A cikk letölthető PDF formátumban is.

II. fejezet

Az egyesület*

1. CÍM

Alapvető rendelkezések

51. § (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, az alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására önkéntesen létesített, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező testületi jellegű jogi személy.

(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység kifejtésének céljára és csak az egyesületi cél megvalósításával összefüggő, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(3) Az egyesület tagjainak száma tíznél kevesebb nem lehet.

(4) Az egyesület nem oszthatja fel vagyonát tagjai között és tagjai részére nyereséget nem juttathat.

52. § (1) Az egyesület létrehozásához szükséges, hogy legalább tíz alapító tag az alakuló közgyűlésen az egyesület alapszabályát elfogadja.

(2) Az egyesület alapszabályában meg kell határozni

a) az egyesület nevét, székhelyét,

b) az egyesület célját,

c) az egyesület szervezetét, az egyesület közgyűlésének és elnökségének, valamint esetleges egyéb szerveinek hatáskörét, továbbá e szervek alapvető működési szabályait,

d) az egyesület képviseletének módját,

e) az egyesületi tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének feltételeit és eljárási szabályait,

f) a tagok jogait és kötelezettségeit, az esetleges tagdíj mértékét és fizetésének szabályait,

g) az egyesületi vagyon forrásait, és e vagyonnal való gazdálkodás alapvető szabályait.

h) az egyesület megszűnését követően esetlegesen fennmaradó vagyon sorsáról való rendelkezést.

(3) Az egyesület működését a tagok közvetlenül, külön egyesületi vagyon képzése nélkül is biztosíthatják. Ez esetben a (2) bekezdés g) pontja helyett a tagok részéről történő vagyonbiztosítás módjáról kell rendelkezni.

2. CÍM

A tagsági jogviszony

53. § (1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, később pedig a belépési kérelemnek a közgyűlés által történő elfogadásával keletkezik. A közgyűlés a belépés elfogadását alapszabályában az elnökségre átruházhatja.

(2) Az alapszabály a tagsághoz feltételeket szabhat.

(3) A tagok jegyzékét az egyesület elnöksége vezeti.

54. § (1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, így különösen a közgyűlés döntéshozatala során szavazati jogot gyakorolni.

(2) A természetes személy tag – ha az alapszabály kivételt nem tesz – szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

(3) Egy tagnak egy szavazata van, de az alapszabály egyes tagoknak – a szükségesség és az arányosság követelményeinek figyelembevételével – többlet szavazati jogot is biztosíthat.

(4) Az egyesület alapszabálya szavazati joggal nem járó pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot is intézményesíthet. Ilyen esetben a pártoló, illetve tiszteletbeli tagság feltételeiről az alapszabályban kell rendelkezni.

55. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével,

b) a tag kizárásával,

c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

d) az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal az egyesületből bármikor indokolás nélkül kiléphet. Az alapszabály a kilépés hatályosulására legfeljebb három hónap kilépési időt állapíthat meg, egyébként a kilépés azonnali hatályú.

(3) Az egyesület közgyűlése, illetve amennyiben az alapszabály ezt a jogkört átruházza az egyesület elnökségére, az elnökség a tagot, amennyiben az egyesület céljának elérését veszélyeztető, illetve az alapszabályt súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, az egyesületből kizárhatja. A kizárási eljárást az egyesület alapszabályában kell meghatározni, és a tag kizárásáról indokolt írásbeli határozatot kell hozni.

3. CÍM

Az egyesület szervei

56. § (1) Az egyesület tagjaiból álló közgyűlés az egyesület alapvető döntéseit hozó legfőbb szerve.

(2) Nagyobb taglétszámú egyesületeknél az alapszabály a közgyűlés helyett a közgyűlés jogait gyakorló küldöttgyűlést intézményesíthet. A küldöttek választási rendjét és a küldöttgyűlés lebonyolítását az alapszabályban kell meghatározni.

(3) Az egyesület közgyűlése – ha törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik – nem nyilvános, azon csak a tagok és a közgyűlés összehívására jogosult egyesületi szerv által meghívottak vehetnek részt.

