A jogi személyek szabályozása az új Ptk.-ban – Interjú Sárközy Tamás professzorral

„A Ptk. az útnak csak a fele” (Sárközy Tamás)

Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. Harmadik Könyvéről, a jogi személyeket szabályozó részről beszélgettünk Sárközy Tamással, a kodifikációs bizottság tagjával.

Névjegy

Sárközy Tamás 1963-ben szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott, 1969-et követően az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, és a polgári jogi osztály vezetője volt. Jelenleg kutató professzor az Intézetben. 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ban kapott egyetemi tanári címet. 1981-től az MKKE gazdasági jogi tanszékvezetője 2010-ig. 1987 és 1990 között a Minisztertanács Parlamenti Titkára volt. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989 és 1990, majd 2004-2006 között deregulációs kormánybiztos. Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltás vállalati jog területén való megalapozásában. Számos gazdasági/vállalati jogi szakkönyv és cikk szerzője. 2001-ben megalapította a BME GTK Üzleti Jogi Tanszékét, jelenleg is a BME-n professzor. A Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője és a szerkesztőbizottság elnöke. A Magyar Jogász Egylet elnöke, az MTA Vagyonkezelő Testületének elnöke.


Kezdjük egy gyakorlatias kérdéssel. Minden kft.-nek fel kell majd emelnie a törzstőkéjét az új Ptk. javaslatában szereplő 3 millió forintra?

Sárközy Tamás: A törzstőkét fel kell majd emelni, de átmeneti időt fog megállapítani a Ptk-t hatályba léptető törvény. Emellett – mivel a társasági jog bekerül a Ptk.-ba – új cégtörvényre is szükség van, és az fogja szabályozni, hogy mennyi idő alatt és hogyan kell a törzstőke-emelést végrehajtani. Eddig, amikor ilyen változás volt a Gt.-ben, másfél-kétéves átmeneti időtartamok voltak.

Diszpozitív vagy kógens lesz a jogi személyek szabályozása?

A vita elméleti, de nagyon gyakorlati következményei vannak. Mellesleg szerintem diszpozivitásról nem lehet beszélni. Diszpozivitásról akkor van szó, ha egy szerződésben a felek közösen eltérnek a jogszabály rendelkezéseitől, viszont csak a kkt., a bt. és a kft. szerződéses alapú jogi személy. Itt másról van szó. A jogi személyek általános szabályai között szerepel egy olyan szabály, mely szerint minden jogi személynél – tehát pl. az alapítványnál is, ahol diszpozivitásról eleve nem lehet szó, mert az alapító egyedül van – mód van arra, hogy az alapítók eltérjenek a Ptk.-tól a felek egymás közötti viszonyában, de szervezeti és működési kérdésekben is. Ez egy unikum, ilyen megoldás eddig még nem volt a világon. Látszólag igen nagyvonalú, mert magasra emeli a magánfelek autonómiáját. A kérdés csak az, hogy melyek a kötelezően betartandó szabályok. Például a 3 millió forintos törzstőke szabálynál van-e módom eltérni és azt mondani, hogy a mi kft.-nkben csak 2,5 millió vagy 2 millió forint a törzstőke. A javaslat ma úgy szól, hogy ott nem lehet eltérni, ahol a törvény ezt kifejezetten kimondja. Ilyen szabályokat zömmel csak az nyrt.-nél találhatunk, viszonylag kevés tehát az ilyen szabály.

