Gárdos István, Gárdos Péter:
A hazai gyakorlatban - részben nemzetközi hatásra és minták alapján - felmerült és vitákat váltott ki a biztosítéki tulajdon-átruházás és az egyéb fiduciárius biztosítékok különböző formáinak alkalmazása. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója illetve tematikája e körben az engedményezés, a tulajdonjog-fenntartás, a vételi jog és a visszavásárlási jog biztosítéki célú alkalmazására…
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Kérdésfelvetés A polgári jogi kodifikáció során felmerült az ún. fiduciárius hitelbiztosítékok problémája: elismerhető-e, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott alapvető dologi hitelbiztosíték, a zálogjog helyett biztosítéki átruházásban (biztosítéki tulajdon-átruházásban vagy biztosítéki engedményezésben) állapodjanak meg? E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az összehasonlító módszer

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím Általános rendelkezések 1:169. § [Az alapítvány fogalma] Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A Javaslat abból indul ki,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. II. fejezet Az egyesület* 1. CÍM Alapvető rendelkezések 51. § (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, az alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására önkéntesen létesített, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező testületi jellegű jogi személy. (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység kifejtésének céljára és csak

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája és a Táncsics Alapítvány a társadalmi reformfolyamatokat bemutató sorozata első tagjaként 2005. november 12-én konferenciát rendezett “Igazságügyi reform – múlt, jelen, jövő” címmel. A délelőtti program keretében dr. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, ügyvéd, dr. Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. IV. Rész Az egyesület 1. Alkotmányos alapok Az egyesülés joga számos nemzetközi egyezményben rögzítésre került [Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikk), Egyezmény az emberi jogok és más alapvető szabadságok védelméről (11. cikkely; kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Véleményem szerint az új Ptk. jogi személy része nem elfogadható, mert a) túlszabályozó, b) el-kereskedelmi jogiasítja, illetve közjogiasítja az összes jogi személyt, c) indokolatlanul uniformizálja a jogi személyeket, d) túlzott akadályokat támaszt a szabad szervezetalakítással szemben, e) elbürokratizálja a jogi személyek működését. Az,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Amíg az embernek dolga van a földön, él.* S amíg él, igyekszik a benne rejlő értékeket kiaknázni, képzeletét szárnyaltatni, gondolatait ‘kiírni’ magából. A gondolat terméke, a szerzői mű azonban furcsa, sajátos ‘jogtermékké’ is lesz. Megannyi jogintézményi jellemző, jogi megoldás veszi körül, holott a cél

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Fejezet: Az orvosi jogviszony jellemzői 1. Az orvosi szerződés különleges jellemzői Az orvosi jogviszony az orvos-beteg szerződése, s elhelyezése a jogrendszerben világszerte vitatott, kialakulatlan. Bár a felek jogaira-kötelezettségeire világszerte részletes szabályok születtek, rendkívül gazdag a bírói gyakorlat, s a szakirodalom e kérdésben, ennek

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A polgári jog kodifikációja során felmerült a szerződésengedményezés szabályozásának szüksége. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája1 kimondja, hogy “[a]z engedményezés és a tartozásátvállalás intézményeit kombináló szerződésengedményezés jogi feltételeire az új Ptk.-ban megfelelő szabályokat kell alkotni.”2 Lászlóf Pál és Leszkoven László a Polgári Jogi

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Alkotmányunk szerint az egyes ember személyisége születésétől haláláig tart. Ezen idő alatt jogalany, alkotmányos szabadságok, alapjogok, köz- és magánjogok alanya, védettje, jogosítottja és kötelezettje. Személyi jellegénél fogva sohasem lehet a jog tárgya. Szubjektum, nem objektum. Ám az ember nem csak egyes ember, hanem része

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A jogátruházás általános értelemben élők közötti transzlatív jogutódlás, származékos (derivatív) jogszerzés, amely lehet akár egyetemes, akár különös. Ez a jogutódlás, mivel az átruházás folyományaként az eredeti jog alanyának helyébe másvalaki lép, voltaképpen minden esetben alanycserét jelent valamely jogi helyzetben. Ilyenkor tehát nem pusztán valamely

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Közjog és magánjog viszonya a modern jogtudomány egyik gyakran vizsgált problémája, amelyre azonban egységes és általános érvényű magyarázatot kidolgozni – úgy tűnik – mindeddig nem sikerült. A közjogi és magánjogi viszonyok elhatárolása a bírói gyakorlatban is egyre többször merül fel, és a bíróságnak sem

Tovább