A cikk letölthető PDF formátumban is!

Évi százezer forintos díj alatt nincs olyan biztosítás a piacon, ami fizet az új Ptk. alapján a magánvagyonával is felelős, károkozó cégvezető helyett.

Több százezer vállalkozás érdeklődése támadhat fel a vezetőik által okozott károkra kiterjedő felelősségbiztosítások iránt, mivel a március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyv szerint nemcsak a cégek, hanem, magánvagyonukkal, a navigátoraik is felelnek harmadik felek előtt, ha rossz döntést hoznak. Főleg a kisebb vállalkozások vezetői lehetnek most idegesek, hiszen a nagy, nemzetközi hátterűek eddig is megkötötték a biztosításokat topmenedzsereik „felelőtlensége” ellen. Korábban a cégek vezető tisztségviselői csak elvétve tették kockára a magánvagyonukat, leginkább azzal, ha bizonyíthatóan csődbe vagy ezzel fenyegető állapotba sodorták a vállalatukat.

Most viszont a cégvezetők bíróság elé citálhatók és kártérítésre kötelezhetők, ha vezetői ténykedésükkel összefüggésben okoznak kárt külső szereplőknek – hangsúlyozza Biczi Orsolya, a Budapest Prime biztosításközvetítéssel foglalkozó cég ügyvezetője. A kárt szenvedettek szabadon dönthetnek, hogy kit és milyen sorrendben fognak perbe, mert az új paragrafusok szerint a cég és vezetői egyetemlegesen felelnek. E változások sokkolják, ugyanakkor az eddigieknél megalapozottabb döntésekre késztethetik a gazdálkodó szervezetek, cégek, alapítványok, egyesületek, szövetkezetek vezetőit – bizakodik Tóth Krisztina, az Allianz vállalati kockázatelemzési vezetője. Ugyanakkor ha egy cég ódzkodik a biztosítástól, a vezetők az új Ptk. által intézményesített bizalmi vagyonkezelésbe adással megmenthetik a javaikat.

“A cégvezetők ismeretei hiányosak, nem tudják pontosan, hogy mit igényelnek, csak félnek” – foglalja össze tapasztalatait Máhig Attila, a Groupama Garancia ügyvezető igazgatója. Nem csoda, hiszen a friss Ptk. értelmezésével még a jogászok is bajlódnak, s félő, hogy a megszigorított felelősségi szabályok alkalmazása csak a bírósági ítéletekben, hosszú évek alatt kristályosodik majd ki. Ezért a vezetői felelősségbiztosítások leírása sem lehet egzakt, s az sem meglepő, hogy a biztosítók zöme nem mozdult rá a lehetőségre – tömeges ajánlattal csak kevesen jeleskednek, például a piacnak e szegmensében eddig is aktív Allianz, Generali, Groupama Garancia vagy AIG.

Pillanatnyilag az sem egyértelmű, kikre érvényesek az új, fenyegető felelősségi szabályok, és kikre nem: máris felelnek-e a magánvagyonukkal azok a vezetők, akiknek a munka-, illetve menedzsmentszerződését március 15-e előtt kötötték, vagy csak az azóta szerződtetettek? Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a harmadik személyeknek okozott károk esetében nem a vezető szerződésének keltezése, hanem a károkozás időpontja számít. Csáki Gyula, a Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosításokért felelős vezetője mindenesetre azt ajánlja, hogy a cég és a vezetők egymás között állapodjanak meg részletesen a felelősségi kérdésekben, ami persze a külső partnereket nem korlátozhatja abban, hogy adott esetben a vezetőket is pereljék. A biztosítók akkor is kifizetik a kárt, ha azt a cég állja a vezető helyett, ahogyan az eddig is történt. Igaz, sok példa erre nem akadt, a Magyar Biztosítók Szövetsége mindössze 320 vállalatvezetői felelősségbiztosítást tart nyilván.

