Címke: családjog

A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, – melynek kihirdetéséről a 1991. évi LXIV. törvény rendelkezik – 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy „minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam…
Tovább
A HVG-ORAC Kiadó 2014. május 29-én tartja a harmadik családjogi konferenciáját, és immár hagyománynak számít, hogy azok a résztvevők, akik nem járatják a Családi Jog folyóiratot, a részvételi díj fejében előfizetőjévé válnak. Ahogyan ez már megszokott, délelőtt előadásokra, délután kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor. Az előadások részben az új Ptk. hatálybalépéséhez és…
Tovább
A következő összeállítás folytatása annak az írásnak, amely a Családi Jog előző számában az alapelvek, a házassági jog és az élettársi kapcsolat szabályozása területén vetette össze egymással a 2008-ban közzétett Szakértői Javaslat[1] és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit. Ebben a részben is elsősorban azoknak a…
Tovább
A Jegyző és Közigazgatás 2013. évi július–augusztusi számában az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének a családjogi alapelvekre, a házasságra – a házasság érvénytelenségére, felbontására, a házastársak vagyoni viszonyaira –, valamint az élettársakra vonatkozó változásait tekintettük át. Az alábbiakban a rokonság és gyámság nagy témakörébe tartozó részekkel foglalkozunk.
Tovább
Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.
Tovább
A Családi Jog folyóirat „Fontolva haladás – az új Ptk. családjogi Könyve” címmel tizenhat részben közölte a Családjogi Könyvnek az igazságügyért felelős minisztérium által külső szakértők bevonásával kidolgozott első normaszöveg tervezetét és az ahhoz fűzött indokolást, amelyet a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2005. június 7-ei ülésén megtárgyalt és – azt szakmai…
Tovább
A Jegyző és Közigazgatás 2013. évi 2. számában a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jegyzőket érintő változásait összegeztük. Jelen cikkünkben Dr. Szeibert Orsolya PhD, az ELTE egyetemi adjunktusa a törvény Családjogi Könyvében megjelent újdonságait, a változatlanul hagyott rendelkezéseit, továbbá az ítélkezési gyakorlat egységesítésére vonatkozó törekvéseket mutatja…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban, júniusban. 2013. őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Kőrös Andrással a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerkesztőjével és…
Tovább
XXI. század magánjogi kódexe a múlt század közepi családjogi felfogást konzerválja Magyarországon. Az éppen most távozó katolikus egyházfő, XVI. Benedek állásfoglalásának komoly szerepe lehet abban, hogy feltűnően konzervatív családjogi szabályokat tartalmaz a múlt héten elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.). Nem sokkal a kódex parlamenti vitájának 2008-as megkezdése előtt a pápa…
Tovább
Vékás Lajos professzornak déjà vu érzése támadt a polgári törvénykönyv tervezetének célegyenesében, amikor a társutas kormánypárt egyes képviselőinek szabad ötletelésére újabb és újabb megoldásokkal varrják át és foltozgatják a szakmai többség megnyugvására kialakított tervezetet (Tervezet). A Tervezet nyilván nem tökéletes, lehetne csiszolni, és nyilván több szempontból is lehet bírálni. Ez…
Tovább
A jelen honlapot működtető kiadó vezetője megkérdezte a minap, hogy nem szeretnék-e néhány gondolattal hozzájárulni az élettársi viszony jogi szabályozását érintő cikkekhez, tekintve, hogy ebben a témában – lévén kutatási területem – meglehetősen sokat publikáltam. Az alábbi néhány, csak röviden érintett gondolattal teszek e felkérésnek eleget, nem ismételve a korábban…
Tovább
„Ma is helytállónak tartom a 2002-ben elfogadott Koncepció azon elképzelését, amely a de facto élettársi viszonyt – a felek szándékának megfelelően – családjogi kapcsolatnak tekinti, de nem emeli azt a házasság „szintjére”, a tartós együttéléshez pedig többletjogokat, így tartást, lakáshasználatot,  illetve a használati jog öröklését fűzi.” (Kőrös András)
Tovább