A cikk letölthető PDF formátumban is.

A professzor és a mamelukok

Visszavonulót fújnak-e a kormánypártok a választási regisztrációhoz hasonlóan az új Ptk. esetében is, amit karácsony előtt kereszténydemokrata szellemben igazítottak át? – ez a legfőbb kérdés az új magánjogi kódex februárban esedékes végszavazása előtt.

Harmadszor tehet kísérletet 1928 óta a szabadon választott magyar parlament egy olyan magánjogi kódex elfogadására, amely (elődjeivel ellentétben) tényleg életbe is léphet. A végszavazás előtt álló új Ptk. sikeres debütálása azonban várhatóan azon áll vagy bukik, hogy a koalíciónak az utolsó pillanatban lesz-e „lelkiereje” visszavonni a tervezetből azokat a passzusokat, amelyeket december 17-én késő este szavazott be a kódexbe. Amennyiben a kormánypártok ragaszkodnak a karácsony előtt beszuszakolt változtatásokhoz, minden jel szerint az Alkotmánybíróság (AB) fogja utólag alaptörvény-ellenesnek minősíteni a 15 éve készülő törvénykönyv több szakaszát. A bársonytaláros ítészek ugyanis alig pár órával a parlamenti voksolás előtt nyilvánvalóvá tették, hogy elfogadhatatlannak tartják például az élettársi kapcsolatok XXI. századi diszkriminálását, amire a koalíció készül.

„Az erő nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk” – Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a választási regisztráció alkotmányellenessé nyilvánítását követően mondott szavai alkalmasak lehetnek az új Ptk. körül kialakult patthelyzet feloldására is. Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszerváltás előtti családjogi szabályozás visszaállítása esetén – mert lényegében erről volna szó – Orbán Viktorék nemcsak az MSZP-vel és az LMP-vel kerülnek szembe, hanem az AB mérsékelt jobboldali tagjaival, sőt a hazai jogtudósok jelentős részével is.

„Szemellenzős”, „álságos”, „nem őszinte”. A KDNP nyomására a készülő kódexbe beleerőszakolt, családvédőnek nevezett változtatásokat a Magyar Jog című folyóirat januári számában feltűnően kemény szavak kíséretében szedi ízekre Vékás Lajos akadémikus. A kodifikációs munkát 1999 óta irányító tudós a tartósan élettársi kapcsolatban élőkkel összefüggésben megengedhetetlennek tartja például, hogy az egyik fél a másikat továbbra is védtelenül az utcára tehesse Magyarországon. Vékás emlékeztet arra is, hogy a kódex eredeti tervezete szükség esetén egymás ápolására, gondozására, sőt tartására is kötelezné az élettársakat, a kereszténydemokraták viszont változatlanul kváziüzlettársi státusba kényszerítenék őket. Az azonos nemű bejegyzett élettársakat pedig tulajdonképpen elkülönített jogi gettóba próbálja zárni Semjén Zsolt pártja, amikor – mint a professzor fogalmaz – „egy kis »különös Ptk.-t« csinálna” nekik. A 37 fős KDNP-frakció „családvédelmi indítványai” azt követően kaptak hirtelen kiemelt jelentőséget, hogy azokat – a kormány, illetve Vékásék eredeti javaslatával szemben – váratlanul támogatásáról biztosította a koalíció nagyobbik képviselőcsoportja, beleértve egy sor fideszes minisztert (például Matolcsy Györgyöt, Hende Csabát, Varga Mihályt) és államtitkárt (köztük a parlamenti expozét tartó Répássy Róbertet) is.

Amikor a kereszténydemokraták 2011 decemberében, ugyancsak fideszes támogatással, átpasszírozták a parlamenten családvédelmi törvénytervezetüket, Harrach Péter és társai vélhetően úgy érezték: megvan az a sarkalatos jogszabály, amelynek segítségével újra megerősíthetik idehaza a házasság intézményét – akár adminisztratív eszközökkel is. A 2011. évi CCX. törvényt a KDNP értékrendje szerint szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hozni, hiszen 2011-ben 108 hazai városban az újszülöttek többsége már házasságon kívüli kapcsolatból származott (HVG, 2012. augusztus 4.). Számos olyan térségi központ is akad Magyarországon, ahol, némi túlzással, az anyakönyvvezetői áldást követő szülés számít deviánsnak. Semjénék kimondva-kimondatlanul abból indultak ki, hogy a kerettörvénynek mondott, ideologikus töltetű CCX. törvény értékrendjét az új Ptk. hatálybalépésekor kezdik majd aprópénzre váltani. Ennek a tervnek tett keresztbe az AB karácsony előtti döntése, amely két ponton is alkotmányellenesnek minősítette a kereszténydemokraták „legkedvesebb” sarkalatos törvényét. Amelyre egyébként a Ptk. családjogi fejezetét kőkonzervatív irányba korrigáló módosító javaslatok is épültek.


