Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek / az Ügyvéd Podcast 113. adása

Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen…
Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre…
Tovább
Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel és hatalmas szellemi energia ráfordításával készült el. Ez tekinthető az elmúlt ötven év legnagyobb és legfontosabb kodifikációs munkájának egyrészt időtartamára (mintegy 15 év), illetve terjedelmére (1596 §) figyelemmel, másrészt pedig a kódex társadalmi jelentősége miatt,…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hoztak. Az új szabályok alkalmazására úgy a jogi hivatásrendeknek, gazdasági szakembereknek, mint a jogi oktatásnak fel kell készülnie. A kódex (és a kapcsolódó törvények, rendeletek) 2014. március 15-i hatálybalépését követően megnyílott a…
Tovább
A HVG-ORAC Kiadó új Ptk.-t a kapcsolódó és az átmeneti szabályokkal együtt bemutató 2014. tavaszi konferenciasorozata március 20-án a jogi személy könyvvel foglakozott. Az átmeneti szabályozás kiindulópontja az, hogy a jogi személyek 2014. március 15-e utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek átállni az új Ptk. szabályozási rendszerének alkalmazására, de…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 2014. március 15. napjától hatályba lép, az ezt követően keletkező jogviszonyokra, alakuló cégekre értelemszerűen már az új szabályok irányadóak. Rendkívül fontos azonban annak tisztázása, hogy a hatálybalépés előtti jogviszonyok, a 2014. március 15. előtt létrejött cégek, gazdasági társaságok helyzete hogyan alakul, kell-e létesítő…
Tovább
Évi százezer forintos díj alatt nincs olyan biztosítás a piacon, ami fizet az új Ptk. alapján a magánvagyonával is felelős, károkozó cégvezető helyett. Több százezer vállalkozás érdeklődése támadhat fel a vezetőik által okozott károkra kiterjedő felelősségbiztosítások iránt, mivel a március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyv szerint nemcsak a cégek, hanem,…
Tovább
A polgári jogi viszonyok összetett jogviszonyok, Grosschmid Béni szavait kölcsönvéve olyan kötelmi, vagy kötelmi szálakkal átszőtt dologi jogviszonyok, melyeket leginkább bonyolult szövetként lehetne jellemezni, mely szövet valamennyi szálán végiglátni aligha lehetséges. A szerződéses kötelmeket ez a bonyolultság egyre inkább jellemzi, de aligha állhatunk másképpen zálogjoghoz sem, mely Nizsalovszky találó megfogalmazásával…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv 2:44. §-a úgy rendelkezik, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” Ha elemeire bontjuk ezt a rendelkezést, akkor azt láthatjuk, hogy a…
Tovább
Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével…
Tovább
Az új Ptk.-hoz kapcsolódó „törvénysorozat” utolsó darabjaként a legutóbbi parlamenti ülésnapon elfogadásra került a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.). Ez a törvény szorosan kapcsolódik az új Ptk. 6:310-330. §-aiban szabályozott bizalmi vagyonkezelés jogintézményéhez. A korábbi Ptk. alapján is lehetett (az angolszász trustokhoz,…
Tovább
Az angol trust jogintézménye egyedülálló, a jogviszony szerkezetét tekintve a kialakulásakori és az az előtti időszakban azzal megegyező konstrukció a jogtudomány jelenlegi kutatási eredményei alapján nem ismert. A trusthoz hasonló, annak egyes funkcióit betöltő, a trust kettős tulajdonjogi koncepciójával rokon vonásokat megjelenítő intézmények léteztek, így a szakirodalom áttekintése alapján nem…
Tovább
A gazdasági, de a mindennapi életben is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási szerződéstípus. Az egyedi nagy értékű beruházások metró-, sztráda-, stadionépítés stb. mellett, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások előretörése is megfigyelhető. A fodrász, a kozmetikus vállalkozási szerződés keretében nyújtja szolgáltatását, és ebbe a körbe tartoznak a szállást, étkezést biztosító…
Tovább