Nem lehet továbbá eltérni a társaságoknak, ha ez a hitelezői érdeket, munkavállalói érdeket vagy kisebbségi érdekeket sért, illetve az állami törvényes felügyelet érvényesülését nehezíti. Kérdés persze, hogy egy bíró hogyan értékeli majd ezeket a korlátokat mondjuk éppen a 3 millió forintos törzstőkétől való eltérés esetében. Továbbá különböző bírók is eltérően értékelhetik, tehát fennáll az esetleges gyakorlati zűrzavar esélye. A dilemma az, hogy maradjon-e a kötelezőség a főszabály és adjunk inkább eltérést engedő szabályokat, vagy fordítva, mindentől el lehessen térni, kivéve, ha azt törvény tiltja. A Ptk. Kodifikációs Bizottságának többsége úgy döntött, hogy az utóbbi maradjon a főszabály, szemben a másik állásponttal, amelyet én képviseltem. Úgy tudom, ugyanez a dilemma a parlamenti vitában is felmerült. Jelen pillanatban az eltérést engedő főszabály van a törvényjavaslatban.

Ez azt jelenti, hogy esetleg lehet a Ptk.-ban nem szereplő társaságokat is létrehozni?

Azt nem lehet, mert formakényszer van. Persze felmerül a kérdés, hogy a társasági formák definíciójától el lehet-e térni. Ad abszurdum mindent lehet, csinálhatok egy olyan kft.-t, ahol a tagok nem korlátoltan felelősek. Az indokolásban az szerepel, hogy a definitív szabályoktól és a formakényszertől nem lehet eltérni, de ez csak vélemény. Hogy ezt miként gondolja majd Kaposváron vagy Nyíregyházán egy cégbíró, amikor eléje kerül egy társasági szerződés, senki sem tudja… És a formanyomtatvány elektronikusan jön, tehát meglehetősen rövid is az idő a bírói mérlegelés számára. Így elképzelhető, hogy emiatt a szakasz miatt meg kell hosszabbítani a bejegyzési időt is. Valamikor csak meg kell néznie a bírónak, hogy van-e hitelezői érdeksérelem, vagy nincs, és ez azért meglehetősen szubjektív!

Van ennek a megengedő szabályozásnak előképe?

Volt hasonló. ’88-ban a kft.-t diszpozitívra csináltuk, de a világon a kft.-nél is szélső kivétel a diszpozivitás. Aztán a 90-es években jöttek az ügyes jogászok, akik mindentől eltértek. Rengeteg zűr volt belőle. Például bele volt írva a törvénybe, hogy kell könyvvizsgáló, az ügyvéd azt mondta, hogy eltér tőle, nem kell. Ilyen anomáliák miatt ezt a szakaszt már ’91-ben módosítani kellett. Végül az 1997-es második Gt. kimondta, hogy a törvény kötelező, kivéve, ha saját maga eltérést enged. De ehhez hozzátettük aztán – hogy ne legyen nagyon merev –, hogy amit a törvény nem szabályoz, azt a társulók szabályozhatják. Tehát önmagában, ha a törvényben valamire nincs megoldás, akkor még nem eltérés, ha azt a ügyvéd beteszi a szerződésbe. 2006-ban a kkt.-t, bt.-t úgy szabályoztuk, hogy majdnem mindentől el lehet térni. A kft.-nél többségében el lehet térni, de ott már több a kötelező szabály. A zrt.-nél fele-fele, az nyrt.-nél pedig már a kogencia az uralkodó a hatályos Gt.-ben. Ez egy nagyon nehéz probléma, mert ha kötelezőség van, akkor a kreativitást gátoljuk, ha fordítva van, akkor pedig jogbizonytalanság keletkezik.

Ön miért a kötelező főszabály híve?

A világ más lett. Sokkal nagyobb pénzek forognak, több a társaság, százezret meghalad a bt.-k, kétszázezret a kft.-k száma. Azonkívül számos cég már vállalatcsoporthoz tartozik, konszernkötött. Sokkal bonyolultabb viszonyok vannak, erősebb az érdekérvényesítés. Tehát a kötelező főszabály és lehetőség szerint minél több kivételt engedő rendelkezés híve vagyok. De mondom, ezt a dilemmát tökéletesen eldönteni nem lehet. Én biztonságosabbnak látom a kötelezőség főszabályát.

Az utóbbi években érzékelni lehetett a cégalapítási feltételek lazulását, egyszerűsödését. Ez megfordul?

