Címke: kötelmi jog

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Wellmann Györggyel a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerkesztőjével…
Tovább
Az új Ptk. a XLIII. fejezetében, a megbízási szerződés altípusaként szabályozza a bizalmi vagyonkezelési szerződést. A trust intézménye tipikusan angolszász, nem elsősorban és kizárólagosan szerződéses konstrukció, bár mára számos kontinentális európai, római jogi hagyományokon nyugvó jogrendszerben kialakításra került a kontraktuális hasonmása. A magyar gazdasági élet számára számos előnyt jelenthet a…
Tovább
A számlázást törvényi szinten elsősorban adó- és számviteli normák szabályozzák. A számlázás azonban a polgári jog hatályos, illetőleg a közel­jövőben hatályba lépő új szabályaiban is szerepet kap. A számlázás jogágankénti eltérő megítélésének bemutatása, az elhatárolási problémák és a számlázást gyakran érintő közvélekedések – és ez esetben szándékosan nem köztudomású tényeket…
Tovább
A címben megjelölt témakör az új Ptk. „Kötelmi Jog” címet viselő Hatodik Könyvének 1–214. §-ait foglalja magában, vagyis önmagában olyan nagy terjedelmű anyagrész, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy a jelen előadás időbeli keretében a változások teljes körű ismertetésére törekedhessek. Ezért csak a legfontosabb változások tézisszerű ismertetésére vállalkozhatok. Mielőtt azonban az…
Tovább

„Ha meg kellene becsülni, azt mondhatnánk, hogy az új törvény a kötelmi jogi szabályanyag területén mintegy egynegyed részben jelent változást a hatályoshoz képest.” (Wellmann György) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. kötelmi

Tovább

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére.

Tovább

(Vitaindító tézisek az új Ptk. koncepciójához. – I. rész*) A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK I. A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok 1. Egységes szerződési jog Az új Ptk. alapvetően egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi (üzleti) forgalom és a – nem fogyasztói minőségben szerződő – magánszemélyek

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A polgári jog kodifikációja során felmerült a szerződésengedményezés szabályozásának szüksége. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája1 kimondja, hogy “[a]z engedményezés és a tartozásátvállalás intézményeit kombináló szerződésengedményezés jogi feltételeire az új Ptk.-ban megfelelő szabályokat kell alkotni.”2 Lászlóf Pál és Leszkoven László a Polgári Jogi

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása – sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím A szerződés megerősítése és módosítása I. Fejezet A szerződés megerősítése A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített vagy nem nevesített) szerződésszegéshez kapcsolódnak, annak a kötelezett által önként felvállalt többletszankcióit jelentik. Míg azonban a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva, a felek külön

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. V. Cím A szerződésszegés A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések élére helyezi, és csak ezután

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím Az érvénytelenség I. Fejezet A semmisség és a. megtámadhatóság 5: 64. § [Semmisség] (1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen. (2) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A

Tovább