57. § (1) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés összehívása az elnökség feladata. Az elnökség – amennyiben ezt az egyesülés céljainak elérése indokolja – a közgyűlést bármikor összehívhatja (rendkívüli közgyűlés)

(2) Ha a tagok tíz százaléka a cél és az ok megjelölésével kéri, az egyesület elnöksége a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni az egyesület közgyűlését. Ha az elnökség ezen kötelezettségét elmulasztja, az indítványozók bármelyike a nyilvántartást végző bíróságtól kérheti a közgyűlés összehívását.

(3) A közgyűlés összehívásának rendjéről, a napirendek megállapításáról stb. az alapszabályban kell dönteni.

58. § (1) Az egyesület közgyűlésének kizárólagos hatásköre:

a) az alapszabály módosítása,

b) döntés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről,

c) döntés az egyesület több egyesületté való szétválásáról,

d) döntés az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről,

e) a tárgyévi szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása,

f) a következő évre vonatkozó szakmai és pénzügyi terv elfogadása,

g) az egyesület elnökségének megválasztása,

h) amennyiben az alapszabály ilyet intézményesít, az egyesület ellenőrző szervének megválasztása,

i) minden olyan ügy, amelyet törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(2) A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg, az alapszabály titkos szavazást is előírhat. Az egyesület alapszabályának módosításáról, egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez legalább az egyesületi tagok háromnegyedének szavazatára van szükség. Az alapszabály más esetekben is előírhat a döntéshez minősített többséget, illetve egyhangúságot.

(3) Személyi kérdésekben az egyes személyekről külön-külön kell határozatot hozni.

(4) A közgyűlés lebonyolításának részletes szabályait az egyesület alapszabályában kell megállapítani.

59. § (1) Az egyesület ügyvezetését és képviseletét az egyesület közgyűlése által választott legalább három, és legfeljebb tizenöt személyből álló elnökség látja el. Amennyiben az egyesület tagjainak száma nem éri el a száz főt, elnökség helyett egyszemélyes ügyvezető is választható, aki az elnökség hatáskörében jár el.

(2) Az alapszabály rendelkezése szerint az egyesület elnökségének vezetőjét (az egyesület elnökét) vagy a közgyűlés közvetlenül, vagy az elnökség választja meg saját tagjai közül.

(3) Az egyesület elnökségének ügyrendjét a közgyűlés hagyja jóvá.

60. § (1) Az egyesület elnöke és az elnökség tagjai munkaviszonyban az egyesülettel – ha törvény kivételt nem tesz – nem állhatnak. Az egyesület ügyvezetője [59. § (1) bekezdés] munkaviszonyban állhat az egyesülettel.

(2) Az egyesület közgyűlése, illetve ha az alapszabály úgy rendelkezik az elnökség, az egyesület hivatali apparátusának vezetésére főtitkárt választhat. A főtitkár munkaviszonyban állhat az egyesülettel. Ha a főtitkárt a közgyűlés választja, a főtitkár tagja lehet az egyesület elnökségének.

(3) Az egyesület elnökségének (elnökének, tagjainak) megbízatása legfeljebb öt évre szólhat.

(4) Az egyesület elnökségi tagjává olyan személy is választható, aki nem tagja az egyesületnek.

61. § (1) Ha az egyesület célja, mérete vagy az általa vállalni kívánt közérdekű feladatok ezt megkívánják, az egyesület közgyűlése az ügyvezetés ellenőrzésére 3-7 tagból álló ellenőrző bizottságot választhat. Törvény ellenőrző bizottság választását kötelezővé teheti.

(2) Az ellenőrző testület elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre választja meg. Nem lehet az ellenőrző testület tagja az egyesület elnökségének tagja, illetve az egyesület munkavállalója.

62. § Az egyesület alapszabálya, illetve az alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés az egyesület egyes belső szerveit (területi szerveit, tagozatait stb.) jogi személlyé nyilváníthatja (43. §).

3. CÍM

Egyéb rendelkezések

63. § (1) Az egyesület tagjai (ideértve a kizárt tagot is) az egyesület közgyűlésének, illetve elnökségének jogszabálysértő határozatával szemben az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napos, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül keresettel fordulhatnak a bírósághoz.

(2) A bíróság a jogszabálysértő határozatot vagy megsemmisíti, vagy a keresetet elutasítja.

64. § (1) Az egyesület törvényességi felügyeletét – amennyiben e törvény kivételt nem tesz – az ügyészség az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény szabályai szerint látja el.

