A tanulmány áttekinti, hogy miért volt szükséges a jogalkalmazásnak értelmeznie a 2022. november 10-én hatályba lépett 454/2022. (XI. 9.) Kormányrendelet átmeneti időszakra a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb évi huszonöt százalékos mértékben érvényesíthetőségét kimondó rendelkezését, és hogy ezzel kapcsolatban milyen megoldási javaslatok merültek fel.
Tovább
A jóhiszeműség és tisztesség követelménye nem egyszerű polgári jogi alapelv: kiemelkedik közülük, első az egyenlők között. A tanulmány számos példával igyekszik bizonyítani, hogy a kötelem tartalmának megfelelő magatartás, szolgáltatás csak a jóhiszeműség és tisztesség elvével összhangban képzelhető el.
Tovább
Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is…
Tovább
Vékás Lajos nemzetközi mércével mérve is impozáns szakmai munkásságának egyik meghatározó vonulata a magánjog fogalmi lételemét alkotó privát autonómia érvényre juttatásának és féltő megóvásának szándéka. A verseny és a vállalkozás szabadságának biztosításával egyidejűleg az európai magánjogfejlődést meghatározó, döntően a 19. században megszületett magánjogi kódexek által a centrumba állított privát autonómia…
Tovább
Az ajándékozási szerződés legszembetűnőbb megjelenése az öröklési jogban a halál esetére szóló ajándékozás. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös nemeként fogható fel, melynek kifejezése azonban az öröklési joghoz tartozik. A halál esetére szóló ajándékozás az ajándékozás különös fajtája, ahol a felek a juttatás hatályosságát attól teszik függővé, hogy…
Tovább
Az egyik legmeghatározóbb élményem azzal a tíz évvel kapcsolatban, mialatt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésén dolgozhattam, hogy Vékás Lajos milyen magától értetődő módon képes évtizedes evidenciákat megkérdőjelezni – csupán példaként említve az érvénytelenségi jogkövetkezmények rendszerének vagy a kártérítési felelősség alapjainak újragondolását.
Tovább
A Ptk. szabályozásának tárgyát jelentős részben a vagyoni viszonyok képezik. Nem véletlen ezért, hogy a kódexben nagy számban fordul elő a vagyon kifejezés, magában is és összetételekben is. E szóösszetételek közül kiemelkedő jelentőségű a vagyontárgy, amelynek tartalmát a törvény értelmező rendelkezéssel meg is határozza. Hasonló meghatározása a vagyon fogalmának nincs…
Tovább
Magyarország 1990-ben, négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági kísérletei után ismét a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson alapuló társadalom létrehozásának útjára lépett. Ez az alapvető politikai fordulat egybevágott a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban elfogadott és megvalósított társadalomképpel. Ez a társadalmi modell a polgárok magánautonómiájának messzemenő…
Tovább
A magánjogi szabályozással kapcsolatban az egyik alapvető elvárás az, hogy az alapján világos legyen, hogy az egyes kockázatokat a felek közül ki viseli, és hogy a kockázatok elosztása a felek között méltányos és észszerű legyen. Tanulmányunkban elsősorban azt fogjuk vizsgálni, hogy e követelményeknek mennyiben tesz eleget a Polgári Törvénykönyvről szóló…
Tovább
A 2013. évi V. törvénnyel elfogadott új Polgári Törvénykönyv 6:231–6:232. §-ai az adásvételi szerződés két új altípusát vezették be jogunkba: a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételét és a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést. Ahogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás kiemelte, a Javaslat a régi Ptk.-nak…
Tovább