Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! / az Ügyvéd Podcast 126. adása

2025. január 15-től hatályos az új Ptk.-módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvénnyel összefüggésben, amely több helyen összhangba hozza a Ptk. rendelkezéseit az új törvénnyel. Meddig marad fenn a papíralapú és elektronikus eljárások párhuzamos működése? Hogy kell e-aláírást kérni az ügyfelektől? Hogyan változnak a ranghelyszabályok és a bejegyzés elvei? Az adás választ ad…

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A PROBLÉMA EXPONÁLÁSA 1. A polgári jog és a munkajog egysége és relatív elkülönülése a) A polgári államok munkajogi dogmatikájában uralkodónak tekinthető álláspont szerint a munka magánjoga (a továbbiakban: munkajog) a magánjog része.1 A munkajog ugyanakkor olyan elemekkel is bővült, amelyek idegen testként

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Civilisztikai Tudományok Intézete, a Polgári Jogi Tanszék és a Kereskedelmi Jogi Tanszék, a Novotni Alapítvány és a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara támogatásával tavaly a Miskolci Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében kétnapos rendezvényt tartott. A találkozó témája jogharmonizációs törekvések bemutatása volt,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja. A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. november 24-i ülésén a dologi jogi munkacsoport megtárgyalta a következő tanulmányokat: • Hídvéginé dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái; • dr. Fenesi Enikő: A tulajdonjog tárgyának szabályozása az új Ptk.-ban; • dr. Kampis György: A

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának igen lényeges eleme annak meghatározása, hogy milyen tartalmi keretek között mozogjon a kódex: milyen viszonyokat vonjon szabályozási körébe, s melyeket hagyjon ki, akár jellegüknél, az igényelt szabályozási módszernél fogva, akár pedig azért, mert technikai megfontolásokból nem férnek bele a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Nem a véletlen és nem a gonosz erők cselszövése, hogy évtizedek óta nem született érdemes munka a magyar magánjog általános részéről. (Asztalos László könyvére most nem térünk ki.)1 Mi tartozik a magyar magánjog általános részébe? Mi határozza meg annak tárgyát, stílusát és mélységét? Lábady

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. (Gondolatok az új Polgári Törvénykönyv koncepciójához) I. 1. Volt alkalmam áttanulmányozni az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját. Tudom, hogy még nem végleges a szöveg minden része. Még tisztító viták folynak alapvető elvi kérdésekben is. Én a Polgári Törvénykönyv egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Miskolci Egyetem Civilisztikai Tudományok Intézete 2002-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Polgári Jogi Oktatók Országos Találkozóját a Novotni Alapítvány “a Magánjog Fejlesztéséért”, a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Magyar Jogászegylet támogatásával és közreműködésével. A rendezvény témája a 2001 őszén megjelent “A Polgári Törvénykönyv

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. (II. rész) A tulajdon fogalma és lényege, koncepciója erősen eltér a kontinentális és az angolszász jogrendszerben. A kontinensen a tulajdonjog egy abszolút jog, amely különböző részjogosultságokra osztható fel, s e részjogosultságok a tulajdonjogtól elválaszthatók. Ha mindet el is választjuk, akkor is megmarad a tulajdon,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Felvezető A Polgári Törvénykönyv a szerződéskötést követően a hangsúlyt a teljesítéshez kötődő kérdésekre koncentrálja. Nem szabályozza a szerződéskötés és a teljesítés közötti időintervallum általános kérdéseit. Eörsi például a szerződés létszakaszai között külön feltünteti a szerződés keletkezésétől a teljesítési határidőig terjedő szakaszt mint igen

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A hazai jogélet vitathatatlanul egyik legambiciózusabb vállalkozása, a polgári jog kodifikációja, már eddig is sok vitát váltott ki; cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg, többek között ebben a folyóiratban is. Ez év elején megjelent az új Ptk. koncepciója (“Koncepció”), amely a kodifikáció tervezett csapásirányait

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Status Quo 1. Az általános kárfelelősségi tényállás Nagy célt tűztek maguk elé a Ptk. kodifikátorai egykor: egy egységes kárfelelősségi rendszer megalkotását, amelynek középpontjában egy új fenomén, a felróhatóság áll. A terv csak részben sikerült. Mert bár kétségtelen, hogy a törvénykönyv kárfelelősségi szabályai a

Tovább