1. Kiinduló pont: a 2006. évi ún. harmadik Gt. konstrukciója Magyarország 2004-ben úgy vált az Európai Unió tagállamává, hogy mindeközben az 1995 és 2005 közötti évtizedben az Európai Unió társasági joga rendkívül sokat fejlődött. Az 1997. évi CXLIV. törvény az ún. második Gt. felülvizsgálatára tehát egyrészt jogharmonizációs okokból, másrészt a
A jövőre megjelenő új Ptk. kommentár egyik szerzőjeként Ön szerint mitől lesz jó egy kommentár? Orosz Árpád: A kommentár műfaját mindenképpen hasznosnak tartom. Én azért szeretem, mert az adott joganyagot didaktikusan feldolgozza, és ennek a vázrendszernek köszönhetően az adott jogszabály már kezelhető lesz: a kommentár, még ha nem is ad…
Tovább
„…az eddig a kármegelőzés elve tükröződésének tekintett utaló magatartás (biztatási kár) tényállása – mint különös kötelemfakasztó tény – végre megfelelő rendszertani helyére, a kötelmi jogba kerülhet.” (Kecskés László)
Tovább
A címben megjelölt témakör az új Ptk. „Kötelmi Jog” címet viselő Hatodik Könyvének 1–214. §-ait foglalja magában, vagyis önmagában olyan nagy terjedelmű anyagrész, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy a jelen előadás időbeli keretében a változások teljes körű ismertetésére törekedhessek. Ezért csak a legfontosabb változások tézisszerű ismertetésére vállalkozhatok. Mielőtt azonban az…
Tovább
Magyarországon a lízinget a jelenleg hatályos Ptk. nem tipizálja, ezért ún. atipikus szerződésnek minősül. Az operatív lízinget a magyar jogszabályok egyáltalán nem definiálják. Ezzel szemben a pénzügyi lízing fogalmi körülírása három jogforrásban jelenik meg a magyar jogrendszerben: a Hpt.-ben (1996. évi CXII. törvény), a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény)
Az 1989-es rendszerváltozással együtt járó gazdasági átalakulás igen mélyen áthatotta a tulajdoni viszonyok valamennyi területét. A kétszintű bankrendszertől az állami vállalatok előbb gazdasági társaságokká történő átalakulásáig és az ezzel párhuzamosan megindított privatizációjukig az új piacgazdasági rendszer magánjoga feltételezte a Polgári Törvénykönyvben található tulajdonjogi szabályok felülvizsgálatát, adott esetben az új körülményekhez
A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott tervezetét a Kormány 2012. július 12-i ülésén elfogadta, és ugyanezen a napon az Országgyűlés elé terjesztette „T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről” címmel. Az új polgári jogi kódexről az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdődik meg a politikai
„Ha meg kellene becsülni, azt mondhatnánk, hogy az új törvény a kötelmi jogi szabályanyag területén mintegy egynegyed részben jelent változást a hatályoshoz képest.” (Wellmann György) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. kötelmi
„…az általunk benyújtott Tervezet az idők végezetéig fennmarad, az utókor majd összehasonlíthatja az elfogadott törvénnyel, s eldöntheti melyik a színvonalasabb.” (Székely László) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. általános koncepciójáról beszélgettünk dr.
„A bírónak akkor is ítéletet kell hoznia, ha olyan tényállás van előtte, ami a törvényben nem szerepel.” (Petrik Ferenc) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. személyiségi jogokat érintő részéről, valamint a dologi
„A Ptk. az útnak csak a fele” (Sárközy Tamás) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. Harmadik Könyvéről, a jogi személyeket szabályozó részről beszélgettünk Sárközy Tamással, a kodifikációs bizottság tagjával. Névjegy Sárközy Tamás
* KOLLÉGIUMVEZETŐ, LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (BUDAPEST) I. Azt hiszem valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy az az esemény, amelyen most jelen vagyunk nem egyszerűen egy jogi szakkönyv szokványos bemutatója, hanem a hazai civilisztikai tudományos élet, sőt az egész hazai jogi közélet kimagasló jelentőségű eseménye. Az esemény súlyát maga a mű adja, amelynek
A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó javaslatát (a továbbiakban: Javaslat).1 Ez a tanulmány a Javaslat konstruktív bírálatát tűzi ki célul, abban a reményben, hogy a kritikai észrevételek még a jelen stádiumban is pozitív hatást gyakorolhatnak az elfogadásra kerülő törvényre.2 I. Koncepcionális deficit A
*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére.
1. Bevezetés A gazdasági jog kifejezést a magyar irodalomban kétféle értelemben használják. Az egyik irányzat a gazdasági jogot keresztülfekvő, másodlagos jogágként totális értelemben fogja fel, ide értve egyfelől a gazdasági alkotmányjogot, a gazdasági közigazgatás jogát, a közpénzügyek jogát a közjog területéről, másfelől a gazdasági társaságok jogát, a cégjogot, valamint a