A cikk letölthető PDF formátumban is. II. Rész A jogi személyek általános szabályai Az ember mellett a jogi személyek képezik a polgári jogi jogalanyok második nagy csoportját. A jogi személy olyan szervezet, amelynek polgári jogi jogai, illetve kötelezettségei lehetnek. Legfontosabb fogalmi ismérvei: a jogi személyt létesítő személyektől, illetve a jogi
A cikk letölthető PDF formátumban is. Amíg az embernek dolga van a földön, él.* S amíg él, igyekszik a benne rejlő értékeket kiaknázni, képzeletét szárnyaltatni, gondolatait ‘kiírni’ magából. A gondolat terméke, a szerzői mű azonban furcsa, sajátos ‘jogtermékké’ is lesz. Megannyi jogintézményi jellemző, jogi megoldás veszi körül, holott a cél
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Fejezet: Az orvosi jogviszony jellemzői 1. Az orvosi szerződés különleges jellemzői Az orvosi jogviszony az orvos-beteg szerződése, s elhelyezése a jogrendszerben világszerte vitatott, kialakulatlan. Bár a felek jogaira-kötelezettségeire világszerte részletes szabályok születtek, rendkívül gazdag a bírói gyakorlat, s a szakirodalom e kérdésben, ennek
A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Rész A személyhez fűződő jogok 1. “A személyiség eleven folyam, mely sohasem áll meg, és a saját medrében halad a külső világnak máslényegű tárgyai közt. Ennek a folyamnak az érintetlenségét védeni hivatása a jognak egyfelől abban, hogy mozgása ne legyen akadályozva, tisztasága ne
A cikk letölthető PDF formátumban is. A polgári jog kodifikációja során felmerült a szerződésengedményezés szabályozásának szüksége. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája1 kimondja, hogy “[a]z engedményezés és a tartozásátvállalás intézményeit kombináló szerződésengedményezés jogi feltételeire az új Ptk.-ban megfelelő szabályokat kell alkotni.”2 Lászlóf Pál és Leszkoven László a Polgári Jogi
A cikk letölthető PDF formátumban is. Alkotmányunk szerint az egyes ember személyisége születésétől haláláig tart. Ezen idő alatt jogalany, alkotmányos szabadságok, alapjogok, köz- és magánjogok alanya, védettje, jogosítottja és kötelezettje. Személyi jellegénél fogva sohasem lehet a jog tárgya. Szubjektum, nem objektum. Ám az ember nem csak egyes ember, hanem része
A cikk letölthető PDF formátumban is. A jogátruházás általános értelemben élők közötti transzlatív jogutódlás, származékos (derivatív) jogszerzés, amely lehet akár egyetemes, akár különös. Ez a jogutódlás, mivel az átruházás folyományaként az eredeti jog alanyának helyébe másvalaki lép, voltaképpen minden esetben alanycserét jelent valamely jogi helyzetben. Ilyenkor tehát nem pusztán valamely
A cikk letölthető PDF formátumban is. Közjog és magánjog viszonya a modern jogtudomány egyik gyakran vizsgált problémája, amelyre azonban egységes és általános érvényű magyarázatot kidolgozni – úgy tűnik – mindeddig nem sikerült. A közjogi és magánjogi viszonyok elhatárolása a bírói gyakorlatban is egyre többször merül fel, és a bíróságnak sem
A cikk letölthető PDF formátumban is. “A test pihen vermében hallgatag, rögök nyugalmas sorsát éli lenn, szétoszlik, szomjas gyökér felissza s zöld lobogással tér újra vissza, törvény szerint! s oly szörnyé, szörnyé így mi egy világ volt, kétfelé kering! vagy bölcs talán? a holttest tudja itt, Őrizd Uram, a lélek
A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. november 18-19-én Prof. Harry C. Sigman immár második alkalommal tartott szemináriumot az USA hitelbiztosítékok jogáról az Igazságügyi Minisztériumban. Az első szemináriumra 2004. január 21-22-én került sor, amelyről a Polgári Jogi Kodifikáció VI. (2004) 3. számában jelent meg beszámoló.1 Ennek alkalmával az előadó vizsgálta
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. szerkesztésének tanulságos és izgalmas munkálatai során előbb örömmel értem meg, hogy a szerkesztőbizottság a másnak okozott vagyoni kár vonatkozásában egyhangú egyetértéssel fogadta cl a kárfelelősség alapjaként a jogellenes okozást. Majd annál csalódottabban vettem tudomásul, hogy legalábbis egyelőre, azt a Legfelsőbb Bíróság
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Ingó dolgok tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése, illetve meg nem szerzése vonatkozásában az új Ptk. koncepció nem tervez változtatásokat a hatályos szabályozás tekintetében. Megítélésem szerint azonban a Ptk. kérdéses szabályai és az azok alapján kialakult joggyakorlat nem felel meg a forgalom és
A cikk letölthető PDF formátumban is. “Ha az engedményezést egy futballpasszhoz hasonlíthatjuk, akkor a tartozásátvállalás sokkal inkább egy fülbemászó dallam vagy egy fertőző betegség terjedéséhez hasonlít: átadni és megszabadulni tőle nem ugyanaz.”1 BEVEZETÉS A tartozásátvállalás jelentős karriert futott be története során. Noha a joggyakorlat egészen a XIX. századig akadályokat fektetett
A cikk letölthető PDF formátumban is. Bizonyos alapelvi szintű tételek nemcsak arra lehetnek jók, hogy kitöltik a jogalkotás által esetleg lefedetlenül hagyott területeket, vagy segítik tételes jogi szabályok helyes értelmezését, hanem a jogalkotás számára is iránytűként szolgálhatnak. Ennek megfelelően a polgári jog átfogó kodifikációja alkalmat teremthet arra, hogy megvizsgáljuk a
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi novella) lényeges átalakításon ment keresztül. A két zálogjogi novella – alapvetően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelbiztosítéki modelltörvénye (EBRD