Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek / az Ügyvéd Podcast 113. adása

Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen…

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2005. december 15-én Hugh Beale professzor, az angliai Warwick egyetem oktatója és az angol jog felülvizsgálatát végző Law Commission tagja tartott előadást az ELTE jogi karán a képviselet jogintézményéről. Az alábbi beszámoló célja az előadáson elhangzottak továbbgondolásával és kiegészítésével annak felvázolása, hogy az új

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása – sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv tervezetének1 általános kárfelelősségi szabálya, noha kiküszöböli a Koncepció által megteremtett dogmatikai feszültségeket, csak megszövegezésében jelent újítást a hatályos törvény 339. § (1) bekezdéséhez képest, tartalmát tekintve ugyanis szinte teljes mértékben megegyezik a hatályos szabályozással. A károkozás általános tilalmának kimondása így

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. A házastársi közös vagyon és a különvagyon fogalma 1. A házastársi közös vagyon A Legfelsőbb Bíróságnak a magánvagyon tárgyának a gazdasági átalakulással összefüggő ítélkezési gyakorlata azt a jogirodalmi álláspontot fogadta el, mely szerint: “A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése a házassági életközösség idejére

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 5:544. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes vagyoni kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes vagyoni kárból le kell vonni a károkozásból származó vagyonértékű előnyöket. (3) A bíróság rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét alacsonyabb összegben is

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím A szerződés megerősítése és módosítása I. Fejezet A szerződés megerősítése A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített vagy nem nevesített) szerződésszegéshez kapcsolódnak, annak a kötelezett által önként felvállalt többletszankcióit jelentik. Míg azonban a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva, a felek külön

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Kit tekint a jog alanyának? Elsősorban az embert. A jog ugyanis cselekvési szabály: lényege, hogy a külvilágban a jogi ideák által meghatározott változás menjen végbe. Ennek a változásnak a végrehajtására, a tudatos cselekvésre pedig csak az ember képes. A jog gondolati parancs, illetve gondolati

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. (Egy közigazgatási jogász kérdőjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez) I. A Ptk. tervezet szabályozási modellje Az új Ptk. megalkotása – még ha a szabályozási koncepció egyértelműen le is szögezi, hogy “az új Polgári Törvénykönyvnek egy szociális elemekkel átszőtt piacgazdaság magánjogi feltételeit kell megteremteni”,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Ellenérvek a törvényes vagyonjogi rendszer “kettősségével” és annak indokaival szemben a házastársak mindennapi életvitelét és a foglalkozásának gyakorlását, illetve üzleti életben való részvételét szolgáló (vállalkozói) vagyon vonatkozásában 1. A törvényes és a szerződéssel választható ún. alternatív vagyonjogi rendszerek elemeinek keveredése Az új Ptk.

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. V. Cím A szerződésszegés A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések élére helyezi, és csak ezután

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv Vitatervezete (továbbiakban: Javaslat) lényeges változásokat hoz a hibás teljesítés szabályaiban. A tervezett változtatások igen figyelemreméltóak, azonban számos kérdést, problémát felvetnek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. A Javaslat hibás teljesítésről szóló fejezetével kapcsolatos véleményemet, módosítási javaslataimat, konstruktív kritikai észrevételeimet fejtem ki

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke és Deák Ferenc Intézet által 2007. május 18-án nagyszámú hallgatóság aktív részvétele mellett tartotta meg az új Polgári Törvénykönyv – értékek és építő kritika című konferenciáját. A szervezők koncepciójának megfelelően az előadók

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Mi más lehetne a célja a kodifikációs munkálatoknak, mint a modem piaci viszonyok követelményeinek megfelelő, belső ellentétektől mentes, koherens, rugalmas, egységes fogalomrendszerre épülő kódex megalkotása. A hibás teljesítés következtében fellépő, a jogosult oldalán jelentkező vagyoni hátrány orvoslására szolgáló intézmények mind a tipikusan professzionális kereskedelmi jogi viszonyokban, mind a nem

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím Az érvénytelenség I. Fejezet A semmisség és a. megtámadhatóság 5: 64. § [Semmisség] (1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen. (2) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Végre vita bontakozik ki a tulajdonjogi irodalomban a tulajdonátruházás egyik elemével, a dologi ügylet fogalmával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a hatályos polgári jog a tulajdon átszállásának kauzális tradicionális rendszerén alapszik, amely a tulajdon átszállásához a jogcímen felül a dolog átadását, ingatlan esetén pedig az ingatlan-nyilvántartási

Tovább