Fejlemény a cikk kapcsán!
A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 172. számában.
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 185. számában.
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 185. számában.
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 185. számában.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 185. számában.
Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 207. számában.
Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.
Általános szabály
A törvényjavaslat – az új Ptké. – általános szabályként úgy rendelkezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Így a 2014. március 15. előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi rendelkezések, elsősorban az 1959. évi IV. törvény irányadóak. Az ettől eltérő átmeneti szabályokat a Ptk. könyveinek sorrendjében határozza meg az új Ptké. Az eltérések részben az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra vonatkoznak, részben pedig a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre.
Az ember mint jogalany
Cselekvőképesség
Az új Ptk. alapján csak a 17. évét betöltött kiskorú cselekvőképessége korlátozható úgy, hogy a gondnokság alá helyezés a nagykorúság elérésével válik hatályossá. Az átmeneti szabály szükséges arról, hogy az új törvény hatálybalépésekor a 17. évét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére az új Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A folyamatban levő eljárásokat a kiskorú 17. évének betöltéséig meg kell szüntetni.
A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt az új Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – az új rendelkezéseket kell már alkalmazni.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyekre a teljesen korlátozó gondnokság szabályai irányadók. A 2014. március 15-én cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt állót a kötelező felülvizsgálatára megállapított időpontban az új Ptk. felülvizsgálati szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e, és ha igen, mely ügycsoportokban korlátozni.
A felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a felülvizsgálati eljárást az új Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania, a felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozatok felülvizsgálatára pedig részletes ütemezést állapít meg az új Ptké.
Személyiségi jogok
A személyiségi jogok megsértésének új szankciói csak akkor alkalmazhatóak, ha a jogsértés az új kódex hatálybalépése után történt. A 2014. március 15. előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra abban az esetben is a régi jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazását írja elő speciális átmeneti szabály, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utánra esik.
Jogi személyek
Általános szabályok
Az új Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett jogi személyek a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosítással egy időben kötelesek az új kódex szabályainak megfelelő működésről dönteni és az erről szóló határozatot benyújtani a nyilvántartó bírósághoz. Ezt a szabályt alkalmazni kell azokra a jogi személyekre is, amelyek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése, átalakulása, egyesülése, szétválása a hatálybalépéskor folyamatban van. A nyilvántartásba vételhez ezeknek a jog személyeknek a 2014. március 15. előtti szabályoknak kell megfelelniük
Az új Ptk. szabályait a jogi személyeknek az említett legfőbb szervi döntéstől, illetve 2015. március 15-től kell alkalmazniuk.
Az „átállási” kötelezettség nem terheli a hatálybalépéskor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyeket és a később ilyen eljárás alá kerülőket, ha törlik a nyilvántartásból. (Ha nem törlik és letelt a rá vonatkozó határidő, a megszűnési eljárás befejezésétől számított 30 napon belül teljesíteni kell az említett kötelezettségeket.)
A 2014. március 15. előtti szabályok szerint működhetnek tovább az akkor működő állami vállalatok, trösztök, egyéb állai gazdálkodó szervek, egyes jogi személyek vállalatai és leányvállalatok, illetve a közös vállalat, de újak nem alapíthatóak.
Egyesület és alapítvány
Az új Ptk. hatálybalépése utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek az alapítványok és egyesületek módosítani az új kódexnek nem megfelelő létesítő okirati szabályaikat. 2016. március 15. után az alapítványok, egyesületek már csak az új Ptk.-nak megfelelően működhetnek.
Nem szükséges módosítani az egyesület alapszabályát amiatt, hogy nem tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét, valamint az alapítvány és egyesület létesítő okiratát amiatt, mert abban a korábbi hivatkozások, utalások, elnevezések szerepelnek. (Az utóbbiakat a létesítő okirat egyéb ok miatti első módosításakor kell kijavítani.)
Gazdasági társaságok
A 2014. március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló gazdasági társaságok a hatálybalépés utáni első létesítő okirat módosítással együtt kötelesek működésüket és létesítő okiratukat összhangba hozni az új szabályozással. A közkereseti és betéti társaságok legkésőbb 2015. március 15-től, a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések pedig 2016. március 15-től át kell álljanak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő működésre. Az utóbbi határidő irányadó azokra a cégekre is, amelyekre a gazdasági társaságok szabályait kell alkalmazni (egyéni cég, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda). Illeték és közzétételi díj nem terheli a kizárólag az új szabályokhoz igazodás és az új Ptk. változást engedő szabályai alkalmazása miatti változásbejelentést.
Nem szükséges módosítani a létesítő okiratot kizárólag amiatt, hogy a Gt. hivatkozást Ptk.-ra javítsák, illetve Kkt. vagy bt. esetében a vezető tisztségviselőt ügyvezetőként említsék. (Az egyéb módosításokkal együtt kell ezeket átvezetni.)
Az új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló kft.-k, valamint azok a cégek, amelyekre a kft. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépést követő első társasági szerződés módosításkor, de legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a törzstőkéjüket – az új szabályok alkalmazásával! –- megemelni, vagy átalakulni.
Az új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló nyilvánosan működő olyan rt., amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére 2016. március 15-ig köteles részvényeit bevezetni a tőzsdére vagy döntést hozni az rt. működési formája megváltoztatásáról vagy átalakulásáról. Eddig a döntésig a Gt. szerint kell működnie, az új Ptk. szabályainak megfelelő alapszabály módosítására sem kerülhet előbb sor.
Az átmeneti szabályozás tervezete arról is rendelkezik, hogy új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló rt.-re a jegyzett tőkének a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányára vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni.
Szövetkezet
A gazdasági társaságokhoz hasonlóan a 2014. március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló szövetkezeteknek is megfelelő átállási időt biztosít az új Ptké. A hatálybalépés utáni első alapszabály módosítással együtt kötelesek működésüket és alapszabályukat összhangba hozni az új szabályozással, de erre legkésőbb 2015. június 15-ig lesz lehetőségük. (Nem kell módosítani az alapszabályt kizárólag azért, mert abban a korábbi hivatkozások, utalások, elnevezések – ügyvezető elnök, részjegy, 2006. évi X. törvény (Szvt.) – szerepelnek. Ezeket az alapszabály egyéb ok miatti első módosításakor kell kijavítani.) Illeték és közzétételi díj nem terheli a kizárólag az új szabályokhoz igazodás és az új Ptk. változást engedő szabályai alkalmazása miatti változás bejelentést.
Az új Ptké. rendelkezik arról az esetről, ha azon a napon, amikor a szövetkezet megkezdi az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló működését tagkizárási ügy van folyamatban. Erre az ügyre az új Ptk. szabályait akkor kell alkalmazni, ha a közgyűlés még nem döntött a tag kizárásáról és a közgyűléshez fordulásra a korábbi szövetkezeti szabályok alapján rendelkezésre álló határidő nem telt el.
Az új Ptk. 3:326. §-a értelmében a szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát (a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni). A személyes közreműködést nem vállaló tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét. Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. Ezeket a rendelkezéseket a 2014. március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló szövetkezeteknél nem kell alkalmazni, de a Ptk. szerinti működésre átállás után a szövetkezet tagsága, illetve a tagok vagyoni hozzájárulásának aránya nem változtatható meg úgy, hogy a korábbi állapothoz képest nagyobb arányú legyen az új Ptk. 3:326. §- ától az eltérés.
Az új Ptké. értelmében az átalakított befektetői részjegyre vonatkozó Szvt. rendelkezések továbbra is alkalmazandóak.
Családjog
Általános szabály
Az új Ptk. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, 2014. március 15. után keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is.
Speciális szabályok
Az egyes jogviszonyok szempontjából jelentős olyan tényeket is meghatározza az új Ptké., amelyek az új kódex alkalmazását alapozzák meg (pl. a 2014. március 15. után benyújtott válókereset, apaság megtámadására vagy tartásdíj módosítására irányuló kereset). Átmeneti szabályt ad az új Ptké. akkor is, ha a kedvezőbb új szabályok mielőbbi bevezetése vagy – ellenkezőleg – átmeneti idő biztosítása indokolt.
A házastársnak volt házastársa egyenesági leszármazójával kötött házassága már nem érvénytelen. Ennek az érintettek számára kedvezőbb szabálynak már a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben alkalmazása indokolt. Az új szabályozás a rövid ideig fennálló házasságok utáni tartási kötelezettség idejét maximálja az életközösség időtartamára. Az átmeneti szabály szerint ez akkor alkalmazható, ha az életközösség megszűnésének időpontja az új Ptk. hatálybalépése utáni. Az új házassági vagyonjogi rendelkezések alkalmazására pedig az az általános szabály, hogy ha az életközösség korábban szűnt meg, de a vagyonjogi igényt az új Ptk. hatálybalépése után érvényesítik, a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. A megváltozott fogyasztói szokásokra tekintettel a házastársak különvagyonába tartozó, mindennapi használati tárgyak helyébe lépő dolgok nem 15, hanem 5 év házassági életközösség után a közös vagyonba kerülnek az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló házasságoknál is.
Az új szabályok értelmében egy év élettársi kapcsolat után, ha abból gyermek származott, az élettársat tartás és a közösen lakott lakás használata illeti meg. Ez irányadó akkor is, ha a hatálybalépés előtt létrejött élettársi kapcsolat az új kódex hatálybalépése után szakadt meg.
Az apasági vélelmek megdöntésére, a bevezetésre kerülő szigorúbb megtámadási határidőkre tekintettel az új Ptk. hatálybalépése után még további 3 évig a családjogi törvény határidői vonatkoznak.
Az új örökbefogadási szabályok csak a hatálybalépés után megkezdett örökbefogadási eljárásokra alkalmazhatóak.
A gyermek végleges külföldre távozásához már nem lesz szükség a gyámhatóság jóváhagyására, valamint a gyermek vagyonát már csak szankciós jelleggel kell beszolgáltatni a gyámhatósághoz. Az új Ptk. hatálybalépésekor ezért a gyámhatósági hozzájárulás iránti folyamatban levő eljárásokat meg kell szüntetni, a gyermek beszolgáltatott vagyonát ki kell adni. A szülői felügyelet rendezése során a kötelező közvetítés elrendelésére vonatkozó szabályt – a gyermek érdekében – a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2014. március 15. után érvényesített tartásdíj megállapítása, módosítása, megszüntetése iránti igényekre alkalmazhatóak az új rokontartási szabályok.
Dologi jog
Általános szabály
Az új Ptké. általános szabályából az következik, hogy ha az új Ptk. hatálybalépése előtt jött létre a dologi jogi jogviszony, de a rá vonatkozó tény keletkezése, jognyilatkozat megtétele a hatálybalépés utánra esik, akkor a jogviszonyra az új törvénykönyvet kell alkalmazni.
Speciális szabályok
Az ügyletegység elvéből kiindulva kivételt jelent az az eset, ha a hatálybalépés előtti szerződés alapján a hatálybalépés után kerül sor a dolog átadására.
A 2014. március 15-én fennálló felelős őrzésre továbbra is a korábbi szabályokat kell alkalmazni (bár ez a jogintézmény nem szerepel már az új kódexben).
A túlépítés, hozzáépítés, átépítés, beépítés, ráépítés szabályainak alkalmazása szempontjából a két törvénykönyv közötti választásra az építési folyamat befejezésének időpontja a meghatározó.
A jogszabályon és a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát biztosítja. Ez a kötelezett számára kedvezőbb a semmisségnél, de a jogosult pozícióját sem gyengíti, indokolt ezért, hogy az új szabályt kelljen alkalmazni a hatálybalépést követően a tilalommal ellentétesen kötött ügyletekre akkor is, ha a tilalom kikötése 2014. március 15. előtt történt.
Indokolt, hogy a hatálybalépéskor folyamatban levő elbirtoklásokra is vonatkozzék a jogcímes elbirtoklás szabálya, de a tulajdonos érdekei védelmében azt is rögzíti az átmenti szabály, hogy ha a kedvező elbirtoklási idő eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a tulajdonszerzés csak 2015. március 15. után következik be.
A zálogjogi szabályok megújulásával összhangban az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új Ptk. zálogjogi szabályait csak azokra a zálogjogokra lehet alkalmazni, amelyeket a 2014. március 15. után kötött zálogszerződéssel alapítottak.
Kötelmi jog
Általános szabály
Az új Ptké. általános átmeneti szabályából a kötelmekre az következik, hogy az új Ptk.-t csak azokra a kötelmekre lehet alkalmazni, amelyek az új kódex hatálybalépése után jöttek létre. Erre figyelemmel a kötelmekre vonatkozóan az új Ptk. azt az általános szabályt fogalmazza meg, hogy az új Ptk. hatálybelépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos a hatálybalépés után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra a hatálybalépés előtti jogszabályokat kell alkalmazni.
Az új Ptk. maga megállapíthat az említett főszabály alól kivételeket általános jelleggel, illetve egyes kötelmekre vonatkozóan. Általános kivétel az az eset, ha a felek megállapodnak abban, hogy a 2014. március 15. előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Ez a lehetőség kizárólag a szerződésekre vonatkozóan és csak abban az esetben illeti meg a szerződő feleket, ha szerződésük egészére így állapodnak meg.
Speciális szabályok
Az új Ptk. 6:13. § (1)-(2) bekezdése értelmében, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. Az új Ptké. ezt a valamennyi érintett számára a korábbinál kedvezőbb szabályt a 2014. március 15. előtt tett jognyilatkozatokra is alkalmazni rendeli. Kivétel ez alól a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján tett (hatálybalépés előtti) nyilatkozat, amely az érdekellentétre hivatkozva nem támadható meg. A megtámadásra a régi Ptk. szabályai vonatkoznak, de a megtámadási határidő az új Ptk. hatálybalépésekor kezdődik.
Az új szabályok értelmében az általános meghatalmazás legfeljebb 5 évre szólhat. Erre figyelemmel az új Ptké. úgy rendelkezik, hogy a 2014. március 15. előtt adott határozatlan vagy 5 évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazások legkésőbb az új kódex hatálybalépést követő 5 év elteltével hatályukat vesztik.
A 27/ 2003. (VII. 2.) IM rendelet értelmében, ha a bírósági letétet a jogosult nem követelte vissza az elévülési időn belül, akkor azt a kötelezett 5 évig követelheti vissza a bíróságtól, majd a bírósági kezelés megszűnik. Az új Ptk. alapján viszont a letét időbeli korlátozás nélkül visszakövetelhető. Szükséges ezért annak kimondása, hogy az új kódex hatálybalépése előtt 10 éven belül bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt, más okiratot a kötelezett bármikor visszakövetelheti, ha a jogosult kiadásra irányuló joga elévült.
A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai jelentősen változtak a korábbiakhoz képest. Átmeneti szabályban kell ezért arról rendelkezni, hogy a károkozó magatartás vagy a kár bekövetkezésének időpontja irányadó-e az alkalmazandó szabályozás szempontjából. A jogbiztonság igényére és a személyiségi jogi szankciókra vonatkozó hasonló szabályra tekintettel az új Ptk. úgy rendelkezik, az új kódex hatálybalépése után tanúsított károkozó magatartás (mulasztás) esetén kell alkalmazni az új felelősségi és kártérítési szabályokat. Folyamatos magatartásnál akkor is a korábbi rendelkezések az irányadók, ha a 2014. március 15. után kerül sor a magatartás befejezésére, elletve a károk bekövetkezésére.
A 2014. március 15. előtt tett ajánlatnak megfelelően létrejött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell az új Ptk. szabályait, ha az ajánlat e szabályoknak megfelel és a biztosító kockázatviselése az új Ptk. hatálybalépése után kezdődik.
A károsult a 2014. március 15. után bekövetkezett biztosítási esemény alapján sérelemdíj megtérítésére is igényt tarthat, a hatálybalépés előtt létrejött felelősségbiztosítási szerződéseknél azonban csak olyan mértékben és feltételekkel köteles a biztosító ez alól mentesíteni a károkozót, amelyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére korábban köteles lett volna.
Az új kódex hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírokra a hatálybalépés után is a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni (ha nem minősültek értékpapírnak korábban, hiába felelnek meg az új Ptk. értékpapír fogalmának, nem válnak értékpapírrá.)
Öröklési jog
Általános szabály
Az új öröklési jogi szabályokat akkor lehet alkalmazni, ha az öröklés a kódex hatálybalépése után nyílt meg, vagyis az örökhagyó halála 2014. március 15. után következett be.
Speciális szabályok
A végrendeleti öröklésnél az általános szabályból az következik, hogy az új szabályok a hatálybalépést követően készített végrendeletek esetében irányadóak. A favor testamenti elvéből kiindulva indokolt olyan kivételeket is megfogalmazni, amelyek a régi kódex szerint érvénytelen, de az új alapján érvényes végakaratot érvényesnek tekintik, ha az örökhagyó az új kódex hatálybalépése után halt meg. Így pl. ha a végrendelet nem tartalmazza a végrendelkezés helyét, vagy ha a házastársak ugyanabban az okiratban rögzítették végakaratukat, vagy ha a végrendelet utóörökös nevezést tartalmazott. A végrendelet megtámadásának elévülésére vonatkozó 5 éves határidőt 2014. március 15-től kell számítani az új Ptké. alapján.
