Névjegy

Sándor István az ELTE ÁJK Római Jogi Tanszékének és a KRE ÁJK Polgári Jogi és Római Jogi Tanszékének egyetemi docense, emellett gyakorló ügyvéd. 1995 óta folytat oktatói tevékenységet, római jog, polgári jog, fogyasztóvédelmi jog tárgykörökben. 2007 óta rendszeresen előadó a Santa Clara University (California) Nyári Egyetemén. Közel százötven publikációja jelent meg, ezek köréből számos foglalkozott a trust kialakulásával és lehetséges magyarországi bevezetésével.

 


 

Az új Ptk. a XLIII. fejezetében, a megbízási szerződés altípusaként szabályozza a bizalmi vagyonkezelési szerződést. A trust intézménye tipikusan angolszász, nem elsősorban és kizárólagosan szerződéses konstrukció, bár mára számos kontinentális európai, római jogi hagyományokon nyugvó jogrendszerben kialakításra került a kontraktuális hasonmása. A magyar gazdasági élet számára számos előnyt jelenthet a trust konstrukciójának hazai változata.

Érthető módon a világ számos országában vizsgálták annak lehetőségét, hogy miként valósítható meg a trust konstrukciójának átvétele, vagy az adott jogrendszer magánjogi repertoárjában létező intézményekkel való helyettesítése.[1] A római jogi alapokon nyugvó jogrendszerekben a tulajdonjog egysége jelentette leginkább akadályát a trust átvételének. Nehezen értelmezhető az, hogy egyszerre két külön személynek álljon fenn tulajdonjoga, vagyis a tulajdonjogot megkettőzzék a jog szerinti és méltányossági alapon fennálló tulajdonosok között. A trust intézményének megértésének és a magánjogi szabályok között való elhelyezésének alapvető problematikáját az jelenti, hogy a tulajdont fel kell osztani. A kontinentális magánjogban ismert a tulajdon megosztása ius in re sua és iura in re aliena formájában, azonban a trust esetében a felosztás határvonalai másként alakulnak. A vagyonkezelő kötelezettsége a rendelt vagyon üzleti kezelése, míg a kedvezményezett, a vagyon hasznainak valódi élvezője háttérben marad.[2]

1. A bizalmi vagyonkezelési szerződés létrehozása

Az új Ptk. alapján a vagyonrendelő jogai kiterjednek a vagyonkezelésre rendelt vagyon meghatározására, a vagyonkezelő kijelölésére, ami azonban ténylegesen kétoldalú jogügylet, mivel szükséges hozzá a vagyonkezelő elfogadó nyilatkozata is. A vagyonrendelő tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át a vagyonkezelő részére és a vagyonrendelő nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan. A vagyonkezelési jogviszonyban lehetőség van egyéb feltételek kialakítására is, így annak időtartamának – mely legfeljebb ötven év –, feltételeinek, az egyoldalú megszüntetés jogának kikötésére, a vagyonkezelő díjazásának megállapítására, további vagyonkezelők kijelölésére, egyéb közreműködők igénybevételének szabályozására, kedvezményezetti oldalon az átruházás jogának biztosítására. A vagyonkezelő fenntarthatja magának a jogot a vagyonkezelő felmentésére, új vagyonkezelő kijelölésére, a kedvezményezett személyének megváltoztatására, a vagyonrendelő nyilatkozat meghatározott részének módosítására, a vagyonkezelés időtartamának meghatározására vagy módosítására.

2. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti jogviszony

A vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti jogviszony képezi a további jogviszonyok alapját (is). Itt kerül meghatározásra a vagyonkezelő feladata és a vagyonkezelő kötelezettsége, gondosságának mértéke és lojalitása. Az új Ptk. szabályozza a vagyonrendelő ellenőrzési jogát, titoktartás alóli felmentesítési jogát, visszahívási jogát, ugyanakkor utasítás adását kifejezetten tiltja. Szintén lényeges elem a kezelt vagyon felhasználási szabályainak lefektetése.

Lényeges elem a vagyonkezelő gondosságának meghatározása, az angolszász szabályozás ebben szigorúbb, mint a civiljogi (magyar) szabályozás a megbízás esetére vonatkozóan.[3]

3. A vagyonkezelő és a kedvezményezett közötti jogviszony

A kedvezményezettnek joga van a vagyonkezelő kötelezettségének teljesítését jogi úton kikényszeríteni. A kedvezményezettnek joga van a kezelt vagyon, illetve annak hasznainak kiadására, tájékoztatásra, míg a vagyonkezelőnek díjazásra és költségeinek megtérítésére. A kedvezményezett – hasonlóan a vagyonrendelőhöz – nem jogosult a vagyonkezelőt utasítani.

