacsak annyiban nem, hogy „használják” az időt. Arra, hogy bejárhassák azt az utat, amit a maguk számára kijelöltek. Sárközy Tamás minden kétséget kizáróan az utóbbiak közé tartozott. Nem években, élményekben mérte az időt, izgalmas, kihívásokkal teli, sikeres életet élt. Sokaknak adatott meg közülünk, hogy hosszabb-rövidebb ideig útitársai lehettünk, és bizony azt reméltük, még sokáig így...Darázs Lénárd: A hipotetikus szerződési akarat
Vékás Lajos nemzetközi mércével mérve is impozáns szakmai munkásságának egyik meghatározó vonulata a magánjog fogalmi lételemét alkotó privát autonómia érvényre juttatásának és féltő megóvásának szándéka. A verseny és a vállalkozás szabadságának biztosításával egyidejűleg az európai magánjogfejlődést meghatározó, döntően a 19. században megszületett magánjogi kódexek által a centrumba állított privát autonómia folyamatos korlátozásnak esik ugyanis áldozatul a modern jogrendszerekben.Harmathy Attila: A polgári jog a változó jogrendszerben
Napjaink polgári joga nem azonos azzal, amit hatvan évvel ezelőtt tanultunk. A Polgári Törvénykönyv mai szabályainak kialakításában Vékás Lajosnak meghatározó szerepe volt, tehát a változásoknak tudatában van. Ennek ellenére számára is elgondolkoztatható lehet az alábbi néhány példa.Molnár Hella: Az ajándékozási szerződés és a végintézkedésen alapuló öröklés
Az ajándékozási szerződés legszembetűnőbb megjelenése az öröklési jogban a halál esetére szóló ajándékozás. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös nemeként fogható fel, melynek kifejezése azonban az öröklési joghoz tartozik. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös fajtája, ahol a felek a juttatás hatályosságát attól teszik függővé, hogy az ajándékozót a megajándékozott túléli. Nem halál esetére szóló ajándékozás az olyan megállapodás, amelyben a felek a szerzés időpontját az ajándékozó haláláig elhalasztották, de nem kötötték ki feltételül azt, hogy a megajándékozott túlélje az...Csécsy György: A know-how hazai jogvédelmének változásai
A technikai fejlődés következtében a fejlett, de a viszonylagos fejlettségi szintet elérő országok is hatalmas ismeretanyag birtokába jutottak. Ez az ismeretanyag a kutatás, fejlesztés, valamint az ott elért eredmények gyakorlati megvalósítása következtében állandóan növekszik. A felhalmozódott ismeretek meghatározott része szabadalmaztatás vagy más oltalmi formák következtében jut nyilvánosságra, az oltalom megszerzésére irányuló eljárás rendje szinte minden ország jogrendszerében megfelelő szabályozottságot mutat.Gárdos Péter: A kölcsönszerződés felmondással történő megszűnése
I.
Az egyik legmeghatározóbb élményem azzal a tíz évvel kapcsolatban, mialatt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésén dolgozhattam, hogy Vékás Lajos milyen magától értetődő módon képes évtizedes evidenciákat megkérdőjelezni – csupán példaként említve az érvénytelenségi jogkövetkezmények rendszerének vagy a kártérítési felelősség alapjainak újragondolását.Fuglinszky Ádám: A non-cumul mint legal irritant?
Az új Polgári Törvénykönyv a kártérítési felelősség kapcsán több jelentős újítást hozott, amelyeket más jogrendszerből átültetett megoldásnak, angol terminológia szerint legal transplantnak lehet nevezni. Ezek egyike a párhuzamos igényérvényesítési tilalom, azaz a non-cumul.Papp Tekla: Atipikus szerződések (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Papp Tekla: Atipikus szerződések című könyvéből. A részlet a könyv B) részének II. fejezete, melynek címe: A bírói gyakorlat és az atipikus szerződések.