(2) Ha az egyesület az ügyészi óvásnak, felszólalásnak vagy figyelmeztetésnek nem tesz eleget, az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz és kérheti

a) a jogszabálysértő határozat megsemmisítését,

b) az egyesület ügyvezető szerve működésének felfüggesztését és az egyesülethez felügyelő biztos kirendelését,

c) lényeges vagy ismételt törvénysértés esetén az egyesület feloszlatását.

(3) A felügyelő biztos kirendelése legfeljebb hat hónapra szólhat. A felügyelő biztos feladata az egyesület törvényes működésének helyreállítása.

65. § (1) Egyesület más jogi személy formává nem alakulhat át.

(2) Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületté válhat szét.

66. § (1) Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) eltelt az az idő, amelyre alapították,

b) az egyesület közgyűlése kimondja az egyesület megszűnését,

c) az egyesület tagjainak száma három hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, és ezért a nyilvántartást vezető bíróság megállapítja megszűnését,

d) az ügyész keresete alapján a bíróság törvénysértés miatt feloszlatja,

e) egyéb törvényben megállapított megszűnési ok következik be.

(2) Egyesülettel szemben – ha törvény kivételt nem tesz -felszámolási, illetve végelszámolási eljárás nem folytatható le.

(3) Az egyesület megszűnésével kapcsolatos teendők ellátása az ügyvezetés feladata. Ennek hiányában a nyilvántartást vezető bíróság kérelemre vagy hivatalból törli az egyesületet a nyilvántartásból.

(4) Az egyesület megszűnésekor fennmaradt vagyonról a megszűnő egyesület elnöksége, ennek hiányában a bíróság az alapszabálynak megfelelően rendelkezik. Alapszabályi rendelkezés hiányában a vagyont a bíróság belátása szerint az egyesület céljához hasonló közérdekű célra fordítja.

(5) Az egyesület megszűnéskori elnökségének tagjai az egyesület nyilvántartásból való törlésétől számított egy évig egyetemlegesen felelnek a Ptk. közös károkozásért való szabályai szerint az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület megszűnése előtt nem elégített ki.

Indokolás az egyesületekről szóló II. fejezethez

Ez a variáns (továbbiakban: ,B’ variáns) az alapjavaslatban (továbbiakban: A variánsban) foglalt negyvenkét § -hoz képest jóval rövidebben, az egyesülési jogukat gyakorló jogalanyok akaratát jóval nagyobb mértékben lehetővé tevő módon tizenöt § -ban foglalja össze az egyesületre vonatkozó szabályokat. Ez – figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság eddigi jogfejlesztő gyakorlatára – szerintem bőven elegendő.

Az egyesület fogalmánál az 51. § lényegében az ,A’ variációval azonosan határozza meg az egyesületet, de kiemeli az egyesületalapítás önkéntességét, a tíz alapító tag szükségességét, az alakuló közgyűlés megtartásának követelményét és az egyesületi önkormányzást. Az egyesületi alapszabály kötelező tartalmát az 52. § igyekszik a lehető legszükségesebbre szorítani.

A tagsági jogviszony körében a felmondás intézményét ez a variáns mellőzi, az egyesület nem bt. vagy kkt., hanem testületi jellegű jogi személy, ahol nincs szükség felmondásra. A kilépési joggal szemben a kizárási jog áll (56. §). Az a variáns kifejezetten kimondja az egy tag egy szavazat elvét [54. § (3) bekezdés], de módot ad az ettől való eltérésre. Kifejezetten intézményesíti továbbá a szavazati joggal nem járó tiszteletbeli, illetve pártoló tagságot is. A ,B’ variáns szükségtelennek látja az előtársaság intézményének átvételét az egyesületi szabályozásba, ezért ezt mellőzi. Az egyesületi tagoknak a jogszabálysértő egyesületi határozatokkal szemben éppúgy kereseti jogot ad, mint az ,A’ variáns (ideértve a kizárt tagot is), de bürokratikus belső jogorvoslati eljárást nem intézményesít. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a tag jogos panaszára az elkövetett sérelmet maga az egyesület korrigálja. Eltérés a társasági jogtól a ,B’ variánsban, hogy az egyesület határozatát kizárólag a tagok támadhatják meg, tehát pl. az elnökség tagjai nem.