4. A vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti jogviszony

A vagyonrendelő és a kedvezményezett főszabály szerint nem áll jogviszonyban egymással. Amennyiben a vagyonrendelő kedvezményezett is egyúttal, úgy értelemszerűen az vizsgálandó az egyes jogai tekintetében, hogy milyen minőségben jár el.

5. Többesség esetei

Több vagyonrendelő egymás közötti jogviszonya tekintetében azt kell meghatározni, hogy egyetemlegesen vagy együttesen járnak-e el. Ezt az új Pt. nem szabályozza, így a kötelmi jogi általános szabályokat kell figyelembe venni.

Több vagyonkezelő esetében az angolszász jogban ismert egyetemleges felelősség irányadó. A magyar szabályozás átveszi a jogutódlási szabályok között a kieső vagyonkezelő tulajdonjogára nézve a többi vagyonkezelő növedékjogát (ius adcrescendi).

Több kedvezményezett egymáshoz való viszonyát elsődlegesen a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés határozza meg. Ugyanakkor a kedvezményezett halála esetén bekövetkező jogutódlás tekintetében figyelemmel kell lenni az utóöröklés szűk körű lehetőségére is.

A trust jogi szabályozása lehetővé teszi, hogy a trust vagyon az egyik kedvezményezettről a másikra szálljon meghatározott feltétel bekövetkezte vagy idő eltelte folytán. Az ilyen jellegű kikötés alkalmazását az új Ptk. expressis verbis nem tartalmazza, ugyanakkor az utóöröklés – ugyan csak szűk körben való alkalmazásának lehetővé tételével – ez mégis felmerülhet.

6. A három fő szerződési pozícióban lévő személy és azoknak a hitelezőknek a jogviszonya, akik a trust vagyonnal szemben támasztanak követelést

Amennyiben a vagyonkezelő a rendelt vagyonnal gazdálkodik, annak terhére szerződéseket köt és a kezelt vagyon nem nyújt fedezetet a harmadik személyek követelései tekintetében, úgy kérdéses, hogy a hitelezők kivel szemben fordulhatnak igényérvényesítéssel. Az angolszász jog alapján a trustee a szerződő fél, így a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek őt illetik és terhelik. A civiljog alapján szintén ezzel egyező a jogi helyzet megítélése. A common law megközelítésében a vagyonkezelő mentesül a felelősség alól, ha ebben a tisztségében köti meg a szerződést harmadik személyekkel, amit harmadik személyek számára is nyilvánvalóvá tesz. Amennyiben ilyen megkötést nem alkalmaznánk, úgy ez a hitelezők megtévesztéséhez és megkárosításához vezetne.[4]

Az új Ptk. alapján a kezelt trust vagyon gyakorlatilag egy korlátolt felelősségű alvagyon. A vagyonkezelő azonban korlátlanul felel a teljes vagyonával, amennyiben a kezelt vagyonnal szemben támasztott követelés nem elégíthető ki, és a másik fél nem tudta – és nem is kellett tudnia –, hogy a kötelezettségvállalás túlterjed a kezelt vagyon keretein.

7. A három fő szerződési pozícióban lévő személyek és azok hitelezői közötti jogviszony

7.1. A vagyonrendelő és a vagyonrendelő hitelezőinek jogviszonya

Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, kivéve, ha a vagyonrendelő egyúttal kedvezményezett is.[5] A vagyonrendelő hitelezőinek a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés tekintetében az actio Pauliana modern szabályai szerint van lehetőség igényérvényesítésre a kötelmi jog általános szabályai szerint.

7.2. A vagyonkezelő és annak hitelezői közötti jogviszony

Az új Ptk. alapján – ami az angoljog szabályaival megegyezik – a vagyonkezelő fizetésképtelensége esetén a vagyonkezelő hitelezői nem léphetnek fel követeléssel a kezelt vagyonra nézve. A fő kérdés e vonatkozásban az, hogy kívülálló személyek számára mennyiben érzékelhető, hogy a vagyonkezelő mint jogilag tulajdonos vagyona a saját, vagy a kezelt vagyon körébe tartozik.[6] A civiljogban főszabály szerint a jogcím szerinti tulajdonos tekintendő a tulajdonosnak, vagyis a vagyonkezelő hitelezői felléphetnek a kezelt vagyon vonatkozásában. Ennek a jogi problémának a megoldása az egyik kulcskérdése a bizalmi vagyonkezelésnek, vagyis miként lehetséges az, hogy valakinek alvagyona legyen a kezelt vagyon. Erre megoldás a kezelt vagyon nyilvántartásbavétele lehet.

7.3. A kedvezményezett és hitelezői közötti jogviszony

A kedvezményezett hitelezői egyértelműen jogosultak fellépni a vagyonkezelővel szemben, mintegy a kedvezményezett jogcímén. A magyar szabályok alapján erre akkor van lehetőség, ha a kedvezményezett joga esedékessé válik.