Más a helyzet, ha a vezető a saját cégének okoz kárt, erre nem érvényes a szóban forgó vezetői felelősségbiztosítás. A saját cégnek okozott károk miatti felelősség alól csak a legritkább esetben lehet kibújni, például vis maior vagy a vezető ellenőrzési lehetőségein kívül eső hatósági beavatkozás okán. Ilyenkor viszont már az lehet a mérvadó, hogy a cég és a vezetője mikor kötött szerződést egymással, vagyis a szigorúbb szabályokat csak az újonnan kinevezettekre kell alkalmazni – vélekedik jogásztársai többségével összhangban Bejó Ágnes. A kötelezettségeiket megszegő vezetők saját vállalkozásukkal szembeni felelőssége azokért a károkért merül fel, amelyeket objektíve előre láthattak – hogy ez mit jelent, az jó eséllyel szintén a bíróságokon derül majd ki.

Még a biztosítók is félretájékoztatják ügyfeleiket abban a kardinális kérdésben, hogy felelősségre vonható-e a cégvezető, ha a vállalkozás egyszemélyes tulajdonosának utasítására hozta a károkozó döntést. Az új Ptk. szerint ezzel már nem lehet takarózni – értelmezik a változást a DLA Piper ügyvédi irodánál –, azaz ha a vezető nem jelezte a tulajdonosnak, hogy az ominózus utasítás szakszerűtlen vagy célszerűtlen, akkor a magánvagyonával felel a következményekért. S ez akkor is így van, ha a tulajdonos az állam – például a politika kereszttüzében álló erőmű vagy közműszolgáltató esetében –, ezért az állami vállalatok vezetőinek sem árt megfelelő biztosításról gondoskodniuk.

A legkeményebb fejtörést azonban annak eldöntése okozza, hogy pontosan milyen károk róhatók fel a vezető tisztségviselőnek – vagyis mire terjedhet ki a felelősségbiztosítása. Idetartozhat például a kartell- vagy a környezetvédelmi szabályok megszegése. Ha például egy cégvezető utasítja a sofőrjét, hogy egy szomszédos telken helyezzen el veszélyes hulladékot, ezért felel. Vagy ha a konkurencia hitelét rontó reklámot közöl, amiért az új Ptk. által bevezetett „sérelemdíj” megfizetésére kötelezhetik. Felelőssé tehető azért is, ha olyan szerződést köt, amiről előre tudja, hogy nem lehet teljesíteni, például azért, mert nincsenek meg a hozzá szükséges eszközök. Ha viszont úgy hoz meg egy környezetszennyező döntést, hogy előtte minden szükséges szakértői véleményt és hatástanulmányt beszerzett, akkor mentesülhet. „Egy cégnél többféle felelősségbiztosítás él, általános, szakmai és vezetői, s e háromféle nem keveredhet” – szögezi le Csáki. Egy olyan banális esetben például, ha valaki megcsúszik a vizes folyosón és megsérül, olyan tényezőktől függően kerül elő a cég általános vagy a vezető személyes felelőssége, hogy egy ügyfél vagy egy, a céggel szerződéses kapcsolatban nem álló látogató esett-e el, s hogy kinek a feladata lett volna a veszélyt jelző tábla kihelyeztetése – magyarázza Bejó Ágnes. De az legalább egyértelmű, hogy a vezetők felelősségbiztosítása nem véd a szándékos károkozás vagy a bűncselekmény következményeivel szemben.

Kösse a vezetői felelősségbiztosítást akár a cég, akár maguk az érintettek, a díja nem csekély – még egy pénzügyi szempontból rendben levő kisvállalkozás esetében is évi 100 ezer forint körüli összeg. A legolcsóbb ilyen biztosítások tízmilliós nagyságrendű károkozásig érvényesek, a nagyvállalatoknál felmerülő milliárdos káresemények kivédése viszont már évi több tízmillió forintba kerül. A tarifa az adott cég profiljától is függ, a pénzvilág szereplői, a könyvelők, az ügyvédek, a kommunikációs cégek, a veszélyes hulladékot kezelők vagy az internetes szolgáltatók esetében magasabb – hangsúlyozza Tóth Krisztina. A biztosítások nemcsak az esetleges kártérítést vagy sérelemdíjat, hanem a bírósági hercehurca alatti ügyvédi költségeket, tanácsadói díjakat is fedezik, kivéve, ha azok büntető- vagy szabálysértési ügyekben merültek fel. Védelmet nyújtanak a felelősségre vont vezető házastársának, élettársának, örökösének, sőt esetleges cégbeli jogutódjának is.

GYENIS ÁGNES

A cikk a HVG 2014/12. lapszámában (66-67. oldal) jelent meg.

Hozzászólások

hozzászólás