Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek / az Ügyvéd Podcast 113. adása

Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen…

A cikk letölthető PDF formátumban is. Polgári Törvénykönyvünk megújításának útját kijelölő Koncep-cióban1 a Kodifikációs Főbizottság elsősorban azokat a problémákat foglalta össze, amelyek az új kódex megalkotása során dogmatikai okokból vagy éppen a gyakorlat által felvetve, megoldásra várnak. E megválaszolandó kérdések között találhatjuk az engedményezés szabályainak a kereskedelmi forgalomban meghonosodott új

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A ZÁLOGJOGI SZABÁLYOZÁS DIFFERENCIÁLÁSA Egyedülálló módon, a Ptk. zálogjogi szabályai az elmúlt néhány évben kétszer teljes egészükben újrakodifikálásra kerültek, legutóbb pedig az eddig érintetlenül maradt óvadéki szabályok alapvető átformálására került sor. Ezért, az átfogó polgári jogi kodifikáció előtt szükséges áttekinteni, hogy hol tartunk,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. “Non ex regula jus sumatur, sed ex jure, qoud est, regula fiat” (Paulus D. 50. 17. 1) Az Alkotmány és a magánjogi viszonyok kapcsolata egyre hektikusabban jelentkező probléma. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy az alkotmányi normák magánjogi viszonyokra alkalmazhatóságának Magyarországon kitapintható két fő

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés Az újabb magyar irodalomban lassan – az elméleti és terminológiai félhomályban1 való sok évtizedes bolyongás után – újra uralkodóvá váló álláspont szerint a tulajdonátruházás esetén két, egymástól – legalábbis elméleti szinten – különböző jogügyletről van szó.2 A tulajdonátruházás jogcíméül szolgáló kötelmi –

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Konferencia-referátum A Ptk. koncepciójának kialakítása során szükségszerűen merültek – és merülnek – fel olyan kérdések, amelyek arra keresik a választ, hogy egyes jogintézmények szabályozása megfelel-e a társadalmi igényeknek, lépést tart-e a társadalmi változásokkal. Nincs ez másként a családjog területén sem, amelynek mind alkotói, mind

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. január 21-22-én Harry C. Sigman professzor (University of California Los Angeles, UCLA), a hitelbiztosítékok jogának nemzetközileg elismert szaktekintélye, az UNIDROIT, az UNCITRAL, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Akadémia, a Law Commission for England and Wales tanácsadója, a California Bar tagja, számos egyetem vendégprofesszora kétnapos

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciójának és Tematikájának (a továbbiakban: Koncepció)* egyes kérdéseit megvitató “Hungarian-British Joint Academic and Research Programme”** 2003. november 22-én, az oxfordi Pembroke College-ban tartott legutóbbi tanácskozásának témáját a kártérítési jog egyes alapvető kérdései képezték. A tanácskozáson angol részről Prof. Hugh Beale

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezető gondolatok A gazdasági élet szereplőinek elemi érdeke, hogy követelésük megtérülését biztosítsák, a fedezetek közötti választás során ezért – egyéb szempontok mellett – mérlegelni kell a biztosíték létesítésének költségét, időigényességét, a biztosíték kezelésének és ellenőrzésének erőforrásigényét, valamint az érvényesítés költségeit és várható időtartamát. A

Tovább
Gárdos István, Gárdos Péter:
A hazai gyakorlatban - részben nemzetközi hatásra és minták alapján - felmerült és vitákat váltott ki a biztosítéki tulajdon-átruházás és az egyéb fiduciárius biztosítékok különböző formáinak alkalmazása. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója illetve tematikája e körben az engedményezés, a tulajdonjog-fenntartás, a vételi jog és a visszavásárlási jog biztosítéki célú alkalmazására…
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Kérdésfelvetés A polgári jogi kodifikáció során felmerült az ún. fiduciárius hitelbiztosítékok problémája: elismerhető-e, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott alapvető dologi hitelbiztosíték, a zálogjog helyett biztosítéki átruházásban (biztosítéki tulajdon-átruházásban vagy biztosítéki engedményezésben) állapodjanak meg? E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az összehasonlító módszer

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím Általános rendelkezések 1:169. § [Az alapítvány fogalma] Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A Javaslat abból indul ki,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. II. fejezet Az egyesület* 1. CÍM Alapvető rendelkezések 51. § (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, az alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására önkéntesen létesített, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező testületi jellegű jogi személy. (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység kifejtésének céljára és csak

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája és a Táncsics Alapítvány a társadalmi reformfolyamatokat bemutató sorozata első tagjaként 2005. november 12-én konferenciát rendezett “Igazságügyi reform – múlt, jelen, jövő” címmel. A délelőtti program keretében dr. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, ügyvéd, dr. Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. IV. Rész Az egyesület 1. Alkotmányos alapok Az egyesülés joga számos nemzetközi egyezményben rögzítésre került [Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikk), Egyezmény az emberi jogok és más alapvető szabadságok védelméről (11. cikkely; kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Véleményem szerint az új Ptk. jogi személy része nem elfogadható, mert a) túlszabályozó, b) el-kereskedelmi jogiasítja, illetve közjogiasítja az összes jogi személyt, c) indokolatlanul uniformizálja a jogi személyeket, d) túlzott akadályokat támaszt a szabad szervezetalakítással szemben, e) elbürokratizálja a jogi személyek működését. Az,

Tovább