Kiemelt cikk Szakcikkek

Lukácsi Péter: A szellemi tulajdon egyes oltalmi tárgyai és a verseny szabadsága

A II. világháború óta egyre több figyelmet kap a szellemi tulajdonjog és a versenyjog egymáshoz való viszonyának kérdése, az iparjogvédelmi (és a szerzői) jogok és a versenyjog konfliktusai, illetve a kizárólagos szerzői és iparjogvédelmi jogok versenyjogi alapú korlátozása. A két jogterület közötti érintkezési pontok közül kiemelhető a versenyjogi fogyasztóvédelem – az árujelzővel történő megtévesztés – és a szellemi alkotások, különösen…
A 2013-as Polgári Törvénykönyv (Ptk.) több jelentős újítást vezetett be a kontraktuális kártérítési felelősség kapcsán, ezek egyike a kártérítés mértékét korlátozó ún. előreláthatósági klauzula, a Bécsi Vételi Egyezmény 74. cikke alapján. A bírói gyakorlat és a szakirodalom megkezdte e jogintézmények értelmezését, tartalommal való kitöltését. Az alábbi rövid írásban a Ptk.…
Tovább
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek (a továbbiakban: Eütv.) a betegek jogait meghatározó rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közötti összefüggéseket három területre összpontosítva vizsgáljuk a következőkben; ezek a személyiségi jogok védelme, a cselekvőképesség, valamint az előzetes jognyilatkozat szabályai.
Tovább
A közös kártérítési szabályok tekintetében vizsgálatra szorul, hogy a „közös szabályok” egésze, azaz a 6:520–6:534. §-ok együttese a Ptk. mely normáihoz kapcsolódik, továbbá az, hogy mely normák tekintetében kizárt a „közös szabályok” egészének mögöttes szabályként való alkalmazása. A normák hatókörének korábbi tanulmányban (lásd Jogtudományi Közlöny 2019/2. száma: A kártérítési felelősség…
Tovább
Hosszan sorolhatnám az érdekfeszítő előadásokat és izgalmas témájú, vérpezsdítő vitákat generáló kerekasztalokat, de ha egy mondatban akarnám összefoglalni, csak annyit mondhatnék, hogy egy olyan fórumot nyújtott a gyakorló jogászoknak, ahol formalitásoktól mentes, őszinte légkörben beszélgethettek, vitatkozhattak a hazai családjog mindennapi problémáiról. Mert ne legyenek illúzióink, nem létezik a világnak olyan…
Tovább
Amíg a névre szóló részvény azonosítja a részvénytulajdonost, addig a bemutatóra szóló részvény nem azonosította azt, a tulajdonosi jogokat az aktuális részvénybirtokos gyakorolta. A bemutatóra szóló részvényt nyomtatott formában, hagyományos értékpapírként lehetett kibocsátani. Kuncz Ödön szerint a részvénytársaság gazdasági lényegének (tőkeegyesülés) a bemutatóra szóló részvény felelt meg, mert ennek a…
Tovább
A házassági vagyonjog egyik legnehezebb, egyben legérdekesebb kérdése arra keresi a választ, hogy a házastársak által kötött szerződések esetén miként védhetőek hatékonyan a harmadik személyek érdekei. Számtalan olyan – alább elemezendő – eseti döntés található, amely azt vizsgálja, hogy mikor minősülhet a házastársak által kötött szerződés fedezetelvonó szerződésnek, különösen annak…
Tovább
A Ptk. szabályozásának tárgyát jelentős részben a vagyoni viszonyok képezik. Nem véletlen ezért, hogy a kódexben nagy számban fordul elő a vagyon kifejezés, magában is és összetételekben is. E szóösszetételek közül kiemelkedő jelentőségű a vagyontárgy, amelynek tartalmát a törvény értelmező rendelkezéssel meg is határozza. Hasonló meghatározása a vagyon fogalmának nincs…
Tovább
Magyarország 1990-ben, négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági kísérletei után ismét a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson alapuló társadalom létrehozásának útjára lépett. Ez az alapvető politikai fordulat egybevágott a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban elfogadott és megvalósított társadalomképpel. Ez a társadalmi modell a polgárok magánautonómiájának messzemenő…
Tovább
Az új Pp. (2016. évi CXXX. tv.) 2018. január 1. napjától hatályos, egységes, professzionális perrendjéből következő – a törvényszékek általános hatáskörére modellezett – új szabályozása a társasági jogi perek szempontjából nem jelent lényeges változást. Ezekben a speciális – cégjogi ismereteken alapuló – nagyobb szakmai gyakorlatot és felkészültséget igénylő jogvitákban már…
Tovább
A magánjogi szabályozással kapcsolatban az egyik alapvető elvárás az, hogy az alapján világos legyen, hogy az egyes kockázatokat a felek közül ki viseli, és hogy a kockázatok elosztása a felek között méltányos és észszerű legyen. Tanulmányunkban elsősorban azt fogjuk vizsgálni, hogy e követelményeknek mennyiben tesz eleget a Polgári Törvénykönyvről szóló…
Tovább