Az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályairól – interjú Sárközy Tamással

„A Ptk. teljes értékű érvényesüléséhez feltétlenül szükség van egy új cégtörvényre, a számviteli és a tőkepiaci törvény jelentős módosítására. A Ptké. tartalmától is sok nyitott kérdés eldöntését várom. Szükség lesz közjogi és eljárásjogi törvényalkotásra például a köztestületek és a közalapítványok tekintetében.” (Sárközy Tamás)

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt  és a Ptk. Fordítókulcsot  bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Sárközy Tamással, a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerkesztőjével és szerzőjével a jogi személyekre vonatkozó új szabályozásról beszélgettünk. Az előző interjúnkban még az elfogadás előtt álló törvénykönyv kapcsán beszélgettünk vele, most már a kihirdetett új Ptk. az apropó.


Névjegy

Sárközy Tamás 1963-ben szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott, 1969-et követően az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, és a polgári jogi osztály vezetője volt. Jelenleg kutató professzor az Intézetben. 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ban kapott egyetemi tanári címet. 1981-től az MKKE gazdasági jogi tanszékvezetője 2010-ig. 1987 és 1990 között a Minisztertanács Parlamenti Titkára volt. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989 és 1990, majd 2004-2006 között deregulációs kormánybiztos. Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltás vállalati jog területén való megalapozásában. Számos gazdasági/vállalati jogi szakkönyv és cikk szerzője. 2001-ben megalapította a BME GTK Üzleti Jogi Tanszékét, jelenleg is a BME-n professzor. A Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője és a szerkesztőbizottság elnöke. A Magyar Jogász Egylet elnöke, az MTA Vagyonkezelő Testületének elnöke.


Melyik témakört dolgozta fel Ön a HVG-ORAC Kommentár számára? Miért esett erre a választása?

Az új Ptk. előkészületeiben kezdettől fogva, azaz 1998-tól a Kodifikációs Szerkesztőbizottság, illetve a Kodifikációs Főbizottság tagjaként részt vettem. Mivel már a 80-as években írtam monográfiát a jogi személyről, elsősorban a kodifikáció során a jogi személy könyvel foglalkoztam. Ennek megfelelően a HVG-ORAC kommentárjában is a Ptk. harmadik könyvét szerkesztettem (ez a kommentár könyvei között „II.” jelöléssel jelent meg – a ptk2013.hu szerkesztője), és abban az egyesületről, az alapítványról és az államról szóló részek magyarázatát írtam.

Ön három társasági törvényünk kodifikációját is vezette. Gondolom, másban is felvetődik a kérdés, hogy miért nem ezeket a szabályokat kommentálta?

Hogy miért nem a társasági jogi részt írtam? Részben azért, hogy módot adjak a társasági joggal foglalkozó kiváló kollégáimnak, hogy részt vegyenek a kommentárban, részben pedig azért, mert a társasági jogi szabályozásba végül számos olyan rendelkezés került be, amellyel nem értek egyet, de a Kodifikációs Bizottságban kisebbségben maradtam. Kommentárban pedig nem illik bírálni, a bírálatot a Jogtudományi Közlönyben publikálom.

Melyek a legjelentősebb változások a jogi személyek szabályozásában?

Az új Ptk. alapvető újdonsága mindenekelőtt maga a jogi személy könyv, hiszen a nemzetközi gyakorlatban nem nagyon szokás a természetes személyek és a jogi személyek jogát szétválasztani. A külön jogi személy könyv annak eredménye, hogy a gazdasági társaságok és az egyesületek joga bekerült a Polgári Törvénykönyvbe.

A jogi személy könyv alapvető újdonsága részben az igen széles körű általános rész, ahol jórészt a társasági jogból kiindulva általánosítottak valamennyi jogi személyre nézve. Az új Ptk. bevezeti a jogi személyek körében a típuskényszert és öt alapvető típust határoz meg: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, alapítvány.

Alapvető újdonság, hogy a Ptk. általános jelleggel főszabályként a törvénytől eltérő szabályzást enged meg, mégpedig nemcsak a jogi személy tagjai egymás közti viszonyában, hanem a jogi személy szervezeti és működési viszonyai tekintetében is. Jelentősen megerősíti a hitelezővédelmet, növeli részben a tagok helytállási kötelezettségét, részben a vezető tisztségviselők közvetlen felelősségét a hitelezők irányában.

A társasági jog alapvető újdonsága, a kkt. és bt. jogi személlyé nyilvánítása és a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőzsdéhez kötése.

Lényeges változást hajt végre a Ptk. az alapítványi jogban is, nevezetesen a magánalapítvány szabályozásával. Ezentúl mód lesz Magyarországon is családi alapítványok létrehozására, végrendeleten nyugvó alapítványrendelésre stb.

Észlelt-e jogalkalmazási problémát, esetleg szabályozási hiányt a jogi személyiségek szabályozása területén az új Ptk.-ban?

Hogy mi maradt ki a Ptk.-ból? Általános jelleggel én a szellemi alkotások jogáról szóló könyvet hiányolom, melyet például az új orosz törvényhozás beépített a Ptk.-ba. A jogi személy könyvben pedig a magam részéről mindenképp szerepeltettem volna a költségvetési szervek magánjogi jellegű státusjogát.

Miután pedig a Ptk. erősen magánjogra korlátozó szemléletmódban készült, felhívnám a figyelmet a Ptk.-t kiegészítő jogalkotásra. A Ptk. teljes értékű érvényesüléséhez feltétlenül szükség van egy új cégtörvényre, a számviteli és a tőkepiaci törvény jelentős módosítására. A Ptké. tartalmától is sok nyitott kérdés eldöntését várom. Szükség lesz közjogi és eljárásjogi törvényalkotásra például a köztestületek és a közalapítványok tekintetében.

Mit javasol olvasóinknak, hogyan ismerkedjenek az új Ptk.-val?

Mivel jelenleg jóval bonyolultabb gazdasági és társadalmi viszonyok vannak, mint a még hatályos, 1959-es Ptk. idejében, az új Ptk. is jóval bonyolultabb szabályozást tartalmaz. Megértéséhez, elsajátításához és a jogalkalmazói munka során való beidegződéséhez tehát jelentős munkaráfordítás szükséges. Sok területen egész más jogalkalmazásra lesz szükség, például az eltérést engedő főszabály folytán a társasági, szövetkezeti vagy az egyesületi jogban. Vagy például teljes mértékben megváltozott a polgári jogi kártérítés rendszere: sérelemdíj lépett a nem vagyoni kár helyébe, alapvetően eltér egymástól a szerződésszegéssel okozott, illetve a deliktuális kártérítés rendszere. Ezért van nagy jelentősége a Ptk. kommentároknak, a Ptk. egyes intézményeit tárgyaló tanulmányoknak, illetve tanfolyamoknak.

Az interjút Sáriné Simkó Ágnes készítette.

Az interjú 2013. június 24-én került publikálásra.