Az új Ptk. alkalmazása a munkaviszonyra című konzultációval egybekötött szakmai szeminárium keretében dr. Lőrincz György pontosan arra vállalkozott, amit a cím sugall: bemutatta a két nagy törvénykönyv közötti kapcsolatokat, azok elvi és tényleges következményeit. Elméleti és gyakorló jogászként, bírói és ügyvédi tapasztalatok birtokában, a munkajog területén tevékenykedő minisztériumi vezetőként és…
Tovább
Ismeretes, hogy a 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) lényeges kérdésben nem változtatott az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések szabályain, a kisebbnek tűnő módosulások azonban semmiképpen nem nevezhetők apróságoknak. Ezenkívül jelentős módosításon estek át a kötelmi jog közös és a szerződések általános szabályai…
Tovább
Beszámoló a Magyar Jogász Egylet október 16-i konferenciájáról 2014. október 16-án a Magyar Jogász Egylet (MJE) konferenciát rendezett „Mi következik az új Ptk. után?” címmel. Sárközy Tamásnak, az MJE elnökének megnyitója után Bodzási Balázs (főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinet) „Jogalkotási teendők az új Ptk. kapcsán” című előadása következett. Az előadó…
Tovább
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó szerződésekből eredő követelések elévülése a kölcsönszerződés megszűnésével kezdődik. A törvény miniszteri indokolása szerint a rendelkezés indoka, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés a felek között olyan huzamos…
Tovább
Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv elfogadásával egy olyan civiljogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más, nemzetközi kötelezettségeinek, s tekintettel van a hazai és a külföldi tudományos munkák…
Tovább
A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új,…
Tovább
A Ptk. hatálybalépése jó lehetőséget adott a jogalkotónak az Mt. és a Ptk. mindig is vitákat gerjesztő kapcsolatának újraszabályozására. Különösen az Mt. 2014. március 15-től hatályos módosítása hozott lényeges változásokat e tekintetben, amelyek a következőkben foglalhatók össze. Az Mt. (31. §) immár tételesen meghatározza a Ptk. azon szabályait, amelyeket a…
Tovább
A napjainkban a szakmai közbeszédben magának első helyet kivívó új Ptk. számos újítása mellett 2014. március 15-ével egy eddig a hazai jog számára ismeretlen, új jogintézményt keltett életre: a bizalmi vagyonkezelést. Mivel kevés olyan példát ismerünk, amikor gyakorlatilag történelmi gyökerek, szerves fejlődés nélkül kell a hazai jogalkalmazásnak megismerkednie egy új…
Tovább
Fontos könyv jelent meg ez év márciusában A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés címmel a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A kötet szerzője, dr. Sándor István arra vállalkozott, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó legfontosabb jogi jellemzőket összefoglalja. A nyolc fejezetből álló mű az első olyan magyar nyelvű…
Tovább
Wellmann György egy korábbi cikkében bemutatta az 1/2014. számú jogegységi határozat megalkotásának körülményeit, illetve annak jelentőségét. Most egy áttekintő táblázatot adunk közre, amely a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) iránymutatásait négy kategóriába osztályozva mutatja aszerint, hogy (1.) továbbra is irányadóak; (2.) az új Ptk. eltér azoktól, emiatt nem irányadóak; (3.) beépültek az…
Tovább
Van-e élet a Ptk. után? A cégeljárásban biztosan van, ezt tapasztalhatjuk nap mint nap. Talán olvasták az ez évi áprilisi Pesti Ügyvédet? Abban a „Párbeszéd a Cégbírósággal” című cikk megállapítja, hogy az új Ptk.-val kapcsolatosan a Cégbíróságon rengeteg problémát és bizonytalanságot látnak. Ez való igaz, jelenleg is rengeteg probléma és…
Tovább
1927-ben született, 1950-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen (a mai ELTE), de már 1949-től demonstrátorként részt vett a Polgári Jogi Tanszék munkájában. 1979 végéig ott dolgozott egyetemi tanárként, ezóta professor emeritusként. A kandidátusi fokozatot 1966-ban szerezte meg „A szerződés érvénytelensége a polgári jogban” című kandidátusi értekezéssel, az állam- és jogtudományok…
Tovább
A Kúria 2013. október 15-én 3/2013. Polgári jogegységi határozatával tisztességtelenné nyilvánította bármely választottbíróság kikötését a fogyasztói szerződésekben, ha a kikötés általános szerződési feltételekben, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételekben szerepel. Ennek az írásnak a célja az, hogy elemző megközelítésben bemutassa e jogegységi határozatot, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó…
Tovább
A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, – melynek kihirdetéséről a 1991. évi LXIV. törvény rendelkezik – 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy „minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam…
Tovább