Az egyesület szerveit a ,B’ változat jóval egyszerűbben határozza meg, mint az ,A’ változat. Gondoljuk csak meg, az 1989. évi II. törvény alapján eddig egy egyesületnek négyévenként kellett csak közgyűlést tartania és az ügyvezetésről a törvény eddig egy szót sem szólt. Nyilván ma már részletesebb szabályozás kell, de azért agyonszabályozni sem kell az egyesületet. A Legfelsőbb Bíróság a jogalkalmazási problémákat az igen hiányos szabályozás mellett is megoldotta.

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a küldöttgyűlés pótolhat. A ,B’ változat a közgyűlés kizárólagos hatáskörét az ,A’ változatnál jóval szűkebben határozza meg, és az ügyrendi szabályozást az alapszabályra bízza.

Az egyesület ügyvezető szerve az elnökség, amelynek tagjait azonban a ,B’ változat nem minősíti vezető tisztségviselőknek. Az elnökség helyett az egyszemélyes ügyvezetés lehetőségét a ,B’ változat csak a 100 tagnál kisebb egyesületnél teszi lehetővé [59. § (1) bekezdés].

A ,B’ változatban az ellenőrző bizottság (szándékosan más a név, mint a Gt.-ben) fakultatív intézmény, könyvvizsgálóról említés sem esik, de az általános részbeli felhatalmazás folytán az egyesület választat – ha akar – könyvvizsgálót. Ellenőrző testület és könyvvizsgáló választását természetesen külön törvény is előírhatja, pl. ha az egyesület közhasznú szervezetté kívánja magát nyilváníttatni. A ,B’ változat általános részének felépítéséből következik, hogy az egyesület szervezeti egységének lehetséges jogi személyiségéről ebben a fejezetben rendelkezni kellett. [Az ,A’ variációból ez a felhatalmazás egyébként hiányzik.]

A ,B’ változat nem változtat azon az eddigi szabályon, hogy általában az egyesületek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, a felügyelet eszközei is hasonlóak a jelenlegi szabályozáshoz, de bővíti a ,B’ variáns a nyilvántartást vezető, illetve “rendes” peres bírósági hatáskört is (64. § ).

A ,B’ változatban egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén nincs végelszámolási, illetve felszámolási eljárás – éppúgy, mint eddig. Ezt szerintem – mivel a külön törvényben szabályozott sportegyesületen kívül nincs Magyarországon gazdasági egyesület – hitelezővédelmi szempontok nem indokolják. A feltétlenül szükséges szabályokat a 65. § tartalmazza a megszűnéssel kapcsolatban.

III. fejezet

Az alapítvány

1. CÍM

Az alapítvány létrehozása

67. § (1) Az alapítvány az alapító által meghatározott tartós – magán- vagy közérdekű cél – folyamatos megvalósítására rendelt vagyon. Az alapítvány jogi személy.

(2) Az alapító okiratban meg kell határozni

a) az alapító nevét és székhelyét,

b) az alapítvány célját,

c) az alapítványi vagyon mértékét és kezelésének módját,

d) az alapítvány szervezetét,

e) rendelkezést az alapítványhoz való csatakozás esetleges lehetőségéről, és ennek feltételeiről,

f) az alapítvány fennállásának időtartamát,

g) mindazt, amit jogszabály előír.

68. § (1) Alapítvány nem hozható létre gazdasági tevékenység kifejtésére, és az alapítvány csak az alapítványi cél megvalósítását segítő kiegészítő gazdálkodó tevékenységet folytathat.

(2) Több személy együttesen is hozhat létre alapítványt, ez esetben az alapítói jogokat – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az alapítók együttesen gyakorolják.

(3) Alapítvány kedvezményezettek támogatására is létrehozható. Az alapító, a csatlakozó, valamint a Ptk. … §-ában megjelölt hozzátartozójuk csak akkor lehetnek az alapítvány kedvezményezettjei, ha az alapítvány célja e személyek tudományos, illetve művészeti alkotásainak gondozása.

(4) Az alapító az alapítvány bírósági nyilvántartásba bejegyzésének jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapító okiratot.

69. § Az alapító az alapító okiratot a körülmények jelentős változása esetén módosíthatja, de az alapítványi vagyon ez esetben sem csökkenthető, illetve vonható vissza. Az alapítványi cél csak abban az esetben módosítható, ha a cél elérése lehetetlenné vált és a módosított cél elérésére az alapítványi vagyon elégséges.

