A globalizálódó piacon szinte közhelynek számít, hogy az elmúlt időkben a dinamikus, nemzetközi piaci folyamatokat egyfajta „szervezeti innováció” kíséri. A globális piacokon a hagyományos nagyvállalati formák felett úgy tűnik, eljárt az idő, az „egy vállalat egy gazdálkodási egység” modellje mára inkább a kis- és középvállalati szférát jellemzi. A szervezeti innovációs
A társasági törvény Ptk.-ba való bekerülése természetesen nem csupán annyit jelent, hogy a társasági jog anyagi jogi normarendszerét, ezt követően a Ptk.-ban lehet megtalálni, hanem a Polgári Törvénykönyvi lét óhatatlanul bizonyos szemléletváltozással kell, hogy járjon (világos, hogy a szabályozás jellege „nem lóghat ki nagyon” az egyéb polgár jogi szabályok közül,
A készülő új Ptk. – most már több mint egy évtizedes múltra visszatekintő – kodifikációs munkálatai során a kódex tartalmi kereteit érintő egyik fontos elvi kérdés kezdettől fogva az volt, hogy a gazdasági társaságok joga bekerüljön-e a kódexbe avagy továbbra is külön törvényben maradjon. A társasági jog jeles művelői (elsősorban
A korlátolt felelősségű társaság intézménye 1930 óta jól bevált társasági formának bizonyult. Rendelkezéseinek többsége az 1988. évi VI. törvénybe beépítésre került és a további új társasági törvények sem változtattak érdemben a rá vonatkozó rendelkezéseken. Az a lehetőség, hogy a gazdasági társaságokról szóló rendelkezések a Ptk. Jogi Személyek Könyvébe kerülhetnek, módot
I. A szabályozási alapelvek 1. A munkacsoport abból indult ki, hogy a 2006-os Gt. alapvetően bevált. A 2006 óta eltelt idő ugyan még kevés volt ahhoz, hogy szilárd bírói gyakorlat alakuljon ki, de az megállapítható volt, hogy a gyakorlat igazodott a 2006-os törvény szövegéhez és szelleméhez. A munkacsoport ezért nem
1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás,
A szövetkezeti joganyag felülvizsgálatára megújítására nincs sürgető kényszer. Sem a gazdasági kamarák, sem a szövetkezeti érdekképviseleti szervek nem kezdeményeztek változást. A 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről többéves vitára és jogalkalmazási problémára tett pontot, amikor kiiktatta a külső üzletrész tulajdonosokat, és bevezette a befektető tag és részjegy intézményét. A kényszermegoldás
Magyarországon 1988-ban jött létre az első olyan törvény, amely átfogóan szabályozta a társasági jog egészét (1988. évi VI. törvény, a továbbiakban: Gt./88.). Mint ismeretes, az 1988-tól eltelt 23 év alatt további két alkalommal került sor a társasági jog egészét átfogó, teljes körű kodifikációra (1997. évi CXLIV. törvény, a továbbiakban: Gt./97.
A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó fejezete rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport: Istvánovics Éva vezetésével Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter. A következőkben bemutatjuk a munkacsoport által elkészített
A cikk letölthető PDF formátumban is. Minden jogalkotás útján történő szabályozással szemben alapvető elvárás az, hogy az Alkotmány által támasztott követelményeknek eleget tegyen. Az alkotmányos kritériumoknak a dologi jogi (tulajdonjogi) szabályozás is meg kell, hogy feleljen. E konformitás érdekében meg kell fogalmazni ezeket az elvárásokat, mert a norma csak világosan
A cikk letölthető PDF formátumban is. Franciaország fontos történelmi eseményként ünnepli idén polgári törvénykönyve, a Code civil születésének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból Franciaországban és szerte a világon tudományos konferenciákon, szemináriumokon méltatják a híres tör-vénymű érdemeit, s megpróbálják megfejteni örök ifjúságának titkát. Nem tűnik ugyanis magától értetődőnek az, hogy egy
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A tőkepiaci értékpapírok közvetett “tulajdonlásának” rendszere. A huszadik század második felében, a tőkepiaci értékpapírok (investment securities, valeurs mobilières, Effekten,1 titoli di massa, valores), mindenekelőtt a részvények és a kötvények forgalmának tömegessé válásával e papírok fizikai mozgatás révén történő kereskedelme nehézkessé, költségessé és kockázatossá
A cikk letölthető PDF formátumban is. (Változat egy témára) A téma A dolgok jelenlegi állása szerint a kodifikátorok “csendes forradalma” megbukott. Az új Ptk.-ban a felróhatóságot nem fogja felváltani az elháríthatatlanságon alapuló kimentő felelősség. A szikla, amelyen a tenger hullámai ezúttal megtörtek, a bíróság volt. Megérdemelne egy önálló szociológiai tanulmányt
A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004 áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport (Istvánovics Éva, Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter). A munkacsoport megbízást kapott arra, hogy 2004. szeptember 30-ig
A cikk letölthető PDF formátumban is. A kodifikáció a jogi szabályozásnak olyan, a jogi szabályozásról alkotott sajátos felfogást tükröző formája, ami speciális szabályozási technikákat igényel. A szabályozás felépítése kétszintű, az általános és a különös szabályok megkülönböztetésén alapszik. Ebben a rendszerben elsősorban a különös szabályt kell alkalmazni, az egész szabályozás alapját