A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "egyesület" cimkével

Sáriné Simkó Ágnes: Hatálybalépése előtt módosul az új Ptk. – avagy megelőzi a szekér a lovat

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslatot a mai napon (2013. december 17.) elfogadta az Országgyűlés. A szakmai zsargon saláta-törvényeknek nevezi azokat a törvényeket, amelyek különböző jogterületek szabályait módosítják és helyezik hatályon kívül. Ezt az elnevezést kapta ez a közel 200 (néha egymástól igen távol eső tárgyú) - különböző jogszabályt módosító, az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvény is, amelynek legfontosabb szabályaival két ízben már foglalkoztunk.

Sárközy Tamás: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről (GJ, 2013/2., 12-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Névjegy Sárközy Tamás 1963-ben szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott, 1969-et követően az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, és a polgári jogi osztály vezetője volt. Jelenleg kutató professzor az Intézetben. 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ban kapott egyetemi tanári címet. 1981-től az MKKE gazdasági jogi tanszékvezetője 2010-ig. 1987 és 1990 között a Minisztertanács Parlamenti Titkára volt. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989 és 1990, majd 2004-2006 között deregulációs kormánybiztos. Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltás...

Dr. Petrik Ferenc*: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák (MJ, 2011/2., 65-76. o.)

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére. A mi feladatunk is az, hogy számba vegyük a két tervezet erényeit és hibáit, s egy harmadik tervezet vízióját előre vetítsük. Ennek a feladatnak kíván ez a cikk eleget tenni3. 1. Bevezető rendelkezések Egyik tervezetnek sem sikerült feloldania azt az ellentmondást, amit a törvényben a...

Sárközy Tamás: Alternatív javaslat az egyesület és az alapítvány szabályaira (PJK, 2005/6., 24-28. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. II. fejezet Az egyesület* 1. CÍM Alapvető rendelkezések 51. § (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, az alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására önkéntesen létesített, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező testületi jellegű jogi személy. (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység kifejtésének céljára és csak az egyesületi cél megvalósításával összefüggő, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (3) Az egyesület tagjainak száma tíznél kevesebb nem lehet. (4) Az egyesület nem oszthatja fel vagyonát tagjai között és tagjai részére nyereséget nem juttathat. 52. § (1) Az egyesület létrehozásához szükséges, hogy legalább tíz...

I. Könyv: A személyek (PJK, 2005/6., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. IV. Rész Az egyesület 1. Alkotmányos alapok Az egyesülés joga számos nemzetközi egyezményben rögzítésre került [Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikk), Egyezmény az emberi jogok és más alapvető szabadságok védelméről (11. cikkely; kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (22. cikk; kihirdette az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet), Emberi Jogok Amerikai Egyezménye (16. cikk), Emberi Jogok és Népek Jogai Afrikai Chartája (10. cikk)], de ezeknek a polgári jogi szabályozásra csak közvetett hatásuk van. Az egyesület polgári jogi szabályozását az alkotmányos alapok figyelembevételével kell kezdenünk....

Csehi Zoltán: A jogi személyek szabályozása az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezeteiben – egy kísérlet eddigi története (PJK, 2008/5-6., 4-13. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Előzmények Nemzetközi összehasonlításban viszonylag rövidnek tekinthető előkészületi munkák után a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006. februárjában véglegesítette és megjelentette az új magyar Polgári Törvénykönyv 1. és 2. könyvének szövegtervezetét. Az első könyv a Tervezet bevezető rendelkezéseit szabályozza, a 2. könyv a személyekre vonatkozó szabályokat. Lényegében ez a szövegtervezet került véglegesítésre 2006. decemberében, az új Polgári Törvénykönyv “0” változataként. A Tervezet egyik legjelentősebb újítása, a jogi személyekre vonatkozó szabályozás teljesen új szemléletű megközelítése, egységes koncepción alapuló szabályozás megoldása. A jelen írásban ennek a koncepciónak az előnyeit és gyengéit, majd...