A magyar gazdasági jog egyesszámú alakja, aki még Eörsi Gyulát is meggyőzte a gazdasági jogi szemlélet helyességéről. Jogászként egész oktatói karrierjét a közgazdasági felsőoktatásban töltötte. A Gt. kodifikátoraként munkájával megalapozta a rendszerváltást. Emellett a magyar jogi sinológia megalapítója is volt… Ezer feletti a publikációinak a száma. Az oktató, aki korát megelőzően standupolt…
Tovább
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások…
Tovább
Vannak emberek, akik az életkoruk által meghatározottak, de vannak olyanok is – jóval kevesebben – akik számára az idő valójában csupán az egyik dimenzió; számukra nincs jelentősége az időmúlásnak, hacsak annyiban nem, hogy „használják” az időt. Arra, hogy bejárhassák azt az utat, amit a maguk számára kijelöltek. Sárközy Tamás minden…
Tovább
2014. március 15-én lépett hatályba az új magyar Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény. Hatálybalépése óta mintegy két év telt el. Ennek alapján számosan vannak olyanok, akik az Igazságügyi Minisztérium Ptk. intézményes felülvizsgálatára vonatkozó tervét megalapozatlannak, idő előttinek tartják. Különös erővel nyilvánult meg ez a Ptk.-t előkészítő Kodifikációs Szakértő…
Tovább
A Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án - az Igazságügyi Minisztérium felkérése alapján - vitaülést tartott a 2013-as Polgári Törvénykönyv esetleges részleges módosításáról. A vitaülésen a Polgári Törvénykönyv igen széles témaköréből három terület került megvitatásra. Nevezetesen: a jogi személyekről (jogképes szervezetekről) szóló harmadik könyv, a szerződéses biztosítékok (zálogjog), valamint a…
Tovább
Nem csillapodik a jogirodalmi vita a Ptk. harmadik, jogi személy könyvének a létesítő okirat számára biztosított, a Ptk. szabályaitól való általános eltérési lehetőséget biztosító rendelkezése körül (3:4. §). Sajnos ma már megállapíthatjuk, nem vált be a kodifikációnál többségi álláspontot képviselők azon álláspontja, amely szerint e kérdésben a szabályozás folytán nem…
Tovább
Az igazságügyi miniszter 2014 nyarán munkacsoportot alakított a jogi személyek nyilvántartási rendszerének felülvizsgálatára. A vizsgálat három nagy rendszert érintett: a cégnyilvántartást, a nonprofit szervezetek, valamint a költségvetési szervek nyilvántartását. A felülvizsgálat alapját az új Ptk. azon rendelkezései képezték, mely szerint – ha a törvény kivételt nem tesz, valamennyi jogi személy…
Tovább
Beszámoló a Magyar Jogász Egylet október 16-i konferenciájáról 2014. október 16-án a Magyar Jogász Egylet (MJE) konferenciát rendezett „Mi következik az új Ptk. után?” címmel. Sárközy Tamásnak, az MJE elnökének megnyitója után Bodzási Balázs (főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinet) „Jogalkotási teendők az új Ptk. kapcsán” című előadása következett. Az előadó…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Sárközy Tamással, a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerkesztőjével…
Tovább
z új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személy gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány. A vállalatcsoport – bár a jogi személyek alaptípusai között önállóan szerepel – szerintem nem jogi személy típus, hiszen a csoport, mint…
Tovább

„A Ptk. az útnak csak a fele” (Sárközy Tamás) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. Harmadik Könyvéről, a jogi személyeket szabályozó részről beszélgettünk Sárközy Tamással, a kodifikációs bizottság tagjával. Névjegy Sárközy Tamás

Tovább

1. Bevezetés A gazdasági jog kifejezést a magyar irodalomban kétféle értelemben használják. Az egyik irányzat a gazdasági jogot keresztülfekvő, másodlagos jogágként totális értelemben fogja fel, ide értve egyfelől a gazdasági alkotmányjogot, a gazdasági közigazgatás jogát, a közpénzügyek jogát a közjog területéről, másfelől a gazdasági társaságok jogát, a cégjogot, valamint a

Tovább

Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy

Tovább