A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Ptk." cimkével

Kőrös András: A családjog jövője – II. rész (CSJ, 2013/4., 1-8. o.)

A következő összeállítás folytatása annak az írásnak, amely a Családi Jog előző számában az alapelvek, a házassági jog és az élettársi kapcsolat szabályozása területén vetette össze egymással a 2008-ban közzétett Szakértői Javaslat[1] és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit. Ebben a részben is elsősorban azoknak a tartalmi különbségeknek a bemutatására törekszünk, amelyek a családjog eredeti szakértői- és a Parlament által elfogadott anyagában mutatkoznak.

Kőrös András: A családjog jövője – I. rész
(CSJ, 2013/3., 1-8. o.)

A Családi Jog folyóirat „Fontolva haladás – az új Ptk. családjogi Könyve” címmel tizenhat részben közölte a Családjogi Könyvnek az igazságügyért felelős minisztérium által külső szakértők bevonásával kidolgozott első normaszöveg tervezetét és az ahhoz fűzött indokolást, amelyet a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2005. június 7-ei ülésén megtárgyalt és – azt szakmai vitára alkalmasnak találva – elfogadott. 2007 augusztusában a kodifikációért felelős tárca a tervezet átdolgozását maga vette kézbe, ezzel párhuzamosan azonban a beérkezett szakmai észrevételek alapján a szakértői munka is tovább folyt. Ez utóbbi eredményeként készült el – lényegében magántervezetként – 2008-ra az a Szakértői Javaslat,...

Harmadik Rész: A korlátolt dologi jogok* (PJK, 2006/6., 3-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi novella) lényeges átalakításon ment keresztül. A két zálogjogi novella – alapvetően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelbiztosítéki modelltörvénye (EBRD Model Law on Secured Transactions 1994) alapján – arra tett kísérletet, hogy a szabályozás megfeleljen a modern hitelélet követelményeinek, javítsa a gazdálkodók hitelhez jutásának lehetőségeit. E célt szolgálta mindenekelőtt az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog bevezetése. A zálogjogi novellák másik újítása az önálló...

Faludi Gábor: Megjegyzések az új Ptk. tervezet know-how-ra vonatkozó szabályaihoz1 (PJK, 2006/5., 27-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A megjegyzések indoka Az új Ptk. javaslata2 a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövege,3 valamint az ehhez készített észrevételek és tanulmányok nyomán átdolgozott, a “normaszöveg kidolgozásának vezérfonalául szolgáló szabályozási Tematika”4 alapján készült el. Sem Bobrovszky hozzászólása, sem Boytha reflexiói nem nyúlnak vissza a szellemi alkotások és javak normajavaslatának kidolgozását megelőző tanulmányokhoz,5 észrevételekhez,6 állásfoglalásokhoz,7 holott ezek egy része a jelenleg folyó eszmecsere tárgyát is érintette. Az alábbi megjegyzések egyrészt felidézik a tanulmányoknak, illetve egyes észrevételeknek a szabályozási tematika kidolgozásához nyilván felhasznált megállapításait, másrészt gyakorlatias szempontból fűznek véleményt Bobrovszky és Boytha...

Bobrovszky Jenő: REJTÉLYEK ÉS FORTÉLYOK (PJK, 2006/4., 22-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Hozzászólás az üzleti titok és a know-how kérdésköréhez a Ptk. Javaslat kapcsán MI ITT A KÉRDÉS? 1. Miért rejtélyes a fortély? 1.1 A cím titka Mindenekelőtt magyarázattal tartozom e hozzászólás játékosnak szánt főcíméért. Az a benyomásom, hogy az üzleti titok és különösen a know-how problematikája, bár sokat emlegetett, de jelentőségéhez képest kevéssé elemzett, nem elég mélyen értett, sokunk számára némileg rejtélyes fogalom. Másrészt a know-how angol-amerikai szakkifejezésnek a francia “savoir-faire” kivételével nemigen van fordítása más nyelvekre. A 80-as években történt, hogy valaki egy szakmai vita kapcsán javasolta a know-how...