Nehezen meghatározható a kedvezményezett hitelezőinek igényérvényesítése a kedvezményezettnek a kezelt vagyonból származó követelésére nézve, ha a vagyonkezelő diszkrécionális jogokat kap a vagyon kezelése tekintetében (Vö. discretionary trust), mivel ilyen esetben a kedvezményezett igénye is bizonytalan és meghatározhatatlan.

7.4. A három fő szerződési pozícióban lévő személy és azok közötti jogviszony, akik a trust vagyonból ellenérték fejében vagy ingyenesen szereznek

A vagyonrendelő és a kedvezményezett is jogosult olyan harmadik személyekkel szemben fellépni, akik részére a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződést megsértve, ingyenesen vagy rosszhiszeműen juttatott. Az ily módon kialakított szabályozás alapvetően megfelel az angol jogban ismert common law tracing szabályainak.

Az új Ptk. szabályozása nem ad iránymutatást arra nézve, hogy az ingyenesen vagy a jóhiszeműség követelményeinek meg nem felelő harmadik személyek esetében van-e lehetőség arra, hogy a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett akkor is felléphet-e, ha a vagyon keveredik a szerző vagyonával, megváltozik annak tárgya, illetve ha a vagyont további személyek részére átadják. Az angol jogban ismert equitable tracing alapján ugyanis bizonyos esetekben erre is lehetőség van. Várhatóan a joggyakorlat fogja majd kimunkálni azt, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett igénye pontosan milyen esetekben lesz érvényesíthető.

8. A bizalmi vagyonkezelés contra trust

Az alábbiakban azokat a főbb kérdésköröket ismertetjük, amelyek esetében a magyar bizalmi vagyonkezelés eltéréseket mutat az angolszász trust intézményéhez képest.

Az új Ptk.-ban a bizalmi vagyonkezelési szerződés leginkább az express trust esetéhez áll közel. A resulting trust csak kivételes esetben érvényesül (6:321. § [3] bekezdés), míg a constructive trust és a charitable trust nem került szabályozásra. Ez bizonyos szempontból érthető is, hiszen ezekre a jogi helyzetekre a magyar magánjog a jogalap nélküli gazdagodás és az alapítvány, illetve a közérdekű célú felajánlás intézményeit ismeri.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés írásbeli alakhoz kötött, az angolszász trust esetében lehetőség van arra is, hogy szóban, illetve ráutaló magatartással jöjjön létre. Tekintettel arra, hogy a magyar jogban új jogi konstrukciónak számít a bizalmi vagyonkezelés, ezért elfogadhatónak tartjuk azt, hogy csak írásban lehessen ezt létrehozni a jogbizonytalanság elkerülése érdekében.

A szabályozás szerint az alapító nem jogosult a bizalmi vagyonkezelés visszavonására, míg az angolszász jogban az alapítónak erre életében lehetősége van, amennyiben ezt kikötötte a trust alapító dokumentumában. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésre nézve a megbízás szabályai háttérszabályozást biztosítanak, amely alapján a megbízónak széleskörű, diszkrecionális felmondási joga van.

A szabályozás szerint a bizalmi vagyonkezelés főszabály szerint visszterhes szerződés, míg az angolszász jogban az ingyenességet feltételezik ellenkező kikötés hiányában. Mivel a bizalmi vagyonkezelés a magyar jogban a megbízási szerződés mintájára került kialakításra, így e körülmények indokolhatják azt, hogy elsődlegesen visszterhes szerződésként került szabályozásra.

Az új Ptk. szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés legfeljebb ötven éves időtartamra hozható létre. Az angol jogban a trust tekintetében nincs konkrét időkorlát, azonban az örök időkre létrehozott trust tilos, kivéve a jótékonysági célokra alapított trust esetét (charitable trust).

Az angol jogban a Saunders v Vautier esetből levezetett elv alapján a kedvezményezett jogosult a trust vagyon részére történő kiadására, amennyiben már nagykorú és más kedvezményezett érdekeit nem sérti. Megfontolandó ennek a szabálynak az esetleges alkalmazása a magyar joggyakorlatban is.

Az új Ptk.-ban szereplő bizalmi vagyonkezelési szerződés tekintetében várhatóan a joggyakorlat fog kimunkálni számos olyan részletszabályt, amelyre a törvényi előírások jelenleg nem terjednek ki. Ilyen eset a vagyonkezelés céljának az időmúlás következtében történő módosítása, a vagyonkezelő utasítása, amire az angol jogban kialakított ún. cy-prés szabályai szerint a bíróság jogosult. Szintén érdekes kérdéskört vet fel a vagyonkezelővel szemben támasztott alkalmassági feltételek meghatározása is. A szabályok szerint a vagyonkezelő személyes eljárásra köteles, vagyis rá nézve az új Ptk. végrehajtási szabályain keresztül lehet további elvárásokat megfogalmazni.

