A cikk letölthető PDF formátumban is. 5:544. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes vagyoni kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes vagyoni kárból le kell vonni a károkozásból származó vagyonértékű előnyöket. (3) A bíróság rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét alacsonyabb összegben is
A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím A szerződés megerősítése és módosítása I. Fejezet A szerződés megerősítése A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített vagy nem nevesített) szerződésszegéshez kapcsolódnak, annak a kötelezett által önként felvállalt többletszankcióit jelentik. Míg azonban a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva, a felek külön
A cikk letölthető PDF formátumban is. Kit tekint a jog alanyának? Elsősorban az embert. A jog ugyanis cselekvési szabály: lényege, hogy a külvilágban a jogi ideák által meghatározott változás menjen végbe. Ennek a változásnak a végrehajtására, a tudatos cselekvésre pedig csak az ember képes. A jog gondolati parancs, illetve gondolati
A cikk letölthető PDF formátumban is. (Egy közigazgatási jogász kérdőjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez) I. A Ptk. tervezet szabályozási modellje Az új Ptk. megalkotása – még ha a szabályozási koncepció egyértelműen le is szögezi, hogy “az új Polgári Törvénykönyvnek egy szociális elemekkel átszőtt piacgazdaság magánjogi feltételeit kell megteremteni”,
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Ellenérvek a törvényes vagyonjogi rendszer “kettősségével” és annak indokaival szemben a házastársak mindennapi életvitelét és a foglalkozásának gyakorlását, illetve üzleti életben való részvételét szolgáló (vállalkozói) vagyon vonatkozásában 1. A törvényes és a szerződéssel választható ún. alternatív vagyonjogi rendszerek elemeinek keveredése Az új Ptk.
A cikk letölthető PDF formátumban is. V. Cím A szerződésszegés A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések élére helyezi, és csak ezután
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv Vitatervezete (továbbiakban: Javaslat) lényeges változásokat hoz a hibás teljesítés szabályaiban. A tervezett változtatások igen figyelemreméltóak, azonban számos kérdést, problémát felvetnek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. A Javaslat hibás teljesítésről szóló fejezetével kapcsolatos véleményemet, módosítási javaslataimat, konstruktív kritikai észrevételeimet fejtem ki
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke és Deák Ferenc Intézet által 2007. május 18-án nagyszámú hallgatóság aktív részvétele mellett tartotta meg az új Polgári Törvénykönyv – értékek és építő kritika című konferenciáját. A szervezők koncepciójának megfelelően az előadók
A cikk letölthető PDF formátumban is. Mi más lehetne a célja a kodifikációs munkálatoknak, mint a modem piaci viszonyok követelményeinek megfelelő, belső ellentétektől mentes, koherens, rugalmas, egységes fogalomrendszerre épülő kódex megalkotása. A hibás teljesítés következtében fellépő, a jogosult oldalán jelentkező vagyoni hátrány orvoslására szolgáló intézmények mind a tipikusan professzionális kereskedelmi jogi viszonyokban, mind a nem
A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím Az érvénytelenség I. Fejezet A semmisség és a. megtámadhatóság 5: 64. § [Semmisség] (1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen. (2) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A
A cikk letölthető PDF formátumban is. Végre vita bontakozik ki a tulajdonjogi irodalomban a tulajdonátruházás egyik elemével, a dologi ügylet fogalmával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a hatályos polgári jog a tulajdon átszállásának kauzális tradicionális rendszerén alapszik, amely a tulajdon átszállásához a jogcímen felül a dolog átadását, ingatlan esetén pedig az ingatlan-nyilvántartási
A cikk letölthető PDF formátumban is. (Válasz Csizmazia Norbert és Gárdos István tanulmányára) Az alábbiak a CSIZMAZIA NORBERT és GÁRDOS ISTVÁN: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében című tanulmányában1 (“Tanulmány”) foglaltakra vonatkozó érdemi észrevételeket tartalmazzák. Csizmazia és Gárdos gondolatmenetének és következtetéseinek összefoglalása után röviden felvázolom a szükségesnek látott
A cikk letölthető PDF formátumban is. A tartási és életjáradéki szerződések magyar szabályozása és gyakorlata a vizsgált külföldi (német, osztrák, svájci) jogi megoldásokhoz képest kevésbé piaci kiindulópontú, így a szerződési szabadság tartalmilag nagyobb korlátozás alá esik. A külföldi megoldások az életjáradéki szerződést helyezik előtérbe. A családjogi kapcsolaton, illetve efféle törvényes
A cikk letölthető PDF formátumban is. Nehéz feladatot vállal magára, aki ma át szeretné tekinteni, hogy a magánjog területén milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak az európai szerződési jogról szóló 2001-es közleménye1 közzétételét követően újabb reneszánszát éli a magánjogi jogegységesítés. Az elmúlt években több projekt indult, amely
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. BEVEZETÉS Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében1 vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás