A Mathias Corvinus Collegium Jog Szakirányának szervezésében 2013. február 27-én került megrendezésre Az új Polgári Törvénykönyv, változások és lehetőségek című konferencia. A konferencián elsőként Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára beszélt a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv újdonságairól.
Kategória: Szakcikkek
XXI. század magánjogi kódexe a múlt század közepi családjogi felfogást konzerválja Magyarországon. Az éppen most távozó katolikus egyházfő, XVI. Benedek állásfoglalásának komoly szerepe lehet abban, hogy feltűnően konzervatív családjogi szabályokat tartalmaz a múlt héten elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.). Nem sokkal a kódex parlamenti vitájának 2008-as megkezdése előtt a pápa…
Tovább
Kompromisszumokkal terhelt, olykor merész, de inkább fontolva haladó, s nem éppen sajtóbarát az új polgári törvénykönyv. A kódex „működéséhez” számos intézkedésre is szükség lesz, ám róluk még szinte semmit se tudni – írja jogász szerzőnk, aki eddig nem középpontban lévő problémákra is felhívja a figyelmet.
Tovább
Egy „gyermekrésznek” megfelelő tulajdont kap az özvegy, viszont elveszti a teljes vagyon feletti haszonélvezeti jogát – ez az egyik legfontosabb öröklési újítása a Ptk.-nak. A leszármazók örökölnek – ezt a meggyökeresedett főszabályt cseréli le az új Ptk. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az özvegy – ha vannak gyerekek, unokák –…
Tovább
Jelen előadásban – messzemenőleg a teljesség igénye nélkül, és éppen ezért a kérdések vizsgálata során szükségképpen önkényesen és szubjektív módon eljárva – az új Polgári Törvénykönyv Javaslatának a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait tekintem át röviden. Az előadás az alábbi egységekre osztható fel:
Tovább
A szellemi alkotások, teljesítmények és árujelzők (röviden: szellemi alkotások) a modern piacgazdaságban meghatározó szerepet töltenek be: a vállalatok vagyonának egyre jelentősebb részét teszik ki szellemi javak, a munkavállalók egyre nagyobb része végez olyan munkát, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás. A piaci termelés meghatározó ágazatai (például a gyógyszergyártás,…
Tovább
z új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személy gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány. A vállalatcsoport – bár a jogi személyek alaptípusai között önállóan szerepel – szerintem nem jogi személy típus, hiszen a csoport, mint…
Tovább
Visszavonulót fújnak-e a kormánypártok a választási regisztrációhoz hasonlóan az új Ptk. esetében is, amit karácsony előtt kereszténydemokrata szellemben igazítottak át? – ez a legfőbb kérdés az új magánjogi kódex februárban esedékes végszavazása előtt.
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyvet már eddig is rendkívül sokféle aspektusból vizsgáltuk. Most azonban ügyvédi, jogalkalmazói szemszögből is megismerkedhetünk – a teljesség igénye nélkül – az új jogszabály egyes fontosabb rendelkezéseivel.
Tovább
Vékás Lajos professzornak déjà vu érzése támadt a polgári törvénykönyv tervezetének célegyenesében, amikor a társutas kormánypárt egyes képviselőinek szabad ötletelésére újabb és újabb megoldásokkal varrják át és foltozgatják a szakmai többség megnyugvására kialakított tervezetet (Tervezet). A Tervezet nyilván nem tökéletes, lehetne csiszolni, és nyilván több szempontból is lehet bírálni. Ez…
Tovább
A jelen honlapot működtető kiadó vezetője megkérdezte a minap, hogy nem szeretnék-e néhány gondolattal hozzájárulni az élettársi viszony jogi szabályozását érintő cikkekhez, tekintve, hogy ebben a témában – lévén kutatási területem – meglehetősen sokat publikáltam. Az alábbi néhány, csak röviden érintett gondolattal teszek e felkérésnek eleget, nem ismételve a korábban…
Tovább
Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2],…
Tovább
1. Kiinduló pont: a 2006. évi ún. harmadik Gt. konstrukciója Magyarország 2004-ben úgy vált az Európai Unió tagállamává, hogy mindeközben az 1995 és 2005 közötti évtizedben az Európai Unió társasági joga rendkívül sokat fejlődött. Az 1997. évi CXLIV. törvény az ún. második Gt. felülvizsgálatára tehát egyrészt jogharmonizációs okokból, másrészt a
A címben megjelölt témakör az új Ptk. „Kötelmi Jog” címet viselő Hatodik Könyvének 1–214. §-ait foglalja magában, vagyis önmagában olyan nagy terjedelmű anyagrész, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy a jelen előadás időbeli keretében a változások teljes körű ismertetésére törekedhessek. Ezért csak a legfontosabb változások tézisszerű ismertetésére vállalkozhatok. Mielőtt azonban az…
Tovább
Magyarországon a lízinget a jelenleg hatályos Ptk. nem tipizálja, ezért ún. atipikus szerződésnek minősül. Az operatív lízinget a magyar jogszabályok egyáltalán nem definiálják. Ezzel szemben a pénzügyi lízing fogalmi körülírása három jogforrásban jelenik meg a magyar jogrendszerben: a Hpt.-ben (1996. évi CXII. törvény), a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény)