A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja. A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara
Kategória: Polgári Jogi Kodifikáció
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. november 24-i ülésén a dologi jogi munkacsoport megtárgyalta a következő tanulmányokat: • Hídvéginé dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái; • dr. Fenesi Enikő: A tulajdonjog tárgyának szabályozása az új Ptk.-ban; • dr. Kampis György: A
A cikk letölthető PDF formátumban is. 2000. január 21-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tartott előadást a BGB reformján dolgozó kodifikációs bizottság tagja, Hein Kötz egyetemi tanár a hamburgi Max Planck Intézetből. Az előadás témája a BGB reformja volt. Az alábbiakban ezt az előadást foglaljuk össze. A BGB szövege,
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának igen lényeges eleme annak meghatározása, hogy milyen tartalmi keretek között mozogjon a kódex: milyen viszonyokat vonjon szabályozási körébe, s melyeket hagyjon ki, akár jellegüknél, az igényelt szabályozási módszernél fogva, akár pedig azért, mert technikai megfontolásokból nem férnek bele a
A cikk letölthető PDF formátumban is. Nem a véletlen és nem a gonosz erők cselszövése, hogy évtizedek óta nem született érdemes munka a magyar magánjog általános részéről. (Asztalos László könyvére most nem térünk ki.)1 Mi tartozik a magyar magánjog általános részébe? Mi határozza meg annak tárgyát, stílusát és mélységét? Lábady
A cikk letölthető PDF formátumban is. (Gondolatok az új Polgári Törvénykönyv koncepciójához) I. 1. Volt alkalmam áttanulmányozni az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját. Tudom, hogy még nem végleges a szöveg minden része. Még tisztító viták folynak alapvető elvi kérdésekben is. Én a Polgári Törvénykönyv egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb,
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Miskolci Egyetem Civilisztikai Tudományok Intézete 2002-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Polgári Jogi Oktatók Országos Találkozóját a Novotni Alapítvány “a Magánjog Fejlesztéséért”, a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Magyar Jogászegylet támogatásával és közreműködésével. A rendezvény témája a 2001 őszén megjelent “A Polgári Törvénykönyv
A cikk letölthető PDF formátumban is. (II. rész) A tulajdon fogalma és lényege, koncepciója erősen eltér a kontinentális és az angolszász jogrendszerben. A kontinensen a tulajdonjog egy abszolút jog, amely különböző részjogosultságokra osztható fel, s e részjogosultságok a tulajdonjogtól elválaszthatók. Ha mindet el is választjuk, akkor is megmarad a tulajdon,
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Felvezető A Polgári Törvénykönyv a szerződéskötést követően a hangsúlyt a teljesítéshez kötődő kérdésekre koncentrálja. Nem szabályozza a szerződéskötés és a teljesítés közötti időintervallum általános kérdéseit. Eörsi például a szerződés létszakaszai között külön feltünteti a szerződés keletkezésétől a teljesítési határidőig terjedő szakaszt mint igen
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A hazai jogélet vitathatatlanul egyik legambiciózusabb vállalkozása, a polgári jog kodifikációja, már eddig is sok vitát váltott ki; cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg, többek között ebben a folyóiratban is. Ez év elején megjelent az új Ptk. koncepciója (“Koncepció”), amely a kodifikáció tervezett csapásirányait
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Status Quo 1. Az általános kárfelelősségi tényállás Nagy célt tűztek maguk elé a Ptk. kodifikátorai egykor: egy egységes kárfelelősségi rendszer megalkotását, amelynek középpontjában egy új fenomén, a felróhatóság áll. A terv csak részben sikerült. Mert bár kétségtelen, hogy a törvénykönyv kárfelelősségi szabályai a
A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. BEVEZETÉS Jelen tanulmány célja annak felmérése, hogy van-e egyáltalán, és ha igen melyek azok a kapcsolódó területek, amelyeket az új Ptk. dologi jogi-tulajdon jogi részének kodifkációja során figyelembe kell venni a csődjog témaköréből. Első megközelítésre a választék nem tűnik túl nagynak, hiszen a