„Ha meg kellene becsülni, azt mondhatnánk, hogy az új törvény a kötelmi jogi szabályanyag területén mintegy egynegyed részben jelent változást a hatályoshoz képest.” (Wellmann György) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. kötelmi
*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére.
(Vitaindító tézisek az új Ptk. koncepciójához. – I. rész*) A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK I. A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok 1. Egységes szerződési jog Az új Ptk. alapvetően egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi (üzleti) forgalom és a – nem fogyasztói minőségben szerződő – magánszemélyek
A cikk letölthető PDF formátumban is. A polgári jog kodifikációja során felmerült a szerződésengedményezés szabályozásának szüksége. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája1 kimondja, hogy “[a]z engedményezés és a tartozásátvállalás intézményeit kombináló szerződésengedményezés jogi feltételeire az új Ptk.-ban megfelelő szabályokat kell alkotni.”2 Lászlóf Pál és Leszkoven László a Polgári Jogi
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása – sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli
A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím A szerződés megerősítése és módosítása I. Fejezet A szerződés megerősítése A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített vagy nem nevesített) szerződésszegéshez kapcsolódnak, annak a kötelezett által önként felvállalt többletszankcióit jelentik. Míg azonban a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva, a felek külön
A cikk letölthető PDF formátumban is. V. Cím A szerződésszegés A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések élére helyezi, és csak ezután
A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím Az érvénytelenség I. Fejezet A semmisség és a. megtámadhatóság 5: 64. § [Semmisség] (1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen. (2) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A szerződési jog alapelvei. A fogyasztói szerződés I. Fejezet A szerződési jog alapelvei A szerződési jog általános szabályainak élén szabályozza a Javaslat a szerződési jog alapelveit. Ehelyütt azok az alapelvek szerepelnek, amelyeket a Javaslat nem általános követelményként – a Bevezető rendelkezések között
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Javaslat Ötödik Könyve “A kötelmi jog” elnevezést viseli, és a kötelmekre vonatkozó szabályokat a következő rendszerben tartalmazza: a kötelmek közös szabályai (Első Rész), a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések (Második Rész), az egyes nevesített szerződéstípusokra vonatkozó különös szabályok (Harmadik Rész), az értékpapír-kötelmek általános szabályai
