A cikk letölthető PDF formátumban is. (Válasz Csizmazia Norbert és Gárdos István tanulmányára) Az alábbiak a CSIZMAZIA NORBERT és GÁRDOS ISTVÁN: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében című tanulmányában1 (“Tanulmány”) foglaltakra vonatkozó érdemi észrevételeket tartalmazzák. Csizmazia és Gárdos gondolatmenetének és következtetéseinek összefoglalása után röviden felvázolom a szükségesnek látott
A cikk letölthető PDF formátumban is. A tartási és életjáradéki szerződések magyar szabályozása és gyakorlata a vizsgált külföldi (német, osztrák, svájci) jogi megoldásokhoz képest kevésbé piaci kiindulópontú, így a szerződési szabadság tartalmilag nagyobb korlátozás alá esik. A külföldi megoldások az életjáradéki szerződést helyezik előtérbe. A családjogi kapcsolaton, illetve efféle törvényes
A cikk letölthető PDF formátumban is. Nehéz feladatot vállal magára, aki ma át szeretné tekinteni, hogy a magánjog területén milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak az európai szerződési jogról szóló 2001-es közleménye1 közzétételét követően újabb reneszánszát éli a magánjogi jogegységesítés. Az elmúlt években több projekt indult, amely
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. BEVEZETÉS Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében1 vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A szerződési jog alapelvei. A fogyasztói szerződés I. Fejezet A szerződési jog alapelvei A szerződési jog általános szabályainak élén szabályozza a Javaslat a szerződési jog alapelveit. Ehelyütt azok az alapelvek szerepelnek, amelyeket a Javaslat nem általános követelményként – a Bevezető rendelkezések között
A cikk letölthető PDF formátumban is. A képviseletre vonatkozó joganyag egységesítésének nehézségei A common, law és az európai kontinentális jogrendszerek jogügyleti képviseletre vonatkozó szabályanyagának különbségei már számos tudományos elemzésnek szolgáltak alapjául. A képviseleti jog egységesítésének problémáiról az 1970-es évek elején két tanulmányt is publikáló világhírű magyar magánjogász, Eörsi Gyula1 megállapítása
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés Coing mutat rá a magánjog európai történetét feldolgozó művében arra, hogy mekkora áttörést jelentett a XIX. században a modern telekkönyvek általános megjelenése, és ahhoz kapcsolódóan a nyilvánosság elvének formai és anyagi megvalósulása. Előbbi a nyilvánkönyvek mindenki általi megtekinthetőségét jelenti, utóbbi pedig azt
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Javaslat Ötödik Könyve “A kötelmi jog” elnevezést viseli, és a kötelmekre vonatkozó szabályokat a következő rendszerben tartalmazza: a kötelmek közös szabályai (Első Rész), a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések (Második Rész), az egyes nevesített szerződéstípusokra vonatkozó különös szabályok (Harmadik Rész), az értékpapír-kötelmek általános szabályai
A cikk letölthető PDF formátumban is. Válasz Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye, különös tekintettel a zálogjogra c. cikkére Problémafelvetés 2006. május 26-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette az új Polgári Törvénykönyv Javaslata Dologi Jogi Könyvének indokolt normaszöveg-tervezetét (a továbbiakban: Javaslat).1 A tervezet zálogjogi részével kapcsolatos első hozzászólás a Polgári Jogi Kodifikáció
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Az új Polgári Törvénykönyv Javaslata: az önálló zálogjog megszüntetése Az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat elrendelte a Ptk. átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését, valamint az erre irányuló szakmai tevékenység irányítására a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság felállítását. A kodifikációs munkálatok során elsőként 2005. augusztus
A cikk letölthető PDF formátumban is! Kereken tíz évvel ezelőtt jelent meg a Polgári jogi kodifikáció első száma. Az 1999-es Beköszöntőben a Szerkesztőbizottság nevében azt ígértem, hogy ez az új jogi periodika az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának fázisairól kíván folyamatos és részletes tájékoztatást adni. Az immár tíz évfolyam 54 számát
A cikk letölthető PDF formátumban is! A tanulmány megírásának apropóját a bécsi Európai Kártérítési Jogi Intézet által 2008. november 17-én megrendezett büntető kártérítésről szóló konferencia adta. 1 1. Bevezetés A büntető kártérítés lényege, hogy az olyan szándékos, az adott helyzetben elvárható magatartást nem tanúsító károkozó számára, a pénzügyi ellenértéket meghaladó
A cikk letölthető PDF formátumban is! A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot (T-5949-es számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvényjavaslat). Jelen tanulmány ennek a törvényjavaslatnak a zálogjogi szabályait mutatja be, pontosabban az új Ptk. zálogjogi rendelkezései kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket próbálja meg
A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezető: a tilos szerződések általános polgári jogi megközelítése 1. Érvénytelenség, mint a szerződés bírósági úton kikényszeríthetőségének megtagadása A szerződő felek elsődlegesen vagyoni viszonyokban érvényesülő privátautonómiájának kiteljesedését a polgári jog a szerződési jog területén kiváltképpen a szerződési szabadság elvének1 körülbástyázásán, és a túlnyomórészt diszpozitív
A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Előzmények Nemzetközi összehasonlításban viszonylag rövidnek tekinthető előkészületi munkák után a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006. februárjában véglegesítette és megjelentette az új magyar Polgári Törvénykönyv 1. és 2. könyvének szövegtervezetét. Az első könyv a Tervezet bevezető rendelkezéseit szabályozza, a 2. könyv a személyekre vonatkozó