Ez a lazítás világtendencia volt, ami Magyarországon is lecsapódott. A 2000-es évek közepén indult rengeteg országban.
Például Németországban csináltak egy olyan kft.-t, ahol nem kellett betenni a törzstőke minimumot (25 000 euró), hanem Unternehmergesellschaft néven képeztek egy olyan változatot, amelyben alig kell pénzt betenni. A románok 1 lejes kft.-vel is operáltak, Magyarországon is felmerült az 1 000 forintos kft. Ez a deregulációs hullám a 2000-es évek közepén érte el csúcsát, és 2007-2008-ban jött be Magyarországra. A Világbank óriási erőfeszítéseket tett ez irányban. A Doing Businessben Magyarország még külön bírálatot is kapott, hogy milyen bürokratikus, lassú a cégalapítás. 2007-2008-ban nálunk is rendkívül megkönnyítették a piacra lépést. Azután mindez a visszájára fordult, mert 2008-ban kitört a világválság, és rengeteg lett a visszaélés. A falhoz állított vállalkozó mindent megpróbál, hogy ne menjen csődbe, és ennek borzasztóan kedvezett ez liberalizált, deregulált szabályozás. 2009-2010 óta megfordult a szabályozás, erősödött a hitelezővédelem. Egyszer elrohant a világ a piacra lépést nagyon felgyorsító szabályozás felé, most meg rohanunk vissza a visszaélések meggátlása érdekében. Valahol itt is a középúton kellene maradni. Az új Ptk. jórészt középúton maradt, és ez szerintem helyes.

Mi a jelentősége annak, hogy a társasági jog főszabályai bekerülnek a polgári kódexbe?

A Ptk. mögöttes jogterület volt eddig. Ez most megszűnik, ennyiben egyszerűsödés történik. Viszont a társasági jog – egy időre legalábbis – el fog szakadni a cégjogtól, mert a cégjog alapvetően eljárásjog. Ugyancsak kívül maradnak a társasági jog közjogi vonatkozásai, mert a kodifikáció során erősen érvényesült az az elv, hogy a Ptk.-ban csak polgári jog lehet. Ezért a Harmadik Könyv tekintetében még rengeteg pótlólagos szabályt kell majd a Ptk.n kívül megállapítani. A munkának tehát a Ptk.-val még nincs vége, a Ptk. az útnak csak a fele. Ezután egészen más cégtörvényre lesz szükség, hozzá kell nyúlni a tőkepiaci törvényhez, a számviteli törvényhez. A babramunka még hátravan. A társasági jog és a cégjog szorosan összefügg. Ha a társasági jogot a Ptk. átállítja diszpozitívvá, az egészen más cégeljárást követel meg. Úgy gondolom, amint az Országgyűlést elfogadja a Ptk.-t, azonnal meg kell alakítani a cégtörvény Kodifikációs Bizottságát. Meg kell csinálni az új cégtörvényt, és intézményesen végig kell menni a munkajogi szabályokon, a könyvvizsgálói szabályokon, a számviteli szabályokon, emellett rengeteg, becslésem szerint 30-40 jelentősebb törvényen. A Ptk. többi könyvéhez ilyen óriási többletmunka nem csatlakozik. Az a megoldás, hogy az egyesületi jog és a társasági jog bejött a Ptk.-ba, valamint az alapítvány megszűnt közérdekű alapítvány lenni, óriási közjogi törvényhozási munkát eredményezett.

Melyek a legjelentősebb változások a társasági jogban?

Nyilvánvalóan a legjelentősebb változás a szabályoktól való eltérés említett lehetősége. Ezen túlmenően megszűnik a non-profit társaság. Az eltérés lehetősége miatt bármely társaság megállapodhat úgy, hogy ő non-profit, és nem veszi fel a nyereséget. Hogy ezt hogyan lehet majd összeegyeztetni a Civil törvénnyel, hogy hogyan lesz az ilyen társaságokból közhasznú szervezet, az persze komoly gyakorlati probléma lesz. A harmadik fontos dolog, hogy a kkt., bt. jogi személy lesz. Ezek a leglényegesebb változások. Egyébként a Gt. lényegében tartalmilag megmaradt. Nagyon-nagy differencia nincs a hatályos Gt. és a Ptk. javaslat között.

Mi a gyakorlati jelentősége annak, hogy a kkt., bt. jogi személy lesz?

A kkt. és a bt. jelenleg ugyan nem jogi személy, de a cégneve alatt minden olyan jogot és kötelezettséget megszerezhet, amelyeket a jogi személy kft., tehát a változásnak gyakorlati jelentősége nincs. Hogy miért nem lett jogi személy 1988-ban, annak a történelem az oka. A német jogban azt mondták – nagyon régen-, hogy ami szerződéssel keletkezik, az nem lehet jogi személy. A kkt., bt. pedig szerződéses konstrukció. Aztán megérkezett a kft., ami úgy jogi személy, hogy szerződéses alapú. De a német, osztrák jog a kkt., bt. státuszán nem változtatott, és a magyar sem 1945 előtt. Amikor ’88-ban kodifikáltunk, az volt az álláspont – a jogi ízlés miatt is -, hogy ott ne térjünk el a régi magyar jogtól, ahol nem feltétlenül szükséges. A németek, osztrákok továbbra is tartják a kkt., bt. nem jogi személy státuszát, de mi most, hogy a Gt. bekerült a Ptk.-ba, jogi személynek nyilvánítjuk. Ellenkező esetben – mivel szerződésről van szó – be kellett volna tenni a kötelmi részbe. Emiatt persze senkinek nem kell hozzányúlni a társasági szerződéséhez. Ez egyébként megint csak az új cégtörvényből fog majd kiderülni.

Melyek a legjelentősebb változások az egyes jogi személyek vonatkozásában?

A jogi személyeknél a legalapvetőbb változás az alapítványoknál van. Az eddigi közérdekű cél helyett az új Ptk – nagyon helyesen – tisztán magánjogiasítja a jogintézményt, így visszaállítja a családi alapítványt is. Ennek persze az az ára, hogy a közalapítványról majd külön törvényt kell hozni, mert nem lesz benne a Ptk.-ban. Az egyesületeknél is magánjogiasítás történik. Nem változott, hogy gazdasági céllal nem lehet alapítványt, egyesületet létrehozni. Bent maradt a Ptk.-ban a vállalatcsoport is. A szövetkezeti szabályozás viszont annyira általános, hogy ott valószínűleg valamennyi szövetkezetről külön törvényt kell hozni, mert a Ptk. például még a részjegyről sem rendelkezik. Hogy ezek a törvények időre kész lesznek-e, ez egy nagy kérdés.

Végezetül, az új Ptk. mennyiben fogja egyszerűsíteni a jogkeresők életét?

Nem fogja, de nem is ez a feladata. A Ptk. a jogrendszer zászlóshajója, az igazi, valódi sarkalatos törvény. Az új Ptk.-nak inkább az a feladata, hogy az elavult ’59-es szabályokat kiiktassa. Rengeteg módosítás volt ’59 óta, de nem tudott egységbe állni a kódex. A társasági jog beolvasztásának is vannak előnyei. Például mi van, ha elválsz és a házastársaddal közös céged van? A társasági jog eddig nem adott választ. Most erre egy külön szakasz lesz, ahogy az örökjogi összefüggésekre is. Nagyon jelentős törvény lesz az új Ptk. Komoly, szép dogmatikai munka. Ennek minden előnyével és azzal a hátrányával is, hogy a jogrendszer komplexitását megtöri. A Ptk. 80%-90%-ban jól sikerült, és ez szerintem jó arány.

Az interjú 2012. november 14-én került publikálásra.