A cikk letölthető PDF formátumban is. (Gondolatok az új Polgári Törvénykönyv koncepciójához) I. 1. Volt alkalmam áttanulmányozni az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját. Tudom, hogy még nem végleges a szöveg minden része. Még tisztító viták folynak alapvető elvi kérdésekben is. Én a Polgári Törvénykönyv egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Felvezető A Polgári Törvénykönyv a szerződéskötést követően a hangsúlyt a teljesítéshez kötődő kérdésekre koncentrálja. Nem szabályozza a szerződéskötés és a teljesítés közötti időintervallum általános kérdéseit. Eörsi például a szerződés létszakaszai között külön feltünteti a szerződés keletkezésétől a teljesítési határidőig terjedő szakaszt mint igen

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának kari vitájára került sor 2002. május 29-én, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácstermében. A tanácskozás a kari tudományos élet, és a Kar tanszékei képviselőinek részvételével folyt, a vitaindítót Vékás Lajos egyetemi tanár, akadémikus, a Polgári Jogi Kodifikációs

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézete alapfeladatának ellátása – jogászok szakirányú továbbképzése – mellett fontosnak tekinti a hallgatók megismertetését a legújabb tudományos vitákkal, eredményekkel. Ennek érdekében az Intézet rendszeresen szervez konferenciákat, melyeken a hallgatók megismerkedhetnek a jogfejlődés várható irányaival. Ezt

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Az új magyar Ptk. koncepcióját a Kodifikációs Főbizottság a 2001. november 8-i ülésén fogadta el és határozta el annak szakmai vitára bocsátását.1 A Koncepcióhoz (továbbiakban: K.) elsősorban gazdasági jogi vonatkozásokban és a kötelmi jogi oldalt érintve abból a nézőpontból kívánok hozzászólni, hogy

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei szervezete adott otthont annak a konferenciának, amelynek célja az Új Polgári Törvénykönyvről szóló Koncepció kötelmi jogi részének bemutatása volt, és ahol a Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas Megyei Bíróságok bírái mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a Koncepcióval kapcsolatban.

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A “Hungarian-British Joint Academic and Research Programme”* 2002. március 16-án, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékáni tanácstermében tartott legutóbbi tanácskozásának témáját az új Polgári Törvénykönyv Koncepciójának (a továbbiakban: Koncepció)** Bevezető rendelkezései képezték. A tanácskozáson angol részről Professor Hugh Beale (University of Warwick, a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A következőkben az új Polgári Törvénykönyv koncepciója (vö.: Magyar Közlöny 2002. évi 15. szám II. kötet) néhány vitájáról számolunk be röviden: 1. 2002. március 5-én a Volán Egyesülés, illetve tagvállalatai vezetői és képviselői (főként jogtanácsosok és ügyvédek) fejtették ki véleményüket Sáriné dr. Simkó Ágnes

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Kormány 1009/2002. (I. 31.) Korm. határozata elrendelte az új Polgári Törvénykönyv Koncepciójának a Magyar Közlönyben történő közzétételét, és egyben hozzájárult annak széleskörű szakmai, társadalmi vitára bocsátásához. A Koncepció a Magyar Közlöny 2002. január 31-i 15. számának II. kötetében megjelent. Folyóiratunk folyamatosan hírt kíván

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Általában 1. Mindenekelőtt helyeselhető, hogy a Koncepció elkerüli a személyhez fűződő jogok alapvető elméleti kérdéseit taglaló irodalmi doktrínák szokásos hibáját, azaz nem téved a “személyiség”, az ember “nembéli lényege”, a “szabad önkiteljesedés”, és más hasonló fennkölt fogalmak kodifikációs kísérletének aknamezejére. A személyiség mibenlétére

Tovább

A készülő új Ptk. – most már több mint egy évtizedes múltra visszatekintő – kodifikációs munkálatai során a kódex tartalmi kereteit érintő egyik fontos elvi kérdés kezdettől fogva az volt, hogy a gazdasági társaságok joga bekerüljön-e a kódexbe avagy továbbra is külön törvényben maradjon. A társasági jog jeles művelői (elsősorban

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó fejezete rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport: Istvánovics Éva vezetésével Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter. A következőkben bemutatjuk a munkacsoport által elkészített

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 5:544. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes vagyoni kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes vagyoni kárból le kell vonni a károkozásból származó vagyonértékű előnyöket. (3) A bíróság rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét alacsonyabb összegben is

Tovább