A technikai fejlődés következtében a fejlett, de a viszonylagos fejlettségi szintet elérő országok is hatalmas ismeretanyag birtokába jutottak. Ez az ismeretanyag a kutatás, fejlesztés, valamint az ott elért eredmények gyakorlati megvalósítása következtében állandóan növekszik. A felhalmozódott ismeretek meghatározott része szabadalmaztatás vagy más oltalmi formák következtében jut nyilvánosságra, az oltalom megszerzésére…
Tovább
A szellemi alkotás mindig nagyon személyes tevékenység, így a keletkező szerzői jogok is szorosan a szerző személyéhez kötöttek. Ezekről a jogokról az általános jogátruházási tilalom következtében csak igen szigorú törvényi korlátok között, kivételes jelleggel lehet rendelkezni. Az alkotó által kötött házasság viszont nem csak az alkotó tevékenységét, a kreativitást tudja…
Tovább
Megjelent a Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez című kötet legújabb kiadása, amelynek célja a szerzői jog valamennyi olyan aspektusának bemutatása, ami szükséges lehet a jogérvényesítéshez. Így a kötet négy nagy fejezetet tartalmaz, egy anyagi jogi részt, amely tárgyalja a szerzői anyagi jog valamennyi lényeges aspektusát, felhasználva a magyar bírói gyakorlatot,…
Tovább
A szellemi alkotások, teljesítmények és árujelzők (röviden: szellemi alkotások) a modern piacgazdaságban meghatározó szerepet töltenek be: a vállalatok vagyonának egyre jelentősebb részét teszik ki szellemi javak, a munkavállalók egyre nagyobb része végez olyan munkát, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás. A piaci termelés meghatározó ágazatai (például a gyógyszergyártás,…
Tovább

(észrevételek és javaslatok a polgári jogi kodifikációhoz) 1. A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság részére a közelmúltban két előkészítő tanulmány is készült az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak a Ptk.-hoz fűződő viszonyáról. E tanulmányok – amelyek komoly erőfeszítéseket tükröznek és alkalmasnak látszanak arra, hogy a szellemi tulajdon és a Ptk. kapcsolatát

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A szellemi alkotások jogának ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások joga a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával jött létre. A fejlődés szükségszerűen vezetett a különböző szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az újkor első századaiban még európaszerte diszkriminatív módon

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A szellemi tulajdon és a polgári jog összefüggése A kérdésfelvetés és a problematika címként történt megjelölése szinte már önmagában feladatként tűzi ki annak a megvizsgálását és azoknak az elvi alapoknak a feltárását, hogy – a szellemi alkotásokhoz és a rokon intézményekhez fűződő jogokat

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A) Bevezetés A Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei ülésén azokat a javaslatok tárgyalta, amelyeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a megelőző félév során dolgozott ki. A témák – értelemszerűen – elsősorban a leendő kódex szerkezetét és tartalmi határait érintették. Döntést igényeltek ezen kívül az emberi jogokra

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A szellemi alkotások jogának ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások joga a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával jött létre. A fejlődés szükségszerűen vezetett a különböző szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az újkor első századaiban még európaszerte diszkriminatív módon

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A szellemi tulajdon és a polgári jog összefüggése A kérdésfelvetés és a problematika címként történt megjelölése szinte már önmagában feladatként tűzi ki annak a megvizsgálását és azoknak az elvi alapoknak a feltárását, hogy – a szellemi alkotásokhoz és a rokon intézményekhez fűződő jogokat

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. rész 1. Bevezetés és háttér 1.1. A Ptk. koncepció általános kérdéseiből kiemelt elemek Az alábbi tanulmány a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövegét1 alapul véve elsődlegesen azt vizsgálja, hogy szükség van-e a Ptk.-ban a licencia szerződések közös szabályaira. Emellett felidézi az említett koncepciónak

Tovább