9. A trust alkalmazási köre

Az angol jogban a trust intézménye az életviszonyok számos esetét lefedi. Néhány példa a bizalmi vagyonkezelési szerződés gyakorlati alkalmazására, amelyek akár a magyar joggyakorlatban is meghonosodhatnak:

A vagyon kezelésének terhét professzionális személyre engedi át (Vö. megbízási szerződés).

  • beteg személy esetében ellátás, kezelés, eltemettetés (Vö. eltartási szerződés),
  • adósságkezelés,
  • a vagyon kezelésének terhét professzionális személyre engedi át (Vö. megbízási szerződés),
  • halál esetére hagyományosok részére teljesítendő szolgáltatás (Vö. végrendelet),
  • állatokról való gondoskodás (Vö. alapítvány),
  • egy háztartásban élő személy helyett fenntartási költségek fedezése,
  • házastárs, gyermek részére időszakonkénti támogatás biztosítása (inter vivos, mortis causa),
  • kiskorú vagy értelmi fogyatékkal elő vagy tékozló támogatása,
  • a kedvezményezett meghatározott korának elérése esetére támogatás nyújtása,
  • munkavállalók részére támogatás nyújtása,
  • be nem jegyzett szerveződés anyagi ügyeinek kezelése (Vö. pjt.),
  • jótékony célú támogatás nyújtása (Vö. alapítvány),
  • ingatlan kezelése (Vö. megbízás, közös tulajdon),
  • gazdasági tevékenység folytatása, nyereség felosztása (Vö. gazdasági társaság),
  • részvények, értékpapírok kezelése,
  • társaságbeli részesedések kezelése stb.

 *****

Érdekes párhuzamot lehet vonni a magyar és a skót jogi szabályozás között. A skót jogban nem áll fenn a legal és equitable ownership közötti különbség, azonban az angol equity jelentős mértékben hatott a skót trust szabályok kialakítása során. Számos kritikát kapott az equity egyes szabályainak átvétele a skót jogban, ami egyenes következménye volt a trust egyes szabályainak kialakítása során az angol minták átvételének. Az equity nem tartalmaz olyan racionális elemet, amelynél fogva rendszerbe lehetne foglalni a szabályait, véletlenszerűen alakított ki előírásokat egy-egy jogviszony vonatkozásában. Az equity csak kiegészítő szerepet játszik az angol jogban, kitölti a common law által létrejött réseket, így azt civiljogi jogrendszerekben nem lehet átvenni. Ugyanakkor az angolszász szabályok szubszidiáriusan és eseti jelleggel belopóztak a skót trust szabályai közé.

Az új Ptk.-ban a bizalmi vagyonkezelés szabályozás jelentős gazdasági igényre adott válasz, létjogosultsága ezért megalapozott. Az új Ptk. szerinti szabályozás alkalmas arra, hogy ez a jogi konstrukció a magyar jogéletbe is szervesen beilleszkedhessen.

A cikk megjelenésének dátuma: 2013. június 3.

 


[1] „Az angolszász országokat hosszú éveken keresztül a világ üzleti tevékenységének központjaiként és vagyonának felhalmozójaként tekintették. A trust kétségtelenül jelentős szerepet játszott ebben a fejlődésben. Nem kellene az angolszász jogi esszenciának ösztönöznie a lomha kontinentális üzleti élet mozgását? ” A. Nussbaum: : Sociological and Comparative Aspects of the Trust. 38 Colum. L. Rev. 408 1938. 408.

[2] Nussbaum: op. cit. 410.

[3] Az angolszász szabályozás szigorúsága indokolt, kifejezetten pl. abban az esetben, ha a vagyonrendelő már elhalálozott, a kedvezményezett pedig még kiskorú vagy belátási képessége nem teljes. Henry Hansmann – Ugo Mattei: The Functions of Trust Law: A Comparative Legal and Economic Analysis. 73 N. Y. U. L. Rev. 1998. 450.

[4] Hansmann – Mattei: op. cit. 460.

[5] Hansmann – Mattei: op. cit. 454.

[6] Ilyen szempontból indokolt, hogy a trustee a kezelt vagyon nyilvántartásba vétele során tüntesse fel azt, hogy „in trust”, vagyis vagyonkezelésében lévő vagyonról van szó. Hansmann – Mattei: op. cit. 455. Az azonban kérdéses, hogy a nyilvántartásba vételi kötelezettséggel nem járó vagyontárgyak esetében ez miként oldható meg.

Hozzászólások

hozzászólás