Címke: Verebics János

A magyar gazdasági jog egyesszámú alakja, aki még Eörsi Gyulát is meggyőzte a gazdasági jogi szemlélet helyességéről. Jogászként egész oktatói karrierjét a közgazdasági felsőoktatásban töltötte. A Gt. kodifikátoraként munkájával megalapozta a rendszerváltást. Emellett a magyar jogi sinológia megalapítója is volt… Ezer feletti a publikációinak a száma. Az oktató, aki korát megelőzően standupolt…
Tovább
Sárközy Tamás igen sokszor, igen sok helyen jellemezte úgy az 1988-ban elfogadott első társasági törvényt, mint a politikai rendszerváltást jóval megelőző gazdasági rendszerváltozás alapját, a magántulajdonon talaján álló piacgazdaságba való átmenet jogi előfeltételét és legfontosabb biztosítékát. Az 1988-as Gt. jelentőségét és a kodifikáció nagyságrendjét annak megszületésének idején ő is, mások…
Tovább
A 2013. évi V. törvénnyel elfogadott új Polgári Törvénykönyv 6:231–6:232. §-ai az adásvételi szerződés két új altípusát vezették be jogunkba: a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételét és a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést. Ahogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás kiemelte, a Javaslat a régi Ptk.-nak…
Tovább
A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek…
Tovább
A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a (nem nemzetközi előzmények nélküli) termékszavatosságot. E konstrukcióban a gyártó és a fogyasztó közvetlenül nincsenek kapcsolatban egymással: a fogyasztó termékhiba esetén a neki az ingó dolgot eladó vállalkozással kötött szerződése „alapján”, de a szerződéses jogviszony keretei közül kilépve egy harmadik személy,…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hoztak. Az új szabályok alkalmazására úgy a jogi hivatásrendeknek, gazdasági szakembereknek, mint a jogi oktatásnak fel kell készülnie. A kódex (és a kapcsolódó törvények, rendeletek) 2014. március 15-i hatálybalépését követően megnyílott a…
Tovább
Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével…
Tovább