Kiemelt cikk Szakcikkek

Szalai Ákos: Kockázat, veszély, a biztonság hiánya és a polgári jog (JK, 2024/4., 168-177. o.)

Napjaink polgári jogi irodalmában kiemelt szerepet kap a kockázat fogalma. Megjelenik a jogpolitikai vitákban (például egyes szabályozási megoldások céljaként) és konkrét törvényszövegekben is. A tanulmány célja annak áttekintése, hogy mit is érthetünk ezekben a szövegekben kockázat kifejezés alatt, szinonimája-e ennek a veszély vagy a biztonság hiánya.
A jóhiszeműség és tisztesség követelménye nem egyszerű polgári jogi alapelv: kiemelkedik közülük, első az egyenlők között. A tanulmány számos példával igyekszik bizonyítani, hogy a kötelem tartalmának megfelelő magatartás, szolgáltatás csak a jóhiszeműség és tisztesség elvével összhangban képzelhető el.
Tovább
Mi történik egy házasságban, ha elmúlik a szerelem? Amikor a sérelmek egyre halmozódnak és egyik - vagy mindkét - fél azt mondja: elég! Hogyan kezelhető a jog eszközeivel az érzelmek áradása? Melyik helyzetben milyen szakember tud segíteni? Kihez forduljunk: válóperes ügyvédhez vagy mediátorhoz? Mi lehet az eredménye egy mediációs folyamatnak?…
Tovább
A Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-től hatályos rendelkezéseivel korrigálta a Ptk. szövegét és lényeges változást eredményezett a szabályozásban, egyrészt megszüntette az üzletrész felosztásával kapcsolatos taggyűlési hozzájárulás szükségességét, valamint kifejezetten megengedi, hogy egy tagnak akár több üzletrésze is lehessen.
Tovább
A Ptk. családjogot szabályozó Negyedik Könyvének a 2021. novemberi módosítása ugyan csak két paragrafust egészített ki egy-egy mondattal és egyetlen új paragrafust iktatott be újként, mégis olyan változásokat léptetett hatályba, amelyek jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Tovább
Ebben a bejegyzésben egy részletet találnak Schultz Márton: A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása című könyvéből. A részlet a könyv VIII. fejezetének („A vagyoni érdek megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”) 2. („Az általános személyiségi jog megsértéséből eredő jogkövetkezmények”) és 3. alfejezetéből („Immateriális sérelmek”) származik.
Tovább
A családi jog “forró témáiról”, amelyek a kreditpontos rendezvény napirendjét is adják (Brüsszel IIb rendelet, házassági vagyonjogi perek, a szülői felügyelet új szabályai, váltott gondoskodás, a családjogi perek etikai problémái) Gerő Tamás beszélget Grád András ügyvéddel, pszichológussal, t. egyetemi tanárral, a konferencia egyik moderátorával.
Tovább
A Családi Jog folyóirat idén 11. alkalommal tartja meg konferenciáját. Az idei témák: küszöbön a Brüsszel IIb rendelet, a Kúria legújabb iránymutatásai a házassági vagyonjogi perekben, a szülői felügyelet aktuális kérdései, gyakorlati problémák a váltott gondoskodás terén, tárgyalótermi etika a családjogi vitákban. Az esemény egyik szervezőjével beszélgettünk.
Tovább
A tanulmány tárgyát a tagsággal rendelkező jogi személy (ilyenek: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, vízitársulat) tagjának kizárása képezi, a tagkizárás jogpolitikai, jogdogmatikai kérdéseivel, a tagkizárást tiltó szabályokkal, a tagkizárás esetcsoportjaival és jogkövetkezményével, valamint polgári anyagi jogi normatív szabályozással foglalkozik.
Tovább
A Covid–19 járvány kapcsán bevezetett korlátozások, kijárási tilalmak és a fertőzésveszély miatt a gazdasági társaságok legfőbb szervei nem tudtak személyes jelenlét mellett ülést tartani és a legfontosabb, illetve halaszthatatlan döntéseket meghozni. Szükség volt olyan megoldásokra, amelyek áthidalják ezt a helyzetet.
Tovább
Az adásban szó lesz az első devizahiteles perekről, hogy mik voltak a bíráskodás fő fordulatai az elmúlt évtizedben és tanultunk-e valamit jogászként és adósként a devizahitelezésből. Az adást még az Európai Bíróság szeptember elejei, a forintosítási törvény árfolyamrésre vonatkozó szabályozását jóváhagyó döntése előtt rögzítettük, így arról nem esik benne szó.…
Tovább
A Családi Jog folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként már az első ilyen jellegű rendezvény szervezésében, megvalósításában részt vehettem. Meglehetősen hamar kikristályosodott az a szerkezet, amelyre a konferenciák azóta is épülnek: délelőtt előadásokat hallgathatnak a jelenlévő kollégák, délután pedig kerekasztalok keretében vitatunk meg néhány családjogi kérdést. Az előadások közül vannak olyanok, amelyek a…
Tovább
Amint az közismert, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) nem rendelkezett a szerződésátruházás lehetőségéről, azaz arról, hogy a szerződés alanyainak személyében jogutódlás következhet be. Ennek ellenére – különösen a rendszerváltást követően, a piaci viszonyok kiteljesedésével – a szerződéses gyakorlatban, sőt egyes jogszabályi rendelkezésekben is…
Tovább