Címke: kötelmi jog

A napjainkban a szakmai közbeszédben magának első helyet kivívó új Ptk. számos újítása mellett 2014. március 15-ével egy eddig a hazai jog számára ismeretlen, új jogintézményt keltett életre: a bizalmi vagyonkezelést. Mivel kevés olyan példát ismerünk, amikor gyakorlatilag történelmi gyökerek, szerves fejlődés nélkül kell a hazai jogalkalmazásnak megismerkednie egy új…
Tovább
Fontos könyv jelent meg ez év márciusában A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés címmel a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A kötet szerzője, dr. Sándor István arra vállalkozott, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó legfontosabb jogi jellemzőket összefoglalja. A nyolc fejezetből álló mű az első olyan magyar nyelvű…
Tovább
A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a (nem nemzetközi előzmények nélküli) termékszavatosságot. E konstrukcióban a gyártó és a fogyasztó közvetlenül nincsenek kapcsolatban egymással: a fogyasztó termékhiba esetén a neki az ingó dolgot eladó vállalkozással kötött szerződése „alapján”, de a szerződéses jogviszony keretei közül kilépve egy harmadik személy,…
Tovább
A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolata mindig is neuralgikus kérdés volt, hiszen mi másért biztosítaná valaki a követelését kezességgel, mint azért, hogy a kötelezett nem fizetése esetén a kezestől a követelését be tudja hajtani. Ugyanakkor a csődeljárás, felszámolási eljárás a maga speciális szabályaival egy külön világot teremt a „rendes”…
Tovább
Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre…
Tovább
Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel és hatalmas szellemi energia ráfordításával készült el. Ez tekinthető az elmúlt ötven év legnagyobb és legfontosabb kodifikációs munkájának egyrészt időtartamára (mintegy 15 év), illetve terjedelmére (1596 §) figyelemmel, másrészt pedig a kódex társadalmi jelentősége miatt,…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hoztak. Az új szabályok alkalmazására úgy a jogi hivatásrendeknek, gazdasági szakembereknek, mint a jogi oktatásnak fel kell készülnie. A kódex (és a kapcsolódó törvények, rendeletek) 2014. március 15-i hatálybalépését követően megnyílott a…
Tovább
A polgári jogi viszonyok összetett jogviszonyok, Grosschmid Béni szavait kölcsönvéve olyan kötelmi, vagy kötelmi szálakkal átszőtt dologi jogviszonyok, melyeket leginkább bonyolult szövetként lehetne jellemezni, mely szövet valamennyi szálán végiglátni aligha lehetséges. A szerződéses kötelmeket ez a bonyolultság egyre inkább jellemzi, de aligha állhatunk másképpen zálogjoghoz sem, mely Nizsalovszky találó megfogalmazásával…
Tovább
Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével…
Tovább
Az új Ptk.-hoz kapcsolódó „törvénysorozat” utolsó darabjaként a legutóbbi parlamenti ülésnapon elfogadásra került a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.). Ez a törvény szorosan kapcsolódik az új Ptk. 6:310-330. §-aiban szabályozott bizalmi vagyonkezelés jogintézményéhez. A korábbi Ptk. alapján is lehetett (az angolszász trustokhoz,…
Tovább
Az angol trust jogintézménye egyedülálló, a jogviszony szerkezetét tekintve a kialakulásakori és az az előtti időszakban azzal megegyező konstrukció a jogtudomány jelenlegi kutatási eredményei alapján nem ismert. A trusthoz hasonló, annak egyes funkcióit betöltő, a trust kettős tulajdonjogi koncepciójával rokon vonásokat megjelenítő intézmények léteztek, így a szakirodalom áttekintése alapján nem…
Tovább
A gazdasági, de a mindennapi életben is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási szerződéstípus. Az egyedi nagy értékű beruházások metró-, sztráda-, stadionépítés stb. mellett, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások előretörése is megfigyelhető. A fodrász, a kozmetikus vállalkozási szerződés keretében nyújtja szolgáltatását, és ebbe a körbe tartoznak a szállást, étkezést biztosító…
Tovább
Fenekestül felforgatja az üzleti világ jogi játékszabályait a leendő Ptk., amely felfogásában, szerkezetében és tartalmában is merőben más lett, mint a régi. Megismerni és alkalmazkodni hozzá még a jogászoknak is komoly kihívást jelent, a gazdasági élet „civil” képviselőire pedig különösen nagy terhet ró. Egyelőre szakmai berkekben is parázs vita folyik…
Tovább
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslatot a mai napon (2013. december 17.) elfogadta az Országgyűlés. A szakmai zsargon saláta-törvényeknek nevezi azokat a törvényeket, amelyek különböző jogterületek szabályait módosítják és helyezik hatályon kívül. Ezt az elnevezést kapta ez a közel 200 (néha egymástól…
Tovább