70. § (1) Az alapítványi vagyon mértékét az alapító okiratban az alapító határozza meg. Az alapító okiratban a működés megkezdéséhez szükséges vagyont biztosítani kell, emellett az alapító későbbi vagyoni hozzájárulására is vállalhat kötelezettséget.

(2) Az alapítványi vagyon az alapítás után az alapítványhoz vagyoni juttatás fejében való csatlakozás megengedése útján is bővíthető. Ez esetben az alapító okiratban kell rendelkezni a csatlakozás feltételeiről és a csatlakozót megillető jogokról.

(3) Az alapítvány nyilvántartásba való bejegyzését a bíróság megtagadhatja, ha az alapító által az (1)-(2) bekezdés szerint biztosított vagyon az alapítványi cél folyamatos megvalósításához nyilvánvalóan nem elégséges.

(4) Az alapítvány tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

71. § (1) Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek kell tartalmaznia az alapító okiratot.

(2) Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjainak kijelölt személyek kötelesek eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok köteles eljárni.

(3) A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a bejegyzéssel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

(4) Végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a végintézkedés tartalmától függően örökösnek vagy hagyományosnak minősül.

(5) Az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyben eljáró személy jogosult az alapítvány várományi vagyonának kezelésére és köteles az alapítványi vagyon megóvásának érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

72. § (1) Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti.

(2) Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának megalkotását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására, ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.

(3) A (2) bekezdés szerint létesített alapítvánnyal kapcsolatos alapító jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

73. § (1) Ha a közérdekű célra érvényes végrendeletben vagy öröklési szerződésben tett alapítvány nem jön létre, az örökhagyó juttatása közérdekű meghagyásnak minősül, és a vagyont a meghiúsult alapítvány céljának megvalósítása érdekében kell kezelni.

(2) Ha érvényes végrendeletben vagy öröklési szerződésben nem közérdekű célra tett alapítvány nem jön létre, az öröklés szabályai alkalmazandók.

2. CÍM

Alapítói jogok

74. § (1) Az alapító jogosult

a) az alapítvány szervezetének meghatározására, illetve annak módosítására,

b) a kuratórium elnöke és tagjai kinevezésére, visszahívására, megbízatásuk időtartamának meghatározására és esetleges javadalmazásuk megállapítására,

c) amennyiben ilyen szervezetet az alapító az alapító okiratban létrehoz, a kuratórium ügyvezető tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke és tagjai kinevezésére, visszahívására, megbízatásuk időtartamának meghatározására, esetleges javadalmazásuk megállapítására.

(2) Amennyiben az alapító az (1) bekezdésben meghatározott jogokkal nem kíván élni, e jogokat más személyre átruházhatja. Az átruházást az alapítvány nyilvántartásában fel kell tüntetni. Átruházás hiányában – szükség esetén – a kuratórium tagjaival kapcsolatos jogosítványokat az alapítvány nyilvántartását ellátó bíróság gyakorolja.

(3) Ha az alapítványnak több alapítója van, vagy a csatlakozási megállapodás a csatlakozót alapítói jogokkal ruházza fel, az alapítói jogokat közösen gyakorolják. Ennek módját az alapító okiratban kell meghatározni, a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

3. CÍM

Kuratórium

75. § (1) Az alapítvány ügyvezető és képviselő szerve a kuratórium.

(2) A kuratórium feladata, hogy az alapítványi cél elérése érdekében az alapítványi vagyont rendeltetésszerűen kezelje.

(3) A kuratórium legalább három, legfeljebb tizenöt természetes személyből áll. A kuratóriumnak nem lehet tagja az alapító, a csatlakozó, továbbá az alapítvány kedvezményezettje vagy a kedvezményezett Ptk. … § szerinti hozzátartozója.

(4) A kuratórium tagjai határozott, illetve határozatlan időtartamra egyaránt kijelölhetők.

(5) A kuratórium ügyrendjét a kuratórium állapítja meg és -az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az alapító hagyja jóvá.

76. § Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét, illetve az általa nem társasági formában szervezett intézményét (iskola, kórház stb.) jogi személlyé nyilváníthatja.

77. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény rendelkezései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Ha az ügyészi óvásnak, felszólalásnak vagy figyelmeztetésnek az alapítvány nem tesz eleget, az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz és kérheti

a) a kuratórium jogszabálysértő határozatának megsemmisítését,

b) lényeges vagy ismételt törvénysértés esetén az alapítvány megszüntetését.

4. CÍM

Egyéb rendelkezések

78. § (1) Az alapító – ha az alapító okirat másként nem rendelkezik – az alapítványi cél veszélyeztetése, illetve az alapítványi vagyon csorbítása nélkül – az alapítványt más alapítvánnyal egyesítheti, illetve több alapítványra szétoszthatja. Ez esetben a 49. § szabályai megfelelően alkalmazandók.

(2) Alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át.

79. § (1) Az alapító az alapítványt nem szüntetheti meg.

(2) Jogutód nélkül megszűnik az alapítvány, ha

a) határozott időtartamra hozták létre és ez az időtartam eltelt,

b) az alapítvány fennállását feltételhez kötötték és a feltétel bekövetkezett,

c) az alapítványi cél megvalósítása lehetetlenné vált

d) az alapító jogutód nélküli megszűnése esetén, ha az alapító okirat másként nem rendelkezett,

e) a bíróság lényeges vagy ismételt jogszabálysértés miatt az ügyész keresetére megszünteti.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülményeket a kuratórium köteles
a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni, és kérni az alapítvány nyilvántartásból való törlését. Ennek hiányában a bíróság kérelemre vagy hivatalból szünteti meg az alapítványt.

(4) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon sorsáról az alapító okiratban kell rendelkezni. Ilyen rendelkezés hiányában a bíróság a vagyont a megszűnő alapítványhoz hasonló célú alapítványnak juttatja.

Indokolás az alapítványról szóló III. fejezethez

A ,B’ variáns az alapítvány esetében is túlszabályozott, túlrészletező ,A’ variánssal szemben tizenhárom §-ban foglalja össze az alapítvánnyal összefüggő alapvető polgári jogi szabályokat, jóval nagyobb mértékű alapítói szabadságot lehetővé téve, mint az ,A’ variáns.

Az alapítvány definíciójánál a 67. § – az eddigi szabályozásra tekintettel – kihangsúlyozza, hogy az alapítvány magán-, illetve közérdekű célra egyaránt létrehozható. Az alapító okirat tartalmát törvényben nem helyes részletezni.

A ,B’ változatban átvettem az ,A’ variánsból a végrendelet, illetve meghagyás útján való alapítványrendelést, és a kedvezményezettek támogatására szóló alapítványt is, de utóbbit részleteiben nem tartom törvényben szabályozandónak.

A ,B’ változat az alapítványi vagyon mértékére jóval liberálisabb, mint az ,A’ változat [70. § (3) bekezdés] – a bíróságot felhatalmazza arra, hogy ha az alapítványi célhoz a vagyon nem elégséges, úgy a bejegyzést megtagadhatja.

Az alapítói jogok meghatározása során a ,B’ változat az alapítói akaratot tekinti elsődlegesnek és nem korlátozza az alapítót, hogy – ha ezt az alapító okiratban kiköti – később is beleszóljon az alapítványi vagyon sorsába (74. § ). Több alapító esetén teljesen felesleges a kft., illetve az rt. szabályainak felhasználása az ,A’ variánsban, ez a kérdés jóval egyszerűbben megoldható.

A ,B’ változatban a kuratóriumra nézve is csak az alapszabályok fogalmazódnak meg (75. §). Alapítványnál kötelező felügyelőbizottságra, illetve könyvvizsgálóra szerintem nincs szükség.

A ,B’ változat szerint alapítványnál átalakulás nem lehetséges, egyesítésre és szétválasztásra csak az alapító jogosult (78. §). Szerintem abszurd megoldás az ,A’ variánsban, hogy a kuratórium vagy az alapítvány más szerve az alapító okiratot módosíthatja.

A ,B’ változat fenntartja az alapítványok feletti ügyészségi törvényességi felügyeletet és az alapítványok megszüntetését a jelenlegihez hasonlóan – végelszámolási, illetve felszámolási eljárás nélkül szabályozza (79. §). Egyben módot ad az alapítvány által fenntartott iskolák, kórházak, más intézmények belső jogi személységének megalapozására (76. § ).

Hozzászólások

hozzászólás