A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "alapítvány" cimkével

Átírt öröklés

A cikk letölthető PDF formátumban is. Tisztább sorok Egy „gyermekrésznek” megfelelő tulajdont kap az özvegy, viszont elveszti a teljes vagyon feletti haszonélvezeti jogát – ez az egyik legfontosabb öröklési újítása a Ptk.-nak. A leszármazók örökölnek – ezt a meggyökeresedett főszabályt cseréli le az új Ptk. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az özvegy – ha vannak gyerekek, unokák – csak haszonélvezetet kap, igaz, a teljes hagyaték felett, az új előírások szerint viszont egy gyerekrésznek megfelelő tulajdonjoghoz jut, ugyanakkor már csak a közvetlen használatában lévő ingatlan és berendezési tárgyak haszonélvezeti joga illeti meg. A változás tisztább helyzetet...

Sárközy Tamás: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről (GJ, 2013/2., 12-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Névjegy Sárközy Tamás 1963-ben szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott, 1969-et követően az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, és a polgári jogi osztály vezetője volt. Jelenleg kutató professzor az Intézetben. 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ban kapott egyetemi tanári címet. 1981-től az MKKE gazdasági jogi tanszékvezetője 2010-ig. 1987 és 1990 között a Minisztertanács Parlamenti Titkára volt. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989 és 1990, majd 2004-2006 között deregulációs kormánybiztos. Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltás...

Dr. Petrik Ferenc*: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák (MJ, 2011/2., 65-76. o.)

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére. A mi feladatunk is az, hogy számba vegyük a két tervezet erényeit és hibáit, s egy harmadik tervezet vízióját előre vetítsük. Ennek a feladatnak kíván ez a cikk eleget tenni3. 1. Bevezető rendelkezések Egyik tervezetnek sem sikerült feloldania azt az ellentmondást, amit a törvényben a...

Csehi Zoltán: Az alapító* (PJK, 2003/6., 3-10. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az alapító az alapítvány központi figurája. Jóllehet kérdéses, vajon jogilag az alapítványi szervezet egyik szervének tekinthető-e? Az alapító jogok számbavétele és összehasonlítása például a gazdasági társaság tagjának jogaival segít az alapítvány mélyebb megértéséhez. Alapító esetében alapvetően individuális jogokról beszélhetünk, mivel nincs olyan alapítványi szerv a magyar törvény szerint, amelyhez kapcsolódva az alapítót tagsági jogok illetnének meg. A gazdasági társaság tagját megillető tagsági jogok döntő része viszont kimutatható az alapítónál is. Az alapító az alapítvány mögött – felett – áll, jogai senki máséval nem hasonlíthatók, mégsem tekinthetjük jogilag egyértelműen az...

V. Rész Az alapítvány (PJK, 2005/6., 14-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím Általános rendelkezések 1:169. § [Az alapítvány fogalma] Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A Javaslat abból indul ki, hogy alapítvány rendelése a magánautonómiának ugyanúgy elválaszthatatlan része, mint a szerződéskötés vagy a társaságalapítás szabadsága. Az alapítvány esetében a magánautonómiát az alapító egyoldalú (élők között tett vagy végrendeletbe foglalt) jognyilatkozata juttatja kifejezésre. A Javaslat a hatályos joghoz képest liberalizálja az alapítvány magánjogi szabályozását. Ez az...

Sárközy Tamás: Alternatív javaslat az egyesület és az alapítvány szabályaira (PJK, 2005/6., 24-28. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. II. fejezet Az egyesület* 1. CÍM Alapvető rendelkezések 51. § (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, az alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására önkéntesen létesített, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező testületi jellegű jogi személy. (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység kifejtésének céljára és csak az egyesületi cél megvalósításával összefüggő, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (3) Az egyesület tagjainak száma tíznél kevesebb nem lehet. (4) Az egyesület nem oszthatja fel vagyonát tagjai között és tagjai részére nyereséget nem juttathat. 52. § (1) Az egyesület létrehozásához szükséges, hogy legalább tíz...

Csehi Zoltán: A jogi személyek szabályozása az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezeteiben – egy kísérlet eddigi története (PJK, 2008/5-6., 4-13. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Előzmények Nemzetközi összehasonlításban viszonylag rövidnek tekinthető előkészületi munkák után a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006. februárjában véglegesítette és megjelentette az új magyar Polgári Törvénykönyv 1. és 2. könyvének szövegtervezetét. Az első könyv a Tervezet bevezető rendelkezéseit szabályozza, a 2. könyv a személyekre vonatkozó szabályokat. Lényegében ez a szövegtervezet került véglegesítésre 2006. decemberében, az új Polgári Törvénykönyv “0” változataként. A Tervezet egyik legjelentősebb újítása, a jogi személyekre vonatkozó szabályozás teljesen új szemléletű megközelítése, egységes koncepción alapuló szabályozás megoldása. A jelen írásban ennek a koncepciónak az előnyeit és gyengéit, majd...