A. Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról, a Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el “az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését,
Címke: koncepció
Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi
Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a
Amint előző számunkban jeleztük, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság az elmúlt hónapokban a Munkacsoportok által elkészített, a leendő Ptk, nagyobb egységeinek koncepcióját vitatta meg. A részkoncepciók lényegében lefedik azokat a területeket, amelyek a kódex anyagát fogják képezni. Ennek megfelelően a részkoncepciókból lehet majd kialakítani a törvénykönyv teljes koncepcióját – esetleg
A cikk letölthető PDF formátumban is. (Gondolatok az új Polgári Törvénykönyv koncepciójához) I. 1. Volt alkalmam áttanulmányozni az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját. Tudom, hogy még nem végleges a szöveg minden része. Még tisztító viták folynak alapvető elvi kérdésekben is. Én a Polgári Törvénykönyv egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb,
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Felvezető A Polgári Törvénykönyv a szerződéskötést követően a hangsúlyt a teljesítéshez kötődő kérdésekre koncentrálja. Nem szabályozza a szerződéskötés és a teljesítés közötti időintervallum általános kérdéseit. Eörsi például a szerződés létszakaszai között külön feltünteti a szerződés keletkezésétől a teljesítési határidőig terjedő szakaszt mint igen
A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának kari vitájára került sor 2002. május 29-én, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácstermében. A tanácskozás a kari tudományos élet, és a Kar tanszékei képviselőinek részvételével folyt, a vitaindítót Vékás Lajos egyetemi tanár, akadémikus, a Polgári Jogi Kodifikációs
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézete alapfeladatának ellátása – jogászok szakirányú továbbképzése – mellett fontosnak tekinti a hallgatók megismertetését a legújabb tudományos vitákkal, eredményekkel. Ennek érdekében az Intézet rendszeresen szervez konferenciákat, melyeken a hallgatók megismerkedhetnek a jogfejlődés várható irányaival. Ezt
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Az új magyar Ptk. koncepcióját a Kodifikációs Főbizottság a 2001. november 8-i ülésén fogadta el és határozta el annak szakmai vitára bocsátását.1 A Koncepcióhoz (továbbiakban: K.) elsősorban gazdasági jogi vonatkozásokban és a kötelmi jogi oldalt érintve abból a nézőpontból kívánok hozzászólni, hogy
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei szervezete adott otthont annak a konferenciának, amelynek célja az Új Polgári Törvénykönyvről szóló Koncepció kötelmi jogi részének bemutatása volt, és ahol a Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas Megyei Bíróságok bírái mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a Koncepcióval kapcsolatban.
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. 2002. április 12-én az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának “Dologi jogi” fejezete került megvitatásra az Országos Ügyvédi Kamara és a Magyar Jogász Egylet fővárosi szervezetei, valamint az MTA Jogtudományi Intézete szervezésében. Sárközy Tamás előadásában rámutatott, hogy az új törvénykönyv felépítése a holland mintát követi.
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Magyar Jogász Egylet Budapesti Szervezete és a Budapesti Ügyvédi Kamara dr. Szűcs Andrea ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese elnökletével 2002. május 10-én a Budapesti Ügyvédi Kamara kistermében a Polgári Törvénykönyv koncepciója családjogi és öröklési jogi könyve köréből rendezett vitaülést. A bevezető előadást