Gárdos Péter: Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése (PJK, 2006/1., 21-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2005. december 15-én Hugh Beale professzor, az angliai Warwick egyetem oktatója és az angol jog felülvizsgálatát végző Law Commission tagja tartott előadást az ELTE jogi karán a képviselet jogintézményéről. Az alábbi beszámoló célja az előadáson elhangzottak továbbgondolásával és kiegészítésével annak felvázolása, hogy az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja során a képviselet szabályozásainak kialakításához milyen kérdéseket szükséges végiggondolni. A képviselet jogintézményének összehasonlító vizsgálatának problémáit az okozza, hogy a kontinentális és az angolszász jogrendszerek jelentősen eltérő dogmatikai és fogalmi rendszerben gondolkodnak. A tisztánlátást tovább nehezíti, hogy az Európai Szerződési Jog Alapelvei (a...

V. Könyv: Kötelmi Jog Ötödik rész (PJK, 2007/6., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása – sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyok rendezésére. Noha a fejlettebb nyugat-európai és tengerentúli jogi kultúrákban – és a hazai haladó civilisztikai gondolkodásban is – megjelentek apokaliptikus jóslatok a polgári jogi felelősség “végjátékáról”, hanyatlásáról, haláláról, továbbá arról, hogy az individuális felelősség egyre inkább a magánszemélyek közötti károkozások rezervátumaiba szorul vissza,...

V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai (PJK, 2007/4., 3-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. V. Cím A szerződésszegés A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések élére helyezi, és csak ezután következnek a szerződésszegés egyes esetei (II. Fejezet), s ezek közül – alapvetően terjedelmi okok miatt – külön fejezetben (III. Fejezet) a hibás teljesítés szabályai. I. Fejezet A szerződésszegés általános szabályai A szerződésszegés általános szabályai kettős szerepet játszanak: e normák szerint ítélendők meg a külön nem...

Czirfusz György: Szavatosság és/vagy kártérítés a hibás teljesítés miatt (PJK, 2007/4., 31-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Mi más lehetne a célja a kodifikációs munkálatoknak, mint a modem piaci viszonyok követelményeinek megfelelő, belső ellentétektől mentes, koherens, rugalmas, egységes fogalomrendszerre épülő kódex megalkotása. A hibás teljesítés következtében fellépő, a jogosult oldalán jelentkező vagyoni hátrány orvoslására szolgáló intézmények mind a tipikusan professzionális kereskedelmi jogi viszonyokban, mind a nem kereskedő magánszemélyek vagyoni forgalmában jelentős szerepet játszanak, ezért a jogosult rendelkezésére álló eszköztár kialakításának elvi igényessége különösen fontos. A jelen dolgozat célja, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek szűk sávjában, a szavatosság és a kártérítés jogi szabályozásának körében fellépő feszültségekre rámutasson, és keresse a lehetőséget a jogintézmények egymáshoz való elvi...

Zlinszky János: Javaslat a magánmunkáltatói szerződés szabályozására az új Ptk.-ban (PJK, 2008/1., 22-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Általános indokolás A jogalany valamely feladat személyes ellátására több jogágban vállalhat kötelezettséget. E vállalása személyes autonómiáján alapuló szabadságából fakad, és jogáganként más-más jellegű kötelezettséget alapoz meg. A közjog keretében vállalt feladat – akár választás alapján, akár alkalmaztatás alapján kerül felajánlásra – köztisztviselői, illetve közalkalmazotti viszonyt létesít. Ezeknek külön törvényekben megvan a maguk szabályzata, a legfontosabb, választáson vagy kinevezésen alapuló köztisztségekkel járó hatalom és kötelezettség, e jogviszonyok tartalma alkotmányban meghatározott. A vállalati, kereskedelmi, ipari termelés keretében vállalt feladat az újkori értelemben vett klasszikus munkaviszony. Alkotmányos megalapozottsága a munkához való jog,...

Prugberger Tamás: Észrevételek az új Ptk. egyes szerződéseket tartalmazó fejezetéhez a szolgálattal kapcsolatos szerződés hiánya miatt (PJK, 2008/1., 20-22. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Áttekinti és problémafelvetés Az általam felvetett problémáinál illetően az egyes szerződések rendszerét illetően a rendszer átfogó áttekintése végett az első négy címet szükséges kiemelni. Az I. cím tartalmazza a tulajdonátruházással összefüggő szerződéseket (adásvétel, csere, ajándékozás, és azok altípusait), a II. cím a vállalkozási típusú szerződéseket, ideértve a vállalkozási szerződést és annak egyes altípusait, ahová került besorolásra a mezőgazdasági vállalkozási szerződés. E címen belül önálló típus még a fuvarozási szerződés. Itt jegyezném meg, hogy mind az 1905. évi, mind az 1912. évi Ptk. tervezet, mind pedig az 1928. évi...