Megjelent a Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez című kötet legújabb kiadása, amelynek célja a szerzői jog valamennyi olyan aspektusának bemutatása, ami szükséges lehet a jogérvényesítéshez. Így a kötet négy nagy fejezetet tartalmaz, egy anyagi jogi részt, amely tárgyalja a szerzői anyagi jog valamennyi lényeges aspektusát, felhasználva a magyar bírói gyakorlatot, a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeit és az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteit is, valamint egy erre az alapra építkező polgári, büntető és vámjogi jogérvényesítésről szóló fejezetet. A szerzői jogi jogérvényesítés amiatt érdemel egy teljes kötetre szóló, különös figyelmet, mivel a szerzői műveket érintő kalózkodás világszerte igen elterjedt (sőt: egyre inkább terjedő) jelenség, jogi megítélése is egyre összetettebb, sokféle szempont figyelembe vételét igénylő jogászi munka, amihez gyakran szükséges a speciális szakmai ismereteket magába foglaló forrás.

A Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépésével egyidejűleg számos ágazati jogszabály is módosult, ezek közé tartozik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény is. A Kézikönyv legfrissebb változata azonban nem csak azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek kifejezetten megváltoztatták az Szjt. korábbi szövegét (ld. az új utalószabályt a Ptk. háttérnorma-voltára), hanem azokra a kérdésekre is kitér, amelyek ugyan nem jelennek meg az Szjt-ben szövegszerűen, de abból fakadóan, hogy a szerzői jogi szabályok háttérnormája a Ptk., mégis hatnak annak érvényesülésére is (például a jogszavatossági kérdések, vagy a jogátruházás speciális rendje). Az új Ptk-val kapcsolatos újdonságokat dr. Faludi Gábor tollából ismerhetik meg az olvasók.

Ahogy minden eddigi frissítés során, a legutóbbi Szjt-módosítások eredménye is megjelenik a kötetben: az új szabad felhasználások, a közös jogkezelést érintő legújabb rendelkezések ugyanúgy elemzésre kerülnek, mint a legfrissebb európai bírósági döntések. A kötetbe bekerült már a 2014 őszén hatályba lépő új árvamű-rendelkezések első elemzése is. A frissítést dr. Kabai Eszter és dr. Grad-Gyenge Anikó végezték el.

A szerzői jog alapvetően magánjogi területre tartozik, így szükségszerű, hogy érvényesítésének is kiterjedt magánjogi eszköztára legyen a jogrendszerben. Bár ez az eszköztár a Ptk-beli személyiségi jogok eszköztárából származik, azt vette át a jogalkotó, mára nyugodtan lehet mondani, hogy nem egyszerű másolásról van szó, hanem a szerzői jog kinőtte magát. A 2004-es jogharmonizációs módosításoknak köszönhetően a szerzői jogi polgári jogi jogérvényesítési eszköztár már jóval meghaladja az „anyajogok” eszköztárát. Olyannyira, hogy az új Ptk. már a szerzői jogi eszköztárból (vagy tágabban: a szellemi tulajdonjogi jogérvényesítési eszköztárból) vesz át a személyiségi jogok érvényesítéséhez. A kötet kiemelten foglalkozik azokkal az újabb kihívásokkal is, amelyek a szerzői jogot más jogágakkal való összhangja tekintetében érik: vizsgálja többek között az adatszolgáltatási igény és a személyes adatok védelméhez fűződő jog ütközését és ennek feloldási lehetőségeit.

Bár az ideális az lenne, ha a jogosultak jogsértés esetén magánjogi úton tudnák érvényesíteni minden esetben a jogaikat, ez ma aligha állítható, hogy így lenne. A büntetőjognak ezen a területen a gyakorlatban is kiemelkedő szerepe van. Az új Btk. tovább halad azon az úton, amelyet a régi Btk. utolsó módosításai már megkezdtek: igyekszik visszaállítani a büntetőjogi eszközök ultima ratio jellegét a szerzői jogi jogsértések esetén is. Ezt szolgálta korábban a gondatlan alakzat hatályon kívül helyezése, illetve újabban a „fájlcsere-klauzulaként” is emlegetett szabály, amely a torrent-cselekmények büntetőjogi üldözhetőségét zárja ki. Ugyanide sorolható az is, hogy a haszonszerzésre törekvést, mint önálló tényálláselemet megszüntette a jogalkotó, így ma már csak vagyoni hátrány okozásával lehet a szerzői vagy kapcsolódó jogok megsértését elkövetni. (A rendszer teljes zártsága érdekében azonban a szabálysértések közé bekerült egy önálló szerzői jogi szabálysértési tényállás is.) A kötet ezen új szabályok elemzését és egymáshoz való viszonyukat is kimerítően vizsgálja.

A szerzői jogok érvényesítésének a polgári és a büntetőjogi eszköztáron túli, harmadik pillére a vámjog, amelynek ugyan az Európai Unióhoz való csatlakozás óta kisebb a gyakorlati jelentősége, mégsem lehet hallgatni róla egy, a jogérvényesítés valamennyi eszközét teljességre törekedve bemutató kötetben. A vámjogi eszköztár az uniós szabályozás módosulása, sőt: újrakodifikálása miatt jelentősen megváltozott az elmúlt hónapokban, így e fejezet szinte teljesen új tartalommal olvasható. Az új rendelkezésekkel kapcsolatos tudnivalókat dr. Jókúti András, dr. Lukácsi Péter és dr. Bérczes László mutatják be.

A kézikönyv a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért támogatásával jelent meg, kezdettől fogva ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a www.szerzoijogikezikonyv.hu weboldalról. Az online elérhetőség lehetővé teszi a folyamatos frissítést, a mindig naprakész szöveget. 2013-ban a kötet egy teljesen önálló weboldalt kapott és frissült is a szerzői jog területén időközben bekövetkezett jogszabálymódosítások értelmezésével. A 2014. március 15-i, legújabb frissítés időzítésére az elsődleges apropót az új Ptk. hatályba lépése szolgáltatta.

A kötet – ahogy korábban is – ingyenesen letölthető, és elektronikus forrásként, weboldalként is használható. A megújult kereső a könnyebb és gyorsabb eligazodást szolgálja.

A teljes kötet szerzőgárdája: dr. Békés Gergely, dr. Jókúti András, dr. Bérczes László, dr. Faludi Gábor, dr. Financsek Zsuzsanna, dr. Gondol Daniella, dr. Grad-Gyenge Anikó, dr. Horváth Katalin, dr. Kabai Eszter, dr. Lábody Péter, dr. Lukácsi Péter, dr. Molnár Alexandra, dr. Szesztai-Szép Eszter.

Hozzászólások

hozzászólás