Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lépett hatályba. Ugyanakkor a bíróságoknak a korábban keletkezett jogviszonyokból származó jogvitákban még hosszú ideig alkalmazniuk kell a régi Ptk.-t, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak (Kúriának) az ehhez kapcsolódó elvi iránymutatásait, illetve az elvi irányítás 1998 előtti eszközeit is. Az ítélkezés elvi irányításának 1998 előtti eszközei: az irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás, valamint a tanácselnöki értekezleti állásfoglalás. A jogalkalmazás egysége biztosításának jelenlegi eszközei pedig a jogegységi határozat (amely a bíróságokra kötelező), valamint a kollégiumi vélemény.
A régi Ptk. alapján, illetve az új Ptk.-ba beépült jogterületek (például társasági jog, családjog) jogszabályai alapján meghozott elvi iránymutatások automatikusan nem lehetnek irányadóak az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben. A Kúriának ezért abból a szempontból kellett felülvizsgálnia a korábbi anyagi jogi tárgyú elvi iránymutatásait, hogy azok közül melyek azok, amelyek megfelelően irányadóak lehetnek az új Ptk. alkalmazása körében is. Ezt a felülvizsgálatot a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) rendelkezései alapján a Kúria Polgári Kollégiumának kellett elvégeznie jogegységi tanácsként eljárva. A felülvizsgálat csak az anyagi jogi iránymutatásokra (178 db) vonatkozott, és nem terjedt ki az új Ptk. szabályozási területéhez nem kapcsolódó (például eljárásjogi) iránymutatásokra.
A munka menete a következő volt:
- 2013 őszén a Polgári Kollégium elvi csoportja keretén belül kezdődött meg az anyagi jogi iránymutatások felülvizsgálata. Az elvi csoport – egy tudományos tanácsadó bevonásával – elkészített egy összeállítást, amely táblázatszerűen kimutatta, hogy mely iránymutatások érintik az új Ptk.-t és javaslatot tett azok fenntarthatóságával, illetve az új Ptk.-ra való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Az összeállítást az elvi csoport 2013 novemberében megvitatta, majd minden szaktanács megkapta véleményezésre az anyag szakterületéhez tartozó részét.
- A szaktanácsok megtették indokolással ellátott írásbeli javaslataikat, amelyeket az elvi csoport összegzett és az így kialakult anyagot a Polgári Kollégium tanácselnöki értekezlete a 2014. február 10-i ülésén tárgyalta meg. Az itt kialakult álláspont alapján készült el a Kúria elnöke számára a jogegységi indítvány tervezete.
- A Kúria elnöke 2014. február 13-án írta alá a jogegységi indítványt, amely a Bszi. előírásainak megfelelően megküldésre került a legfőbb ügyésznek, aki írásbeli nyilatkozatában csak a jogegységi határozatokkal kapcsolatban foglalt állást, egyetértve az indítványban foglaltakkal.
- A Kúria Polgári Kollégium jogegységi tanácsként eljárva 2014. március 3-án hozta meg az 1/2014. PJE számú jogegységi határozatát.
A meghozott jogegységi határozat 8 korábbi jogegységi határozatot, 10 polgári kollégiumi véleményt (illetve azok egyes pontjait), valamint az elvi irányítás 1998 előtti eszközei közül további 44 iránymutatást (illetve azok egyes pontjait) talált az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak. A „megfelelő” alkalmazásra utalás azt jelenti, hogy az új Ptk. alkalmazása körében is irányadónak tekintett iránymutatásokban foglalt jogszabályokra történő hivatkozások alatt természetszerűen az új Ptk.-ban tartalmilag azonos rendelkezést tartalmazó jogszabályhelyeit kell érteni. A jogegységi határozat rendelkező részének 1. pontjában felsorolt összesen 62 db iránymutatás tehát olyan, amelyeket mind az új Ptk., mind pedig a régi Ptk. alapján elbírálandó ügyeknél alkalmazni kell.
Mindazok az új Ptk. szabályozási körébe tartozó hatályos elvi iránymutatások, amelyeket a jogegységi határozat 1. pontjában foglalt felsorolás nem tartalmaz, az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben tehát nem irányadóak, hanem azok csak a régi Ptk., illetve más hatályon kívül helyezett jogszabályok (például Gt., Csjt.) alapján elbírálandó ügyekben alkalmazhatóak. Annak, hogy egy adott iránymutatás az új Ptk. alkalmazása körében nem irányadó, alapvetően kétféle oka van: vagy az, hogy az új Ptk. rendelkezése eltér az elvi iránymutatásban alapul vett korábbi rendelkezéstől, vagy pedig az, hogy az iránymutatás szövegszerűen, vagy tartalmilag beépült az új Ptk.-ba. Mindkét esetkörbe 41-41 db iránymutatás tartozik, amelyeket a jogegységi határozat indokolása sorolt fel. A Ptk.-ba beépültnek tekintett iránymutatásokkal kapcsolatban a jogegységi határozat indokolása hangsúlyozza, hogy az ezen iránymutatások indokolásában foglalt – az új Ptk. szabályai szellemével nem ellentétes – jogi okfejtések, érvek, elvi megállapítások a továbbiakban is figyelembe vehetőek, idézhetőek, hiszen azok sok esetben a normaszöveget magyarázzák, kiegészítik, a rendelkezés tartalmát részletesen kibontják. Az új Ptk. normaszövegének értelmezésében, a jogi érvelés alátámasztásában tehát ezek is felhasználhatóak. A hatályos anyagi jogi iránymutatások második csoportjába tehát az a 82 db iránymutatás tartozik, amelyek csak a régi Ptk. alapján elbírálandó ügyekben alkalmazandóak.
Végül a Polgári Kollégium vizsgálta azt is, hogy melyek azok az elvi iránymutatások, amelyek már a régi Ptk., illetve az új Ptk. szabályozási körébe eső régi jogszabályok alapján elbírálandó ügyekben sem alkalmazhatóak, mivel azokat a régi Ptk. vagy az iránymutatás alapjául szolgáló jogszabály változása, illetve az időmúlás, vagy az életviszonyok változása az új Ptk.-tól függetlenül meghaladottá tette. Az elvi iránymutatások e harmadik csoportjába 34 iránymutatás tartozik, amelyeket a jogegységi határozat rendelkező részének 2. pontja helyez hatályon kívül, illetve tekint meghaladottnak.
A Kúria az 1/2014. számú jogegységi határozatával elvégezte az anyagi jogi tárgyú iránymutatásainak a felülvizsgálatát. Hátra van azonban még a civilisztika egyéb jogterületeire (például polgári eljárásjog, szellemi alkotások joga, csődjog, médiajog) vonatkozó elvi iránymutatások felülvizsgálata, amelyre várhatóan ez év második félévében, illetve a következő év első félévében fog sor kerülni.