A szóbeli végrendelet hatálytalanságának szabályai szigorodtak, ezért azokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a szóbeli végrendelkezés a hatálybalépés után történt.
Az élettársra is kiterjeszti az új kódex azt a szabályt, hogy a végrendelet hatálytalan, ha az örökhagyó halálakor az életközösség már nem áll fenn. Az élettárs számára kedvezőtlen rendelkezés csak akkor vehető figyelembe, ha az életközösség megszakadására az új Ptk. hatálybalépése után került sor.
Mivel alapjaiban változnak az örökbefogadott és vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési szabályok, az új Ptké. értelmében ezek csak a hatálybalépés utáni örökbefogadásokra alkalmazhatóak.
A kötelesrész mértékének változása azt indokolja, hogy azt csak az új szabályok hatálybalépése után tett végintézkedésekre lehessen figyelembe venni. Hasonló elvi alapon érvényesül ugyanilyen szabályozás a végrendelkező kitagadó nyilatkozatára is.
T/12095. számú törvényjavaslat egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
A törvényjavaslat rendelkezéseit az új Ptk.-val együtt kell alkalmazni a gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyesülések átalakulása, egyesülése, szétválása során. Ezeket a kérdésköröket ugyanis csak alapjaiban szabályozza az új Ptk., számos részletkérdést és eljárási szabályt nem vett át a hatályát vesztő társasági törvényből (Gt.), így ezek külön törvényben szerepeltetése szükséges.
Jogi személy átalakulásának közös szabályai (két döntés, átalakulási terv, vagyonmérleg tervezet, közzététel, hitelezőknek biztosíték-nyújtás) szabályai adják a kiindulópontot. Ezek alapvetően megegyeznek a Gt. rendelkezéseivel. Elmondható ez a jogi személyek egyesülésének, illetve szétválásának szabályairól is.
A törvényjavaslat következő részében a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályokat követően a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó különös szabályok, majd a részvénytársaságok szétválására vonatkozó különös szabályok következnek. A törvényjavaslat utaló szabálya rögzíti, hogy mely rendelkezéseit kell a szövetkezetekre alkalmazni.
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a törvényjavaslat a Gt. szabályait tartalmazza figyelembe véve az új Ptk.-ba átkerült rendelkezéseket és az új Ptk. jogi személyek könyvének szabályozási rendszerét (jogi személyek általános szabályai, gazdasági társaságok általános szabályai, egyes gazdasági társaságok és egyes jogi személyek szabályai).
T/12096. számú törvényjavaslat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
A törvényjavaslat a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvényt váltja fel. A gondnokoltak nyilvántartására eddig is az Országos Bírói Hivatal elnöke volt kijelölve, feladatai kiegészülnek a szorosan kapcsolódó új jogintézmény – az előzetes jognyilatkozatok – nyilvántartásával. Az elektronikus nyilvántartásba a törvényjavaslat alapján a járáshivatalok vezetik be az adatokat, de az adatszolgáltatás központosítva van a Hivatalnál.
Az új Ptk. szabályozását követve kizárólag ügycsoportokra vonatkozó korlátozás bejegyzését teszi lehetővé a cselekvőképesség részleges korlátozása körében. Egyes szervek ellenőrzési jogaik gyakorlása érdekében közvetlenül hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, a törvényjavaslat tartalmazza az egyedi adatigénylésre vonatkozó garanciális jelentőségű szabályokat. (A részletszabályokat a törvényi felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet állapítja majd meg.)
A nagykorú cselekvőképes személyek rendelkezhetnek cselekvőképességük későbbi esetleges korlátozása esetére és a nyilatkozatnak nem érvényességi feltétele az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába történő bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat akkor lép hatályba, ha erről a cselekvőképességet korlátozó ítéletében a bíróság így rendelkezik, de döntése során messzemenően figyelembe kell vennie a nyilatkozó korábbi akaratát. A törvényjavaslat tartalmazza a nyilatkozat bejegyzésére, az adatkezelésre, adatszolgáltatásra, módosításra, törlésre vonatkozó szabályokat.
