A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Wellmann György" cimkével

A hatályban lévő 231 polgári jogi elvi iránymutatásról – interjú Wellmann Györggyel, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjével

Bán Dániel: A HVG-ORAC Kiadó most jelenteti meg a „Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal - A Kúria hatályos elvi iránymutatásainak gyűjteménye” című kiadványt, amelynek Ön az egyik szerkesztője. Miért éppen most vált szükségessé egy ilyen kötet publikálása? Van-e ennek valami konkrét aktualitása?

Wellmann György: A Kúria felülvizsgálta az elvi iránymutatásokat

A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács a 2014. március 3-án meghozott 1/2014. PJE határozatával – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15-ei hatályba lépése kapcsán – felülvizsgálta a Ptk. által szabályozott jogterületekre vonatkozóan korábban meghozott elvi iránymutatásait. Mivel azonban ez a felülvizsgálat nem volt teljes körű – egyrészt mert csak az anyagi jogi tárgyú iránymutatásokat érintette, másrészt mert nem terjedt ki a többi kollégiummal közösen meghozott elvi iránymutatásokra –, azt megelőzően pedig kilenc évvel ezelőtt, a 2/2006. (V....

Pulinka Mihály: Új Ptk. – Új kihívások (MJ, 2015/1., 58-62. o.)

Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról
A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb szakmai kérdéseket feszegették, s nem egyszer saját véleményüket is artikulálták a plénum előtt.

Wellmann György: A szerződéskötésre vonatkozó új szabályok

2014. november 25-én az Új magánjog sorozat Szerződések tára című (a szerződéseket ismertető és szerződésmintákat tartalmazó) kötetéhez kapcsolódó szemináriumon a résztvevők az új Ptk. kötelmi jogi könyvét – különösen az egyes szerződéseket –, valamint a zálogszerződést tekintették át.

Wellmann György: A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elvi iránymutatásainak új Ptk. miatti felülvizsgálata

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lépett hatályba. Ugyanakkor a bíróságoknak a korábban keletkezett jogviszonyokból származó jogvitákban még hosszú ideig alkalmazniuk kell a régi Ptk.-t, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak (Kúriának) az ehhez kapcsolódó elvi iránymutatásait, illetve az elvi irányítás 1998 előtti eszközeit is.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész

 Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre kell kiterjednie. Az a kérdés tekintendő „lényegesnek minősítettnek”, amellyel kapcsolatban a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – I. Rész

 Szerződések Tára Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel és hatalmas szellemi energia ráfordításával készült el. Ez tekinthető az elmúlt ötven év legnagyobb és legfontosabb kodifikációs munkájának egyrészt időtartamára (mintegy 15 év), illetve terjedelmére (1596 §) figyelemmel, másrészt pedig a kódex társadalmi jelentősége miatt, hiszen ez az a törvény, amely az életviszonyok legszélesebb körét szabályozza, és így valamennyiünket, embereket és szervezeti jogalanyokat egyaránt érint. Az, hogy az új Ptk. megalkotására szükség volt, vitán felül...

Az új Ptk. kötelmi jogra vonatkozó szabályairól – interjú Wellmann Györggyel, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjével

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Wellmann Györggyel a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerkesztőjével és szerzőjével az új kötelmi jogi szabályozásról beszélgettünk.

Dr. Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban* (BH, 2012/11., 965-972. o.)

Bevezetés A címben megjelölt témakör az új Ptk. „Kötelmi Jog” címet viselő Hatodik Könyvének 1–214. §-ait foglalja magában, vagyis önmagában olyan nagy terjedelmű anyagrész, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy a jelen előadás időbeli keretében a változások teljes körű ismertetésére törekedhessek. Ezért csak a legfontosabb változások tézisszerű ismertetésére vállalkozhatok. Mielőtt azonban az előadás konkrét témájára rátérnék, engedjék meg, hogy mintegy bevezetésként röviden szóljak egyrészt a bíráknak az új Ptk. kodifiká­ciójában való részvételéről, másrészt pedig az új Ptk. és a bírói gyakorlat kölcsönhatásáról. Bár az új Ptk.-t kidolgozó, Vékás professzor úr által vezetett munkacsoport meghatározóan az ELTE...

A kötelmi jog általános része az új Ptk.-ban – interjú Wellmann Györggyel, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjével

„Ha meg kellene becsülni, azt mondhatnánk, hogy az új törvény a kötelmi jogi szabályanyag területén mintegy egynegyed részben jelent változást a hatályoshoz képest.” (Wellmann György) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. kötelmi jogi könyvének (Hatodik Könyv) általános részéről (Első, Második és Harmadik Rész) beszélgettünk Wellmann Györggyel. Névjegy Dr. Wellmann György 1978-ban diplomázott az ELTE Jogi Karán summa cum laude eredménnyel. Jogászi pályáját polgári szakági ügyészként kezdte. 1988-tól bíró a Legfelsőbb Bíróságon, ahol 2002-től tanácselnök és kollégiumvezető-helyettes, majd...

Dr. Wellmann György*: Az új Polgári Törvénykönyv Szakértői Javaslatának méltatása** (MJ, 2008/7., 457-460. o.)

* KOLLÉGIUMVEZETŐ, LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (BUDAPEST) I. Azt hiszem valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy az az esemény, amelyen most jelen vagyunk nem egyszerűen egy jogi szakkönyv szokványos bemutatója, hanem a hazai civilisztikai tudományos élet, sőt az egész hazai jogi közélet kimagasló jelentőségű eseménye. Az esemény súlyát maga a mű adja, amelynek címe: “Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez”. Rendhagyó műről van tehát szó, hiszen ez nem egy kommentár, hanem magának az új kódexnek a Szerzők által javasolt tervezete, valamint annak igen részletesen kidolgozott indokolása. Törvénytervezetről lévén szó, ez a mű a gyakorlat számára íródott ugyan,...

Dr. Darák Péter: Beszámoló a Polgári Törvénykönyv "Személyek" című részével foglalkozó Munkabizottságának 2000. június 15. napján tartott üléséről (PJK, 2000/2., 65-67. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az ülés napirendjén dr. Kozma György “Az egyesületek jogi szabályozása de lege ferenda” című tanulmányának, illetve dr. Wellmann György “A Ptk “Személyek” része és a Gt. kapcsolódási pontjairól” szóló munkaanyagának vitája szerepelt. A tanulmányok tárgyalását megelőzően dr. Petrik Ferenc a munkabizottság vezetője adott tájékoztatást a kodifikáció jelenlegi helyzetéről, kiemelve a Kodifikációs Főbizottság azon döntését, hogy az új Ptk. relatív önállósággal rendelkező könyvekből épül majd fel. A “Személyek” részben a jogi személyek általános szabályai kapnak helyet, így az egyes jogi személyekről szóló rész csak a különös előírásokat tartalmazza. Azt a...