A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Verebics János" cimkével

Verebics János: A névoltalom kérdései a magyar domain-regisztráció gyakorlatában – az új Ptk. után (GJ, 2015/7-8., 28-36. o.)

A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek révén határozta meg azokat a korlátokat, s alakította ki azokat a biztosítékokat, jogi és szervezeti-intézményi kereteket, melyek egyrészt a visszaélésszerű névhasználati helyzetek...

Verebics János: A termékszavatosságról (GJ, 2014/6., 7-11. o.)

A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a (nem nemzetközi előzmények nélküli) termékszavatosságot. E konstrukcióban a gyártó és a fogyasztó közvetlenül nincsenek kapcsolatban egymással: a fogyasztó termékhiba esetén a neki az ingó dolgot eladó vállalkozással kötött szerződése „alapján”, de a szerződéses jogviszony keretei közül kilépve egy harmadik személy, a gyártó irányában érvényesítheti jogosítványait. A hazai törvényi szabályozás forrásvidékét vélhetően a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről...

Kötelmek, szerződések joga az új Ptk.-ban

Az új Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hoztak. Az új szabályok alkalmazására úgy a jogi hivatásrendeknek, gazdasági szakembereknek, mint a jogi oktatásnak fel kell készülnie. A kódex (és a kapcsolódó törvények, rendeletek) 2014. március 15-i hatálybalépését követően megnyílott a lehetőség arra, hogy a jogászok és nem jogászok szakmai felkészítésének, a jogi szaktárgyak rendszeres oktatásának támogatására immár a hatályos, teljes körű joganyag alapján új jegyzetek, tankönyvek, segédanyagok készüljenek.

Verebics János: Egyes szerződések az új Ptk.-ban – II. Rész

Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a gyártótól eljusson a fogyasztóig. Ez volt az oka annak, hogy a klasszikus közvetítői jogviszonyon, a bizományon túl – a közvetítői kockázat vállalás sajátosságaira tekintettel –külön-külön szabályozza a közvetítői, a forgalmazási és a franchise...

Verebics János: Egyes szerződések az új Ptk.-ban – I. Rész

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével összhangban olyan, a piacgazdaság követelményeinek megfelelni kívánó szabályozási rendszer jött létre, ahol a felek szerződési autonómiájának messzemenő tiszteletben tartása, a szabályozás diszpozitív jellegének erősödése mellett a jogalkotó tudatosan igyekezett a vagyoni...

Verebics János: A csendes társaság polgári jogi természetéhez (GJ, 2013/7-8., 38-44. o.)

Az itt közölt cikk megegyezik a „Gazdaság és Jog” nyári duplaszámában közölt tanulmánnyal, egyúttal több is annál: a III. fejezet végén található linken eljuthat annak „mellékletéhez”, amely „Adalékok a csendes társaság jogi megítélésének bírói gyakorlatához” címet viseli, és nyomtatásban nem jelent meg.