T/12097. számú törvényjavaslat a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
Az új Ptk. a korábbi törvénykönyv ún. szomszédjogi szabályai közül csak a magasabb absztrakciós szinten levőket vette át, de az új kódexből kimaradó rendelkezések törvényi szabályozására továbbra is szükség van. Így a törvényjavaslat a korábbihoz hasonlóan rendezi a tilosban talált állatra, a kirepült méhraj befogására, a szomszéd telkére vagy a közterületre hullott gyümölcsre, a telekhatáron levő kerítés, mezsgye, növény használatára, termésére, fenntartási költségeire, valamint az áthajló ágakra, átnyúló gyökerekre vonatkozó alapvető szabályokat. Továbbra is érvényesül az, hogy más törvény, egyéb jogszabály (így önkormányzati rendelet is), továbbá a felek megállapodása eltérhet ezektől a Ptk.-t kiegészítő szomszédjogi előírásoktól.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szomszédjogi szabályokat a közös tulajdont természetben megosztva használókra is alkalmazni kell, valamint e jogok és kötelezettségek a tulajdonosokon kívül más jogos használókra (így a bérlőkre, haszonélvezőkre) is kiterjednek.
A törvényjavaslatban szabályozott élethelyzetek másik csoportja az ingatlanok használatának (akár tényleges, akár ingatlan-nyilvántartáson átvezetett) egyesülése jogkövetkezményeit rendezi. Főszabályként a használati jogokat nem érinti az ilyen egyesülés, egyesítés. A telki szolgalomra azonban hatással van: ha a két telek tulajdonosa ugyanaz lett és az ingatlan-nyilvántartásban összevonásra kerültek a telkek, a telki szolgalom megszűnik. Ha viszont a telkek nem kerültek az ingatlan-nyilvántartásban egyesítésre, a telki szolgalom gyakorolható, ha különböző személyek használják a két ingatlant. A törvényjavaslat rendezi az uralkodó telek és a használati joggal terhelt ingatlan megosztásából eredő következményeket is, valamint a telki szolgalom elbirtoklása esetén a tulajdonos ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos igényeit.
T/12099. számú törvényjavaslat a támogatott döntéshozatalról
Ez a törvényjavaslat az új Ptk. 2:38. § -ban szabályozott új jogintézményhez kapcsolódik. A támogatott döntéshozatal lényege, hogy az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára a cselekvőképessége korlátozása nélkül segítséget biztosít. Az érintett maga kérheti támogató kirendelését a gyámhatóságtól. A másik lehetőség, hogy a gondnokság alá helyezési perben a bíróság dönthet úgy, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, ezért a keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. Az érintettel egyetértésben ebben az esetben is a gyámhatóság rendeli ki a támogatót.
A támogatott döntéshozatalról szóló törvényjavaslat a támogató kirendelése, feladatköre, felügyelete és felmentése szabályait tartalmazza. A hivatásos gondnok „mintájára” hivatásos támogató kirendelését teszi lehetővé, ha a támogatásra szorulónak nincs támogatóként kijelölhető alkalmas személy a környezetében. Meghatározza, hogy hány személy támogatója lehet egyidejűleg a hivatásos támogató és milyen feltételeknek kell megfelelnie. A törvényjavaslat rendelkezik a támogatók és támogatottak nyilvántartásáról is.
Az új Ptk. által szükségessé tett, elsősorban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civiltörvény) módosítását tartalmazza ez a törvényjavaslat. A végelszámolás és a kényszer végelszámolás cégtörvénybeli szabályait úgy ülteti át a civiltörvénybe, hogy az eljárás rendjét egyszerűsíti a gyors befejezés érdekében. Az egyszerűsített törlési eljárás szabályai pedig úgy módosulnak, hogy lehetővé válik az eljárásnak a szélesebb körben való alkalmazhatósága. A csődeljárásra és a felszámolási eljárásra továbbra is a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a civiltörvényben foglalt eltérésekkel.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása a közhasznú jogállás megszerzése feltételrendszerének megváltozása miatt indokolt, ugyanis a kedvezményezetté válás feltételrendszere a civil szervezetek számára jelentősen egyszerűsödik.
A törvényjavaslat pontosítja a civil szervezetek jogutód nélküli megszűnése után fennmaradó vagyonának sorsát és a teendőket is.
A cikk megjelenésének dátuma: 2013. október 17. A cikk folyamatosan frissül!