Állami esküvő templomban?

A Fidesz már Orbán Viktor első kormánya idején eljátszott azzal a gondolattal, hogy egyenrangúvá teszi a polgári és a templomi esküvőt. Az új Ptk. tudós szerkesztői azonban – az állam és az egyház 1895-ös hazai szétválasztásának elvét követve – óvakodtak attól, hogy ennyire ingoványos talajra tévedjenek. A Jobbik viszont felkarolta az egyházi ceremónia egyenjogúsításának ötletét, ám Novák Előd és Dúró Dóra közös javaslata (a fideszes előzményekre történt hivatkozás dacára) feltűnően gyorsan elvérzett az alkotmányügyi bizottság előtt. A plenáris vita során azonban Novák nem mulasztott el beszámolni arról, miként lehet egy jogi kiskaput kihasználva akár már a jelenlegi szekularizált eljárási szabályok alapján is felszentelt helyen megtartani az állami menyegzőt. Nemcsak egy szállodában vagy egy hajón szabad úgynevezett kihelyezett polgári esküvőt rendezni, hanem, a közhiedelemmel ellentétben, akár egy sziklatemplomban is – magyarázta saját példájára hivatkozva az ifjú honatya. Az illetékes önkormányzatok az ilyen igények bejelentésekor hajlamosak persze az állam és az egyház szétválasztásának magasztos elvére hivatkozni, ám aki kellően elszánt, az Novák szerint venni tudja ezt az akadályt is. Ehhez csak arról kell meggyőznie a megfelelő hivatalnokokat, hogy a kiszemelt szakrális hely ugyanúgy a magyar köztársaság területén fekszik, mint mondjuk egy sziklamászó jegyespár által a házasságkötési ceremóniára kiválasztott hegyorom. A jobbikos honatya állítása szerint neki ezt – „legkedvesebb képviselőtársával” együtt – sikerült annak idején bebizonyítania.


Az AB által 12:3 arányban elfogadott határozat voltaképpen kihúzta tehát a talajt a KDNP családjogi koncepciója alól, amelyet egyébként a testület egykori elnökhelyettese, Lábady Tamás tanulmányaira alapozva dolgoztatott ki a kisebbik koalíciós párt. Az évtizedek óta a szociális piacgazdaság kiépítéséért küzdő kereszténydemokraták így most hirtelen liberális platformról próbálnak előzni. A kormány és a professzorok tervezete az élettársakra kényszerítené a jelenleg még csak a házastársakat terhelő tartási kötelezettséget – magyarázta (Vékás Lajos érveit kifordítva) egyik utolsó parlamenti felszólalása alkalmával az időközben AB-taggá választott KDNP-s Salamon László.

„Az vesse a szerzőre az első követ, akinek az ilyen szavazásról nem Tisza Kálmán mamelukjai jutnak az eszébe” – kesereg két további váratlan módosítás kapcsán, már említett cikkében, a főkodifikátor. Lázár János korábbi fideszes frakcióvezető, jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár indítványára a kormánypárti képviselők voltaképpen egy olyan, százötven éve meggyökeresedett jogi előírást is megváltoztattak, aminek módosításával előzetesen sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság nem értett egyet. A leszármazóknak a hagyatékból mindenképpen járó örökség, az úgynevezett köteles rész mértékét ennek ellenére a (végrendelet híján őket megillető) törvényes örökrész feléről az egyharmadára szállította le a plénum, noha Vékás szerint erre sem az európai jogfejlődés, sem a hazai demográfiai helyzet nem szolgáltat igazán okot. Az akadémikus azt is érthetetlennek tartja, hogy az örökségből való kitagadásra lehetőséget nyújtó esetek számát – Lázárnak köszönhetően – ugyancsak dilettáns módon kibővítette az Országgyűlés. A gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálása érdekében az alkotmányügyi bizottság által sebtiben kidolgozott javaslatot a professzor szintén megkérdőjelezi, mondván: nem igazán különbözik a korábban már megbukott megoldásoktól.

Az 1598 paragrafusból álló új Ptk. egészéhez képest a kormánytöbbség által végrehajtott három jelentős módosítást mennyiségi értelemben akár „elhanyagolhatónak is tekinthetnénk” – ismeri el Vékás Lajos. A veterán törvényszerkesztő talán semmitől nem tart annyira, mintsem hogy az új kódexet már a hatálybalépése előtt koncepcionális kérdésekben alkotmányellenesnek nyilvánítsa az AB.

Babus Endre

A cikk a HVG 2013/4. lapszámában jelent meg.

A fotót Pataky Zsolt készítette.

Hozzászólások

hozzászólás