„Egy élettársi kapcsolatban minden vitás és nincs közös vagyon!” / az Ügyvéd Podcast 135. adása

Ma már a gyerekek legalább fele élettársi viszonyból születik, de kérdés, hogy pontosan hogyan definiálható ez a kapcsolat. A mostani Ptk. szerint az élettársi viszonyban nincs közös gazdálkodás jogcím. Az új jogcím, vita esetén a vagyonszaporulat megosztása. Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai bíró üzenete az élettársi közösségben élőknek: „Vegyék kézbe a…

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot (T-5949-es számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvényjavaslat). Jelen tanulmány ennek a törvényjavaslatnak a zálogjogi szabályait mutatja be, pontosabban az új Ptk. zálogjogi rendelkezései kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket próbálja meg

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezető: a tilos szerződések általános polgári jogi megközelítése 1. Érvénytelenség, mint a szerződés bírósági úton kikényszeríthetőségének megtagadása A szerződő felek elsődlegesen vagyoni viszonyokban érvényesülő privátautonómiájának kiteljesedését a polgári jog a szerződési jog területén kiváltképpen a szerződési szabadság elvének1 körülbástyázásán, és a túlnyomórészt diszpozitív

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Előzmények Nemzetközi összehasonlításban viszonylag rövidnek tekinthető előkészületi munkák után a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006. februárjában véglegesítette és megjelentette az új magyar Polgári Törvénykönyv 1. és 2. könyvének szövegtervezetét. Az első könyv a Tervezet bevezető rendelkezéseit szabályozza, a 2. könyv a személyekre vonatkozó

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés A Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetének a Kötelmi Jogról szóló ötödik könyvének III. fejezetében, amely a “Felelősség alkalmazott és jogi személy tagja (vezető tisztségviselője) károkozásáért” címet viseli, az 5: 545. § (2) bekezdésében a következő rendelkezés olvasható: az alkalmazott, illetve a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! A felróható károsulti közrehatás és a kárenyhítési kötelezettség jelentősége többek között abban áll, hogy e jogintézmény(ek) jelenti(k) az egyetlen kivételt a kártérítési jog ,mindent-vagy-semmit’ logikája alól, s így a teljes kártérítés elvének hatékony korlátját képezi(k).2 A modern kártérítési jogban elválik ugyanis a felelősség alapja,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! *tudományos főmunkatárs Hamburgi Egyetem ÁJK Kelet- és Középkelet-Európai Tanszék 1. Bevezetés Mint az a magyar jogászi közvélemény előtt jól ismeretes, az új Polgári Törvénykönyv kidolgozása rendhagyóan alakult és két különböző tervezet megszületéséhez vezetett: a 2008. márciusában könyvben közzétett ún. Szakértői Javaslathoz1, melyet annak szakértőkből

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. A recenzió tárgya Jelen könyvismertetés tárgya Menyhárd Attila egyetemi docens habilitációs munkája, amely Dologi Jogcímmel jelent meg 2007 novemberében.1 Kisfaludi András a kötethez írott előszavában a jogi oktatáson belül elsősorban a doktori képzésben résztvevők számára ajánlja ezt a tankönyvet. Valószínűleg igaza van Kisfalu-di

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A lakáshasználat jogcíme – kérdőjelekkel A lakásingatlanon fennálló közös tulajdonnak a tulajdonostárs bentlakása mellett történő megszüntetését a hatályos törvényi rendelkezés nem szabályozza.1 A gyakorlatban a lakott értéken történő magához váltást, illetve árverési értékesítést azonban a PK 10. számú állásfoglalás iránymutatásait követve a bíróság

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés Joggal hihetnénk, hogy a szerződés évezredekre visszanyúló fogalma és a szerződések alapkérdéseinek dogmatikai kidolgozottsága miatt a szerződések alapvető, elméleti kérdéseit illetően nem kell sok újdonságra számítanunk. Úgy tűnik azonban, hogy ezen a téren is érhetnek bennünket meglepetések. Ebben a tanulmányban ezeket a meglepetésre

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! * Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézete (Budapest), tanársegéd, ELTE, Római Jogi Tanszék (Budapest). E-mail: adambooc@gmail.com . I. Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv tervezetének előkészítését az 1050/1998. (IV. 24.) számú Kormányhatározat rendelte el. Az új Ptk. koncepcióját a Kormány 1009/2002. (I. 31.) számú határozatával fogadta

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A téma aktualitása 2008. január 29-én előadás tartottak az osnabrück-i Nemzetközi Jogászegyesület (Internationale Juristenvereinigung Osnabrück – IJVO) keretében. Az előadás helyszíne a Christian von Bar professzor által vezetett European Legal Studies Institute volt, az előadó pedig dr. Otmar Stöcker, a Német Jelzáloglevél-kibocsátó Bankok

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! * Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézet; állandó szakértő, Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottság. A tanulmány az új polgári törvénykönyv tervezetéről szóló, MTA Jogtudományi Intézetében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére 2007. márciusa és áprilisa között készített munkaanyagok egyike. Az új Ptk. megalkotását az

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! “Akár tetszik, akár nem, a zálogjogi nyilvántartás lehet a farok, amely csóválja a kutyát.”1 Előzmények A hitel a mai gazdaság nélkülözhetetlen alkotóeleme, a biztosítéki rendszer pedig jelentős szerepet tölt be a hitelhez való hozzáférés lehetőségeinek alakulásában. A zálogjog iránti megélénkült érdeklődést azonban ez önmagában

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az alábbi javaslat – amint ez az indokolás bevezető részéből kitűnik – az új Ptk. Koncepcióját és tematikáját1 követve készült. Mégis kimaradt mind az Igazságügyi és rendészeti Minisztérium tervezetéből,2 mind pedig a megjelenés alatt álló ún. Szakértői Javaslatból.3 A kihagyás oka nem a javaslat

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Általános indokolás A jogalany valamely feladat személyes ellátására több jogágban vállalhat kötelezettséget. E vállalása személyes autonómiáján alapuló szabadságából fakad, és jogáganként más-más jellegű kötelezettséget alapoz meg. A közjog keretében vállalt feladat – akár választás alapján, akár alkalmaztatás alapján kerül felajánlásra – köztisztviselői, illetve közalkalmazotti

Tovább