Kiemelt cikk Podcast

Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek / az Ügyvéd Podcast 113. adása

Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen…

A cikk letölthető PDF formátumban is. A cikk az új Ptk. 2012. február 15-én társadalmi vitára bocsátott javaslata alapján készült. Szociális ökológia és környezetjog A környezet védelme alapvetően nem jogi kérdés. Egy jó értelemben vett jogállamban azonban a jogi szabályozás az állam top-down expressziója. A társadalomban zajló szociális ökológiai folyamatok

Tovább

A Mathias Corvinus Collegium Jog Szakirányának szervezésében 2013. február 27-én került megrendezésre Az új Polgári Törvénykönyv, változások és lehetőségek című konferencia. A konferencián elsőként Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára beszélt a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv újdonságairól.  

Tovább
XXI. század magánjogi kódexe a múlt század közepi családjogi felfogást konzerválja Magyarországon. Az éppen most távozó katolikus egyházfő, XVI. Benedek állásfoglalásának komoly szerepe lehet abban, hogy feltűnően konzervatív családjogi szabályokat tartalmaz a múlt héten elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.). Nem sokkal a kódex parlamenti vitájának 2008-as megkezdése előtt a pápa…
Tovább
Kompromisszumokkal terhelt, olykor merész, de inkább fontolva haladó, s nem éppen sajtóbarát az új polgári törvénykönyv. A kódex „működéséhez” számos intézkedésre is szükség lesz, ám róluk még szinte semmit se tudni – írja jogász szerzőnk, aki eddig nem középpontban lévő problémákra is felhívja a figyelmet.
Tovább
Egy „gyermekrésznek” megfelelő tulajdont kap az özvegy, viszont elveszti a teljes vagyon feletti haszonélvezeti jogát – ez az egyik legfontosabb öröklési újítása a Ptk.-nak. A leszármazók örökölnek – ezt a meggyökeresedett főszabályt cseréli le az új Ptk. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az özvegy – ha vannak gyerekek, unokák –…
Tovább
Jelen előadásban – messzemenőleg a teljesség igénye nélkül, és éppen ezért a kérdések vizsgálata során szükségképpen önkényesen és szubjektív módon eljárva – az új Polgári Törvénykönyv Javaslatának a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait tekintem át röviden. Az előadás az alábbi egységekre osztható fel:
Tovább
A szellemi alkotások, teljesítmények és árujelzők (röviden: szellemi alkotások) a modern piacgazdaságban meghatározó szerepet töltenek be: a vállalatok vagyonának egyre jelentősebb részét teszik ki szellemi javak, a munkavállalók egyre nagyobb része végez olyan munkát, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás. A piaci termelés meghatározó ágazatai (például a gyógyszergyártás,…
Tovább
z új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személy gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány. A vállalatcsoport – bár a jogi személyek alaptípusai között önállóan szerepel – szerintem nem jogi személy típus, hiszen a csoport, mint…
Tovább
Vékás Lajos professzornak déjà vu érzése támadt a polgári törvénykönyv tervezetének célegyenesében, amikor a társutas kormánypárt egyes képviselőinek szabad ötletelésére újabb és újabb megoldásokkal varrják át és foltozgatják a szakmai többség megnyugvására kialakított tervezetet (Tervezet). A Tervezet nyilván nem tökéletes, lehetne csiszolni, és nyilván több szempontból is lehet bírálni. Ez…
Tovább
A jelen honlapot működtető kiadó vezetője megkérdezte a minap, hogy nem szeretnék-e néhány gondolattal hozzájárulni az élettársi viszony jogi szabályozását érintő cikkekhez, tekintve, hogy ebben a témában – lévén kutatási területem – meglehetősen sokat publikáltam. Az alábbi néhány, csak röviden érintett gondolattal teszek e felkérésnek eleget, nem ismételve a korábban…
Tovább
„Ma is helytállónak tartom a 2002-ben elfogadott Koncepció azon elképzelését, amely a de facto élettársi viszonyt – a felek szándékának megfelelően – családjogi kapcsolatnak tekinti, de nem emeli azt a házasság „szintjére”, a tartós együttéléshez pedig többletjogokat, így tartást, lakáshasználatot,  illetve a használati jog öröklését fűzi.” (Kőrös András)
Tovább
Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2],…
Tovább