Magyarországon a lízinget a jelenleg hatályos Ptk. nem tipizálja, ezért ún. atipikus szerződésnek minősül. Az operatív lízinget a magyar jogszabályok egyáltalán nem definiálják. Ezzel szemben a pénzügyi lízing fogalmi körülírása három jogforrásban jelenik meg a magyar jogrendszerben: a Hpt.-ben (1996. évi CXII. törvény), a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény)

Tovább

Az 1989-es rendszerváltozással együtt járó gazdasági átalakulás igen mélyen áthatotta a tulajdoni viszonyok valamennyi területét. A kétszintű bankrendszertől az állami vállalatok előbb gazdasági társaságokká történő átalakulásáig és az ezzel párhuzamosan megindított privatizációjukig az új piacgazdasági rendszer magánjoga feltételezte a Polgári Törvénykönyvben található tulajdonjogi szabályok felülvizsgálatát, adott esetben az új körülményekhez

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott tervezetét a Kormány 2012. július 12-i ülésén elfogadta, és ugyanezen a napon az Országgyűlés elé terjesztette „T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről” címmel. Az új polgári jogi kódexről az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdődik meg a politikai

Tovább

* KOLLÉGIUMVEZETŐ, LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (BUDAPEST) I. Azt hiszem valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy az az esemény, amelyen most jelen vagyunk nem egyszerűen egy jogi szakkönyv szokványos bemutatója, hanem a hazai civilisztikai tudományos élet, sőt az egész hazai jogi közélet kimagasló jelentőségű eseménye. Az esemény súlyát maga a mű adja, amelynek

Tovább

A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó javaslatát (a továbbiakban: Javaslat).1 Ez a tanulmány a Javaslat konstruktív bírálatát tűzi ki célul, abban a reményben, hogy a kritikai észrevételek még a jelen stádiumban is pozitív hatást gyakorolhatnak az elfogadásra kerülő törvényre.2 I. Koncepcionális deficit A

Tovább

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére.

Tovább

1. Bevezetés A gazdasági jog kifejezést a magyar irodalomban kétféle értelemben használják. Az egyik irányzat a gazdasági jogot keresztülfekvő, másodlagos jogágként totális értelemben fogja fel, ide értve egyfelől a gazdasági alkotmányjogot, a gazdasági közigazgatás jogát, a közpénzügyek jogát a közjog területéről, másfelől a gazdasági társaságok jogát, a cégjogot, valamint a

Tovább

A globalizálódó piacon szinte közhelynek számít, hogy az elmúlt időkben a dinamikus, nemzetközi piaci folyamatokat egyfajta „szervezeti innováció” kíséri. A globális piacokon a hagyományos nagyvállalati formák felett úgy tűnik, eljárt az idő, az „egy vállalat egy gazdálkodási egység” modellje mára inkább a kis- és középvállalati szférát jellemzi. A szervezeti innovációs

Tovább

A társasági törvény Ptk.-ba való bekerülése természetesen nem csupán annyit jelent, hogy a társasági jog anyagi jogi normarendszerét, ezt követően a Ptk.-ban lehet megtalálni, hanem a Polgári Törvénykönyvi lét óhatatlanul bizonyos szemléletváltozással kell, hogy járjon (világos, hogy a szabályozás jellege „nem lóghat ki nagyon” az egyéb polgár jogi szabályok közül,

Tovább

A készülő új Ptk. – most már több mint egy évtizedes múltra visszatekintő – kodifikációs munkálatai során a kódex tartalmi kereteit érintő egyik fontos elvi kérdés kezdettől fogva az volt, hogy a gazdasági társaságok joga bekerüljön-e a kódexbe avagy továbbra is külön törvényben maradjon. A társasági jog jeles művelői (elsősorban

Tovább

A korlátolt felelősségű társaság intézménye 1930 óta jól bevált társasági formának bizonyult. Rendelkezéseinek többsége az 1988. évi VI. törvénybe beépítésre került és a további új társasági törvények sem változtattak érdemben a rá vonatkozó rendelkezéseken. Az a lehetőség, hogy a gazdasági társaságokról szóló rendelkezések a Ptk. Jogi Személyek Könyvébe kerülhetnek, módot

Tovább

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás,

Tovább

A szövetkezeti joganyag felülvizsgálatára megújítására nincs sürgető kényszer. Sem a gazdasági kamarák, sem a szövetkezeti érdekképviseleti szervek nem kezdeményeztek változást. A 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről többéves vitára és jogalkalmazási problémára tett pontot, amikor kiiktatta a külső üzletrész tulajdonosokat, és bevezette a befektető tag és részjegy intézményét. A kényszermegoldás

Tovább

Magyarországon 1988-ban jött létre az első olyan törvény, amely átfogóan szabályozta a társasági jog egészét (1988. évi VI. törvény, a továbbiakban: Gt./88.). Mint ismeretes, az 1988-tól eltelt 23 év alatt további két alkalommal került sor a társasági jog egészét átfogó, teljes körű kodifikációra (1997. évi CXLIV. törvény, a továbbiakban: Gt./97.

Tovább