A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és összegzi ezeket a célkitűzéseket, s részletesen foglalkozik azokkal a törvényalkotói lépésekkel, amelyek indokolatlanul hamar, ugyanakkor helyenként átfogóan módosították a Ptk. több rendelkezését. A Ptk. új szabályait tárgyaló jogirodalom összefoglalása mellett a tanulmány nagy...
Bejegyzések "jogi személyek" cimkével
Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és összegzi ezeket a célkitűzéseket, s részletesen foglalkozik azokkal a törvényalkotói lépésekkel, amelyek indokolatlanul hamar, ugyanakkor helyenként átfogóan módosították a Ptk. több rendelkezését. A Ptk. új szabályait tárgyaló jogirodalom összefoglalása mellett a tanulmány nagy...Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások is az 1958-ban elfogadott Polgári Törvénykönyvéhez hasonlították. Alappal, hiszen ezt úgy a szabályozás terjedelme – a gazdasági társaságokra vonatkozó teljes joganyag egy törvénykönyvben való összefoglalása –, mint jellege – a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezésinek...Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Veress Emőd: A szindikátusi szerződés című könyvéből. A részlet a könyv V. fejezetéből [„A szindikátusi szerződés tartalma (joghatásai)”] származik.Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok (CH, 2020/4., 1-2. o.)
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését.
A koronavírus-járvány, a veszélyhelyzet kapcsán életbe lépett kijárási korlátozások, a csoportosulások tilalma, az egyre nagyobb méreteket öltő megbetegedések réme, a veszélyeztetett korosztályok helyzete olyan nehézségeket szül, melyek közepette nincs törvényes mód arra, hogy a cégek (és más jogi személyek) legfőbb, döntéshozó szervei szabályosan működjenek. Hasonló a helyzet a testületi szervekkel is, a legtöbb cég szervezeti...Gárdos István: A vagyontárgy és a vagyon fogalma a Ptk.-ban (GJ, 2018/11., 3-10. o.)
A Ptk. szabályozásának tárgyát jelentős részben a vagyoni viszonyok képezik. Nem véletlen ezért, hogy a kódexben nagy számban fordul elő a vagyon kifejezés, magában is és összetételekben is. E szóösszetételek közül kiemelkedő jelentőségű a vagyontárgy, amelynek tartalmát a törvény értelmező rendelkezéssel meg is határozza. Hasonló meghatározása a vagyon fogalmának nincs (eltekintve a bizalmi vagyonkezelés keretében adott definíciótól, amire később kitérünk), pedig ezt indokolná a vagyon kifejezés gyakori előfordulása mellett az, hogy e meghatározás segítene a két fogalom tartalmának tisztázásában, egymástól való elhatárolásában.Vékás Lajos: A diszpozitív szabályozás elve és az elv kérdőjelei a gyakorlatban* (MJ 2018/7–8., 385-391. o.)
Magyarország 1990-ben, négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági kísérletei után ismét a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson alapuló társadalom létrehozásának útjára lépett. Ez az alapvető politikai fordulat egybevágott a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban elfogadott és megvalósított társadalomképpel. Ez a társadalmi modell a polgárok magánautonómiájának messzemenő elfogadását teszi szükségessé. Magától értetődő, hogy a magántulajdonos polgárok egymás közötti jogviszonyainak kódexe, az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is a szociális piacgazdaság megvalósítását tekintette alapvető feladatának, összhangban a Magyarországon 1990 óta követett társadalompolitikai célkitűzésekkel...Mika Ágnes: Az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a társasági jogvitákban (CH, 2018/7., 3-10. o.)
Az új Pp. (2016. évi CXXX. tv.) 2018. január 1. napjától hatályos, egységes, professzionális perrendjéből következő – a törvényszékek általános hatáskörére modellezett – új szabályozása a társasági jogi perek szempontjából nem jelent lényeges változást.
Ezekben a speciális – cégjogi ismereteken alapuló – nagyobb szakmai gyakorlatot és felkészültséget igénylő jogvitákban már a régi Pp. (1952. évi III. tv.) is előírta a peres felek számára a kötelező jogi képviseletet a mára – egységes – elektronikus elsőfokú törvényszéki és másodfokú/ítélőtáblai eljárásokban. Tercsák Tamás: Vezető tisztségviselő jogállása, felelőssége
A vezető tisztségviselő jogállása és különösen felelőssége[1] viták kereszttüzében áll – ismét. Kiújult viták övezik a vezető tisztségviselő jogállását, a társasággal fennálló jogviszonyának (jogviszonyainak) számát és jellegét, miközben új viták veszik körül a vezető tisztségviselő felelősségét. A viták kiújulását alapvetően az új Ptk. megváltozott felelősségi rendszere generálja, de tápot ad a vitához az új Mt. által választott szabályozási metodika is. Miközben nincs nyilvánvaló jele annak, hogy a törvényhozó a vezető tisztségviselő jogállásán lényegesen változtatni kívánt volna, változtatási szándék rajzolódik ki a vezető tisztségviselő felelősségével...Bodzási Balázs: A gazdasági jogot érintő főbb jogszabályváltozások 2016–17-ben
Az elmúlt egy év jogszabályi változásai a gazdasági jogot sem hagyták érintetlenül. A jogalkalmazó-jogkereső közönség ezt részben érthető kritikával szemléli, hiszen ezen a területen (is) indokolt lenne az állandóság, a jogszabályi környezet rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota. Másrészről azonban épp a jogalkalmazók részéről érkező visszajelzések alapján került sor a módosítások jelentős részére. Nehéz egyensúlyt teremteni eközött a két jogos igény között.Török Tamás: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége (GJ, 2017/6., 3-9. o.)
A Kúria elnöke 2016. január 20. napján döntött „A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörében joggyakorlat elemző csoport felállításáról. A joggyakorlat-elemző csoport feladata a vezető tisztségviselőknek a hitelezők irányában az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) és a 2006. évi V. tv. (Ctv.) alapján fennálló felelősségével összefüggő jogerős bírósági határozatok megvizsgálása, és a bírósági joggyakorlatban felmerült kérdések feltárása, és iránymutatás adása volt. A jelen tanulmány szerzője tagja volt a joggyakorlat-elemző csoportnak.Csöndes Mónika: A Ptk. vagy az Mt. alapján kell megítélni a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét, ha a tisztségét munkaviszonyban látja el? (MJ, 2017/5., 271-280. o.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. hatályba lépésével vita alakult ki arról, hogy ez utóbbi esetben a vezető tisztségviselő kárfelelősségét a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a Ptk. alapján kell-e megítélni. A jogirodalomban, illetve a szakmai viták során két álláspont jelent meg. Az egyik szerint a vezető...Mocsár Attila Zsolt: Az üzletrész jogi természete (Mikor száll át az üzletrész feletti tulajdonjog? Gondolatok egy igényper kapcsán) – GJ, 2017/4., 14-18. o.
A közelmúltban egy felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében át kellett tekinteni a korlátolt felelősségű társaság üzletrészére vonatkozó általános szabályokat, a dolog fogalmának hatályos Ptk. szabályozását, a tulajdonátruházási szabályokat (dolog, jog, követelés átruházása) – továbbiak mellett – azon kérdés eldöntéséhez, hogy a vételi jog gyakorlásával keletkezett-e olyan igénye a jogosultnak, amely megelőzi az ellenérdekű fél végrehajtás iránti igényét.